Zöldinfó

Nagykanizsa nem adja állami tulajdonba a víziközmű-szolgáltatóját

Nem adja állami tulajdonba Nagykanizsa a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t, az emelkedő energiaköltségek miatt pedig intézményi takarékossági terveket fogadott el a város közgyűlése kedden, soron kívüli ülésén.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-22

Szerző:

Hell

A város közgyűlésében egyfős többséggel rendelkező Éljen VárosuNk! Egyesület (ÉVE) frakciója nem támogatta azt a polgármesteri előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy az állam tulajdonhoz jusson a több mint száz településen szolgáltató víziközműcégben. Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) és a kormánypárti frakció érvelése szerint most is veszteségesen működik a társaság, amelynek az emelkedő energiaárak miatt a jövőben még nagyobb lehet a hiánya. Az ÉVE képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozták – és ezt végül az önkormányzati határozatban is megfogalmazták – hogy a kormány “felelőtlen döntései” miatt szenvedett el hárommilliárd forintos veszteséget a nagykanizsai vízmű. Szintén hosszas vita alakult ki a várost az emelkedő energiaárak miatt érintő takarékossági javaslatokról. Balogh László felhívta a figyelmet arra, hogy 622 millió forintos hiányt kellene valamiképpen pótolni.

A polgármester előterjesztése egyebek mellett a városi televízió és újság, továbbá a városfejlesztő önkormányzati cég megszüntetését, valamint az önkormányzati társaságoknak szánt támogatások visszafogását és cégek összevonását tartalmazta, ezeket azonban az ÉVE frakciójának többségi szavazatával elvetették. Elfogadták ugyanakkor, hogy szüneteltetik a kulturális intézményi szerepet betöltő Medgyaszay Ház működését, csökkentik az intézmények és a városháza energia- és egyéb költségeit, és jövő évre halasztják a Volánbusznak veszteségfinanszírozás miatt járó több mint 180 millió forint kifizetését. Az ÉVE frakciójának javaslataként végül a többség azt is megszavazta, hogy csökkentik a városháza álláshelyeinek számát 120-ról 114-re, valamint megszüntetik a polgármesteri kabinetet, a feladatait más szervezeti egységek vennék át. A kormányoldali képviselők törvénysértőnek tartották ezt az előterjesztést, a polgármester pedig a szavazás után vétót emelt a döntés ellen.

mti

Kapcsolódó tartalom:szolgáltató vízenergia víziközmű

Zöldinfó

Három hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken

Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt.

Létrehozva:

40 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A Mol Csoport a mai napon kőolajat vett át a fényeslitkei és a budkovcei szivattyúállomásokon. A Barátság vezetékrendszeren keresztül történő kőolajszállítás ezáltal közel három hónapos szünet után Magyarországra és Szlovákiába is újraindult” – idézi az alternativenergia.hu. A Mol előző nap, szerdán reggel közölte ukrán tájékoztatásra hivatkozva, hogy a vezeték javítása befejeződött, és a 2026. január 27. óta fennálló vis maior körülmények 2026. április 21-én 18:00 órakor megszűntek, a JSC Ukrtransnafta készen áll, hogy újraindítsa a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia felé. A Barátság kőolajvezeték január végi leállása után a Mol-csoport február közepén az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, hogy a régió ellátásbiztonsága fennmaradjon, illetve a kieső mennyiségek pótlása érdekében megszervezze finomítóinak tengeri úton történő nyersolaj-ellátását. A stratégiai tartalékok egy részét fel is használták.

A korábbi ukrán tájékoztatásban a kőolajvezeték meghibásodását orosz dróntámadás következményének tulajdonították, és a szükséges munkálatok időigényével indokolták a helyreállítás elhúzódását. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója korábban többek között elmondta, hogy a háborús körülmények között több tucat hasonló leállás volt már, amelyek következtében általában néhány napos kiesések voltak a vezetékes szállításban. A helyreállítás elhúzódása miatti konfliktus politikai síkra terelődött. Magyarország és Szlovákia is kétségbe vonta, hogy a szállítások leállításának műszaki okai lennének, azt politikai nyomásgyakorlásnak minősítették, és az Európai unió közbenjárását szorgalmazták. Egyben megvonták korábbi hozzájárulásukat az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomag folyósításához, amelynek terhei alól az arról megszületett megállapodás szerint a két országot mentesítették, de a hozzájárulásukat ezután a kőolajszállítás újraindulásához kötötték.

Volomidir Zelenszkij ukrán elnök április 21-én bejelentette: Ukrajna befejezte a Barátság kőolajvezeték javítását, a vezeték ismét üzembe helyezhető, ugyanakkor annak egyik feltételéül szabta az Ukrajna számára már az Európai Tanács által jóváhagyott európai támogatási csomag feloldását.

Tovább olvasom