Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagy sikerrel zárult a Julius Meinl Kávé Világnapja alkalmából szervezett akciója

A nagysikerű Kávé világnapja (2022. október 1.) alkalmából szervezett promóciót a Julius Meinl Jane Goodall Alapítvánnyal folytatott globális együttműködése tette teljessé.

Létrehozva:

|

A világszerte népszerű akció keretében, itthon is közel 500 fát ültet a Julius Meinl, aki idén ünnepli 160 éves születésnapját! A kerek évforduló alkalmából rendezett kiállítás a budapesti Szent István kávézóban tekinthető meg 2022. december 31-ig. A Julius Meinl partnereinek és vásárlóinak köszönhetően az idei Kávé Világnapja is igazán emlékezetessé válhatott. A cég 2022-es kampányához országosan közel 70 partner csatlakozott és több, mint 24500 kupont osztottak ki, hogy minél többen élvezhessék a Julius Meinl kávék egyedi zamatát. A Kávé Világnapja alkalmából szervezett promóciót és a Julius Meinl Jane Goodall Intézettel folytatott több éves globális együttműködését egy nagysikerű faültetés koronázta meg a Pilisi Parkerdő területén. Szintén a jeles nap alkalmából a cég 160 évét felölelő kiállítás nyílt a budapesti Szent István kávézóban.

2022. október 1-jén a Kávé Világnapja alkalmából, ha bárki egy Julius Meinl kávét vásárolt, a cég megajándékozta egy 1+1 kuponnal, melynek köszönhetően októberben a Julius Meinl vendége volt egy kávéra, mégpedig barátjával vagy partnerével együtt. Mindezen felül, a Julius Meinl az idei évben is együttműködött a Jane Goodall Intézettel (JGI), ugyanis fák ezreit szeretnék elültetni világszerte azok nevében, akik a Julius Meinl felelősségteljesen előállított kávéját választották. A tervek szerint, az idei és tavalyi akciónak köszönhetően 20 000 elültetett facsemetével ajándékozza meg a Julius Meinl bolygónkat.

Együtt a fővárosi erdőkért

Advertisement

A Julius Meinl Hungary is hisz abban, hogy saját környezetünkben kell megkeresni, hogy mit tehetünk egy zöldebb jövőért. Ezért idén a Pilisi Parkerdő Zrt-vel együttműködve a fővárosi erdők természeti- és klímavédelemi értékeinek megóvását és gyarapítását is támogatta az idei Kávé Világnapja akció keretében. A Hármashatárhegyen Rácz Károly, a Budapesti Erdészet műszaki vezetője, valamint Juracsek Ferenc, kerületvezető erdész segítségével a Julius Meinl lelkes önkéntes csapata őshonos fafajokat ültetett. A jövőben, pedig szintén a Julius Meinl Hungary támogatásával és a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak szakmai vezetése mellett további 500 facsemetét ültetnek majd el a Budapesti Erdészet pesti oldalon kezelt erdőterületein.

„Együtt felelősségteljesen cselekedhetünk, hogy a jövő generációi is átélhessék a kávézás tartalmas pillanatait. Sőt! Mindezt úgy tesszük, hogy megduplázzuk elköteleződésünket a fenntarthatóság felé. Míg vendégeink továbbra is élvezhetik a kedvenc Julius Meinl kávéjukat, mi ezután is fenntartható módszerekbe fektetünk be, fenntartható anyagokat használunk és fenntartható folyamatokat fejlesztünk ki, hogy a legjobbat tehessük a bolygónkért.” – mondta Takács Péter a Julius Meinl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák