Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A globális energiaigény a következő évtizedekben folyamatosan bővül, az olaj- és gázkereslet 2050-ig növekedhet, elsősorban mobilitási, fűtési-hűtési, világítási, háztartási, ipari, valamint adat- és AI-alapú szolgáltatások miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) publikált éves World Energy Outlook (WEO) kiadványa szerint. Az előrejelzés szerint a globális energiaigény 2035-re 15 százalékkal emelkedik a jelenlegi szinthez képest. A prognózis a meglévő kormányzati politikákat veszi figyelembe, és nem az éghajlati célok elérésére irányuló törekvéseket – írja az alternativenergia.hu. Az IEA legutóbb 2019-ben alkalmazta a “jelenlegi politikai helyzet” forgatókönyvét előrejelzéseihez, majd 2020-tól áttért a tiszta energiára való átállásnak és a század közepére kitűzött nettó nulla kibocsátás elérését célzó ígéretekhez jobban megfelelő előrejelzésekre. Az idei előrejelzésben már nem szerepel az ígéretek forgatókönyve. A növekedés motorjai az IEA szerint a feltörekvő gazdaságok, India, Délkelet-Ázsia, Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika lesz, amelyek átveszik a dinamikát Kínától, amely 2010 óta a globális olaj- és gázigény növekedésének felét, valamint az áramigény bővülésének 60 százalékát adta.

Az energiafogyasztás növekedése a feltörekvő régiókban gazdasági fejlődést, az energia-intenzív ipari és szolgáltatási szektorok bővülését vonja majd maga után. A jelentés szerint az olajpiacon rövid távon bőséges kínálat várható, amit a jelenlegi 60-65 dolláros árak is tükröznek a geopolitikai feszültségek ellenére. A globális olajigény növekedése mérséklődik, de továbbra is jelentős a közlekedés és ipar miatt; a feltörekvő gazdaságok veszik át a bővülés nagy részét Kínától. A kereslet növekedése azonban mérséklődik: a WEO-jelentés rámutat, hogy az olaj-kereslet bővülése lassabb lehet, különösen ha az átállás és az alternatív energiák terjedése gyorsul. A jelenlegi politikai forgatókönyv szerint a globális LNG-piac 2024-ben körülbelül 560 milliárd köbméterről 2035-re 880 milliárd köbméterre, 2050-re pedig 1020 milliárd köbméterre nő, amit az adatközpontok és a mesterséges intelligencia növekedése által ösztönzött energiakereslet növekedése hajt.

A kínálat-oldalon új LNG-exportnövelő és bővülő finomítási kapacitások jelennek meg és fejtenek majd ki árnyomást az olaj- és gázpiacokon: 2030-ra mintegy 300 milliárd köbméter új LNG-exportkapacitás lép működésbe, ami 50 százalékos globális kínálat-növekedést jelent. Ennek fele az Egyesült Államokban, 20 százaléka Katarban épül ki. A jelentés kiemeli, hogy bár jelenleg az olaj- és gáz-kínálat viszonylag stabilnak látszik, a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak. A földgázigényt felfelé módosították a WEO-ban, főként az ipari és áramtermelési igények miatt; a bővülés elsősorban a feltörekvő régiókra koncentrálódik. A jelentés szerint különösen az elektromos energia szerepe erősödik az energiakeresletben, az áramfogyasztás gyorsabban növekszik, mint az összes energia-felhasználás. A befektetések már most is nagy részben az elektromos energiaellátásra és az elektromos végfelhasználásra irányulnak – például hálózatok, a tárolási és áram-termelési kapacitás bővítésébe. Az áramigény növekedése jórészt az adatközpontok és AI-felhasználás bővülésére vezethető vissza; 2025-ben 580 milliárd dollár befektetés várható adatközpontokba, ami meghaladja az olajellátásba irányuló 540 milliárd dollárt.

Az elektromos hálózatok, az akkumulátorok és az elektromos járművek előállításához elengedhetetlen kritikus ásványok finomításának/feldolgozásának földrajzi koncentrációja magas marad: egy ország dominál mintegy húsz kulcsfontosságú ásványi anyag finomításának mintegy 70 százalékában, ami 2020 óta tovább erősödött (különösen nikkel és kobalt esetében). A szóban forgó ásványi anyagok döntő szerepet játszanak az AI chipek, a sugárhajtóművek, a védelmi rendszerek és más stratégiai iparágakban is. A bejelentett projektek alapján a diverzifikáció lassú, ami szűkös kínálatot okozhat, növelve ezáltal a geopolitikai függőségi viszonyokat.

Két évtizedes stagnálás után a globális atomenergia-termelőkapacitás legalább harmadával bővül 2035-re, hagyományos nagy léptékű erőművek és új fejlesztések (például kis moduláris reaktorok) révén. Az atomenergia iránti keresletet a gazdasági növekedés és az AI-szolgáltatások stabil áramellátás iránti igénye erősítette fel. A WEO-jelentés hangsúlyozza, hogy a kereslet-kínálati egyensúly fenntartása érdekében a kormányoknak diverzifikálniuk kell a forrásokat és növelniük a nemzetközi együttműködést, miközben a hagyományos olaj- és gázpiaci, illetve az ásványok és az elektromos áram által újonnan jelentkező kockázatok együttes kezelése kulcsfontosságú a turbulens piacokon. A kiadvány alapvetően nem előrejelzés, hanem a beruházási és politikai döntési pontok sorra vételének a szándékával készült.