Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagykanizsa nem adja állami tulajdonba a víziközmű-szolgáltatóját

Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.

Létrehozva:

|

A város közgyűlésében egyfős többséggel rendelkező Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója nem támogatta azt a polgármesteri előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy az állam tulajdonhoz jusson a több mint száz településen szolgáltató víziközműcégben. Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és a kormánypárti frakció érvelése szerint most is veszteségesen működik a társaság, amelynek az emelkedő energiaárak miatt a jövőben még nagyobb lehet a hiánya. Az ÉVE képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozták – és ezt végül az önkormányzati határozatban is megfogalmazták – hogy a kormány “felelőtlen döntései” miatt szenvedett el hárommilliárd forintos veszteséget a nagykanizsai vízmű. Szintén hosszas vita alakult ki a várost az emelkedő energiaárak miatt érintő takarékossági javaslatokról. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy 622 millió forintos hiányt kellene valamiképpen pótolni.

A polgármester előterjesztése egyebek mellett a városi televízió és újság, továbbá a városfejlesztő önkormányzati cég megszüntetését, valamint az önkormányzati társaságoknak szánt támogatások visszafogását és cégek összevonását tartalmazta, ezeket azonban az ÉVE frakciójának többségi szavazatával elvetették. Elfogadták ugyanakkor, hogy szüneteltetik a kulturális intézményi szerepet betöltő Medgyaszay Ház működését, csökkentik az intézmények és a városháza energia- és egyéb költségeit, és jövő évre halasztják a Volánbusznak veszteségfinanszírozás miatt járó több mint 180 millió forint kifizetését. Az ÉVE frakciójának javaslataként végül a többség azt is megszavazta, hogy csökkentik a városháza álláshelyeinek számát 120-ról 114-re, valamint megszüntetik a polgármesteri kabinetet, a feladatait más szervezeti egységek vennék át. A kormányoldali képviselők törvénysértőnek tartották ezt az előterjesztést, a polgármester pedig a szavazás után vétót emelt a döntés ellen.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Stratégiai olajkészletek megnyitásával stabilizálnák az üzemanyagpiacot

100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hét vezető ipari hatalom (G7) 100 millió hordó dízelt és nyersolajat fog felszabadítani stratégiai készleteiből a következő négy hónapban, hogy csökkentsék a nyomást az üzemanyagárakon, továbbá megállapodtak abban, hogy nem korlátozzák az ilyen irányú exportjukat – jelentette be Emmanuel Macron francia államfő. “Úgy döntöttünk, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálásával felszabadítjuk a stratégiai készleteket, dízel és nyersolaj formájában, a következő négy hónapban, akár 100 millió hordóig” – mondta a francia elnök Párizsban a Hetek állam- és kormányfőinek telefonos megbeszélését követően. “Megállapodtunk abban, hogy nem lesz korlátozás, tilalom a G7 tagjai között az exportban” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki kilátásba helyezte az amerikai gáz exportjának csökkentését, “nagyon egyértelmű volt ebben a kérdésben” – írja az alternativenergia.hu.

Ezekkel a döntésekkel csökkennie kell az üzemanyagáraknak – hangsúlyozta Macron. A G7 vezetőinek a tanácskozás után kiadott közös nyilatkozata szerint a készletek felszabadítása azonnal megkezdődik és négy hónapon át tart, az első húsz napban pedig a G7 tagjai és partnereik jelentős mennyiségű dízelt bocsátanak piacra. A Hetek vezetői megerősítették azt is, hogy tartózkodnak az energia és az energiatermékek G7-országok közötti exportjának korlátozásától, és más termelőket is arra szólítottak fel, hogy ne vezessenek be exporttilalmakat.

A pénteki egyeztetést a francia elnök kezdeményezte, miután telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel az emelkedő üzemanyagárakról, valamint a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek világpiaci helyzetéről. A francia elnök Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is egyeztetett a kérdésről. Macron a tanácskozás előtt annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a Hetek összehangoltan, az export korlátozása nélkül lépjenek fel az üzemanyagárak emelkedésével és a finomított kőolajtermékek ellátásával kapcsolatos problémák kezelésére.

Advertisement

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban fokozta a nyomást az európai országokra a stratégiai dízelkészletek felszabadítása érdekében. A Reuters csütörtökön három, a tárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Trump-kormányzat felszólította Franciaországot és Németországot, hogy szabadítsanak fel dízelt stratégiai készleteikből, ellenkező esetben pedig az amerikai dízelexport korlátozását helyezte kilátásba.

Trump pénteken, a G7 döntésének bejelentése előtt a Truth Social közösségi oldalán azt írta, hogy Európa “hatalmas mennyiségű” dízel felszabadításába egyezett bele, és a folyamat azonnal megkezdődik. A dízel ára az elmúlt hetekben rekordmagasságba emelkedett az Egyesült Államokban és Európában. A világpiaci kínálatra az Irán elleni amerikai-izraeli háború mellett az is nyomást gyakorol, hogy Oroszország október végéig meghosszabbította dízelexport-tilalmát, miután ukrán támadások több orosz finomítóban károkat okoztak.

Advertisement

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 32 tagállama márciusban 400 millió hordó olaj felszabadításáról állapodott meg stratégiai készleteiből az iráni háború nyomán, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt készletfelszabadítása volt. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a héten közölte, hogy a vállalt mennyiség mintegy kétharmadát már felszabadították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák