Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Nap-és szélenergiával függetelenedik Bécs az orosz földgáztól

Létrehozva:

|

Az elkövetkező öt évben egymilliárd eurót fektet be különböző projektekbe Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie, hogy függetlenné válhasson a földgáztól. Földhőben, hőszivattyúkban, nap- és szélenergiában látják a jövőt.

„Csak befektetésekkel juthatunk ki a válságból. Az elkövetkező években teljesen átalakítjuk Bécs energiaellátását: minden egyes euró, amit felhasználunk hosszú távon függetlenséget, klímavédelmet és árstabilitást hoz a bécsieknek” – mondta Michael Strebl, a Wien Energie ügyvezető tanácsának elnöke annak kapcsán, hogy Ausztria legnagyobb energiaszolgáltatója 2027-ig összesen 1, 29 milliárd eurót fektet be, hogy fokozatosan függetlenné válhasson a fosszilis energiahordozóktól. Ebből 625 millió eurót hőtermeléssel kapcsolatos projektekbe, 334 millió eurót a megújuló áramtermelés további kiépítésére, 90 millió eurót a környezetbarát hűtésre, 160 millió eurót digitalizációra, e-mobilitásra és telekommunikációra, valamint 90 millió eurót az ellátás biztonságának további fejlesztésére fordítanak. A Wien Energie a napenergia hasznosítása terén látja a legnagyobb fejlődési potenciált. Jelenleg négyszáz projektet vizsgálnak, amelyek összteljesítménye 600 megawatt. Ezek között egyaránt találhatók tetőre telepített napelem-rendszerek és 10 megawattos projektek a város vonzáskörzetében. A cél mindenesetre az, hogy 2022 során a telepített napelemek terén átlépjék a 100 megawattos álomhatárt.

A Wien Energie jelenleg 320 naperőművet és napelem-rendszert üzemeltet Bécsben és környékén, amelyek összteljesítménye 85 megawatt. A cég 2021-ben 150 százalékkal növelte a napenergia segítségével előállított áram mennyiségét. A távhőnek szintén kulcsszerepet szánnak a város dekarbonizációjában: 2040-re Bécs hőigényének 56 százalékát távhő segítségével szeretnék fedezni. Természetesen a hőtermelés terén is az alternatív megoldásokban – a földhő és a környezeti hő felhasználásában – látják a jövőt. 2021-ben az előállított távhő 23,6 százaléka már megújuló forrásból származott és tizenötezer lakást valamint százhúsz vállalati ügyfelet kötöttek rá a távhőhálózatra. Ezen a területen is a lokális, kisebb városrészek hőellátását biztosító megoldások kidolgozására koncentrálnak.

Advertisement

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

A Wien Energie egyébként is nagy hangsúlyt fektet a kutatásra és a zöld megoldásokra, amelyek középpontjában jelenleg a hidrogén áll. 2022-ben kezdik meg az első elektrolízis üzem építését és átalakítják a donaustadti erőmű egyik gázturbináját is, hogy kísérleti jelleggel zöldhidrogént keverhessenek a gázhoz. De kutatják a zöld gázok és a hulladékból keletkező anyagok lehetséges hasznosítását is, illetve a különböző tárolási technológiákat.

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák