Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagy sikerrel zárult a Julius Meinl Kávé Világnapja alkalmából szervezett akciója

A nagysikerű Kávé világnapja (2022. október 1.) alkalmából szervezett promóciót a Julius Meinl Jane Goodall Alapítvánnyal folytatott globális együttműködése tette teljessé.

Létrehozva:

|

A világszerte népszerű akció keretében, itthon is közel 500 fát ültet a Julius Meinl, aki idén ünnepli 160 éves születésnapját! A kerek évforduló alkalmából rendezett kiállítás a budapesti Szent István kávézóban tekinthető meg 2022. december 31-ig. A Julius Meinl partnereinek és vásárlóinak köszönhetően az idei Kávé Világnapja is igazán emlékezetessé válhatott. A cég 2022-es kampányához országosan közel 70 partner csatlakozott és több, mint 24500 kupont osztottak ki, hogy minél többen élvezhessék a Julius Meinl kávék egyedi zamatát. A Kávé Világnapja alkalmából szervezett promóciót és a Julius Meinl Jane Goodall Intézettel folytatott több éves globális együttműködését egy nagysikerű faültetés koronázta meg a Pilisi Parkerdő területén. Szintén a jeles nap alkalmából a cég 160 évét felölelő kiállítás nyílt a budapesti Szent István kávézóban.

2022. október 1-jén a Kávé Világnapja alkalmából, ha bárki egy Julius Meinl kávét vásárolt, a cég megajándékozta egy 1+1 kuponnal, melynek köszönhetően októberben a Julius Meinl vendége volt egy kávéra, mégpedig barátjával vagy partnerével együtt. Mindezen felül, a Julius Meinl az idei évben is együttműködött a Jane Goodall Intézettel (JGI), ugyanis fák ezreit szeretnék elültetni világszerte azok nevében, akik a Julius Meinl felelősségteljesen előállított kávéját választották. A tervek szerint, az idei és tavalyi akciónak köszönhetően 20 000 elültetett facsemetével ajándékozza meg a Julius Meinl bolygónkat.

Együtt a fővárosi erdőkért

Advertisement

A Julius Meinl Hungary is hisz abban, hogy saját környezetünkben kell megkeresni, hogy mit tehetünk egy zöldebb jövőért. Ezért idén a Pilisi Parkerdő Zrt-vel együttműködve a fővárosi erdők természeti- és klímavédelemi értékeinek megóvását és gyarapítását is támogatta az idei Kávé Világnapja akció keretében. A Hármashatárhegyen Rácz Károly, a Budapesti Erdészet műszaki vezetője, valamint Juracsek Ferenc, kerületvezető erdész segítségével a Julius Meinl lelkes önkéntes csapata őshonos fafajokat ültetett. A jövőben, pedig szintén a Julius Meinl Hungary támogatásával és a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak szakmai vezetése mellett további 500 facsemetét ültetnek majd el a Budapesti Erdészet pesti oldalon kezelt erdőterületein.

„Együtt felelősségteljesen cselekedhetünk, hogy a jövő generációi is átélhessék a kávézás tartalmas pillanatait. Sőt! Mindezt úgy tesszük, hogy megduplázzuk elköteleződésünket a fenntarthatóság felé. Míg vendégeink továbbra is élvezhetik a kedvenc Julius Meinl kávéjukat, mi ezután is fenntartható módszerekbe fektetünk be, fenntartható anyagokat használunk és fenntartható folyamatokat fejlesztünk ki, hogy a legjobbat tehessük a bolygónkért.” – mondta Takács Péter a Julius Meinl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Advertisement

Zöldinfó

Klímaállóbb erdők épülhetnek a Vértes ritka tölgyeseinek segítségével

Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei egy kutatás szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, mely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatás a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott – írja az alternativenergia.hu. Felidézték, hogy a Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, valamint az arra ható tényezőknek a feltárása volt.

A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból, május végén pedig ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek. A közlemény szerint az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek – hívták fel a figyelmet.

“A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját” – idézi a közlemény Bakos Pétert, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetőjét.

Advertisement

Mint írták, a kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki – hangsúlyozták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák