Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagy sikerrel zárult a Julius Meinl Kávé Világnapja alkalmából szervezett akciója

A nagysikerű Kávé világnapja (2022. október 1.) alkalmából szervezett promóciót a Julius Meinl Jane Goodall Alapítvánnyal folytatott globális együttműködése tette teljessé.

Létrehozva:

|

A világszerte népszerű akció keretében, itthon is közel 500 fát ültet a Julius Meinl, aki idén ünnepli 160 éves születésnapját! A kerek évforduló alkalmából rendezett kiállítás a budapesti Szent István kávézóban tekinthető meg 2022. december 31-ig. A Julius Meinl partnereinek és vásárlóinak köszönhetően az idei Kávé Világnapja is igazán emlékezetessé válhatott. A cég 2022-es kampányához országosan közel 70 partner csatlakozott és több, mint 24500 kupont osztottak ki, hogy minél többen élvezhessék a Julius Meinl kávék egyedi zamatát. A Kávé Világnapja alkalmából szervezett promóciót és a Julius Meinl Jane Goodall Intézettel folytatott több éves globális együttműködését egy nagysikerű faültetés koronázta meg a Pilisi Parkerdő területén. Szintén a jeles nap alkalmából a cég 160 évét felölelő kiállítás nyílt a budapesti Szent István kávézóban.

2022. október 1-jén a Kávé Világnapja alkalmából, ha bárki egy Julius Meinl kávét vásárolt, a cég megajándékozta egy 1+1 kuponnal, melynek köszönhetően októberben a Julius Meinl vendége volt egy kávéra, mégpedig barátjával vagy partnerével együtt. Mindezen felül, a Julius Meinl az idei évben is együttműködött a Jane Goodall Intézettel (JGI), ugyanis fák ezreit szeretnék elültetni világszerte azok nevében, akik a Julius Meinl felelősségteljesen előállított kávéját választották. A tervek szerint, az idei és tavalyi akciónak köszönhetően 20 000 elültetett facsemetével ajándékozza meg a Julius Meinl bolygónkat.

Együtt a fővárosi erdőkért

Advertisement

A Julius Meinl Hungary is hisz abban, hogy saját környezetünkben kell megkeresni, hogy mit tehetünk egy zöldebb jövőért. Ezért idén a Pilisi Parkerdő Zrt-vel együttműködve a fővárosi erdők természeti- és klímavédelemi értékeinek megóvását és gyarapítását is támogatta az idei Kávé Világnapja akció keretében. A Hármashatárhegyen Rácz Károly, a Budapesti Erdészet műszaki vezetője, valamint Juracsek Ferenc, kerületvezető erdész segítségével a Julius Meinl lelkes önkéntes csapata őshonos fafajokat ültetett. A jövőben, pedig szintén a Julius Meinl Hungary támogatásával és a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak szakmai vezetése mellett további 500 facsemetét ültetnek majd el a Budapesti Erdészet pesti oldalon kezelt erdőterületein.

„Együtt felelősségteljesen cselekedhetünk, hogy a jövő generációi is átélhessék a kávézás tartalmas pillanatait. Sőt! Mindezt úgy tesszük, hogy megduplázzuk elköteleződésünket a fenntarthatóság felé. Míg vendégeink továbbra is élvezhetik a kedvenc Julius Meinl kávéjukat, mi ezután is fenntartható módszerekbe fektetünk be, fenntartható anyagokat használunk és fenntartható folyamatokat fejlesztünk ki, hogy a legjobbat tehessük a bolygónkért.” – mondta Takács Péter a Julius Meinl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Advertisement

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

Advertisement

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Advertisement

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Advertisement

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák