Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagykanizsa nem adja állami tulajdonba a víziközmű-szolgáltatóját

Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.

Létrehozva:

|

A város közgyűlésében egyfős többséggel rendelkező Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója nem támogatta azt a polgármesteri előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy az állam tulajdonhoz jusson a több mint száz településen szolgáltató víziközműcégben. Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és a kormánypárti frakció érvelése szerint most is veszteségesen működik a társaság, amelynek az emelkedő energiaárak miatt a jövőben még nagyobb lehet a hiánya. Az ÉVE képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozták – és ezt végül az önkormányzati határozatban is megfogalmazták – hogy a kormány “felelőtlen döntései” miatt szenvedett el hárommilliárd forintos veszteséget a nagykanizsai vízmű. Szintén hosszas vita alakult ki a várost az emelkedő energiaárak miatt érintő takarékossági javaslatokról. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy 622 millió forintos hiányt kellene valamiképpen pótolni.

A polgármester előterjesztése egyebek mellett a városi televízió és újság, továbbá a városfejlesztő önkormányzati cég megszüntetését, valamint az önkormányzati társaságoknak szánt támogatások visszafogását és cégek összevonását tartalmazta, ezeket azonban az ÉVE frakciójának többségi szavazatával elvetették. Elfogadták ugyanakkor, hogy szüneteltetik a kulturális intézményi szerepet betöltő Medgyaszay Ház működését, csökkentik az intézmények és a városháza energia- és egyéb költségeit, és jövő évre halasztják a Volánbusznak veszteségfinanszírozás miatt járó több mint 180 millió forint kifizetését. Az ÉVE frakciójának javaslataként végül a többség azt is megszavazta, hogy csökkentik a városháza álláshelyeinek számát 120-ról 114-re, valamint megszüntetik a polgármesteri kabinetet, a feladatait más szervezeti egységek vennék át. A kormányoldali képviselők törvénysértőnek tartották ezt az előterjesztést, a polgármester pedig a szavazás után vétót emelt a döntés ellen.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák