Zöld Energia
Napelemek: nagy szükség lenne az otthoni energiatárolásra
Újabb napelemstopok jöhetnek, ha nem terjednek el kellően az otthoni akkumulátorok.
Hartvig Áron, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője a G7 felületén mutatja be új kutatásukat. A szakértők azt vizsgálták, hogy a háztartási akkumulátorok bevezetése milyen hatással lehet a magyar villamosenergia-hálózatra, illetve miként alakulhat a számuk 2050-ig különböző támogatási programokat feltételezve.
Az elszámolási rendszer tavalyi megváltoztatása akkumulátor-telepítésre ösztönzi a napelemeseket, csakhogy az energiatárolók jelentős pluszköltséget jelentenek. Így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás, ez pedig jelentősen visszavetheti az otthoni napelemek terjedését. Az ellátórendszernek nagy szüksége lenne az akkumulátorokra, ezek nélkül később újabb napelemstopok jöhetnek – a hálózat kiegyensúlyozottsága már jó ideje központi probléma.
Ösztönzőleg hathat a 75,8 milliárdos napelemes-pályázat, amely a költségek 66 százalékát, legfeljebb 5 millió forintot fedez vissza nem térítendő támogatásként. A feltételek közé tartozik egy 4-5 kW-os napelemes rendszer és egy 7,5-10 kWh kapacitású tároló létesítése. A háztartási akkumulátorok egyébként Európa-szerte egyre népszerűek, 2022-ben 83 százalékkal nőtt telepítésük. Magyarországról nincs elérhető adat arról, hogy hány ilyen tároló üzemel, a jelenleg futó pályázaton mindenesetre maximum 15 160 projektet fognak támogatni.
Hartvig Áron szerint legújabb vizsgálatuk alapján elmondható, hogy az akkumulátorok elterjedését a beruházás megtérülése befolyásolja a leginkább. Mivel az energiatárolóval kombinált napelemes telepítés jóval drágább az egyszerű napelemes beruházásnál, fontos kiszámítani, hogy a projekt mennyi haszonnal jár.
Az a háztartás, amely energiatárolóval együtt telepít napelemet, úgy tudja csökkenteni a villanyszámláját, hogy ahelyett, hogy 5 Ft/kWh áron betáplálná a hálózatba a fel nem használt napenergiát, eltárolja és az esti órákban használja fel. Így az esti órákban, amikor már nem süt a nap, cserébe a legmagasabb az energiafogyasztás, nem kell a hálózatból villamos energiát vásárolnia 36,9 Ft/kWh áron, tehát kilowattóránként 31,9 forintot (a rezsicsökkentett villamosenergia-ár és a betáplálási ár különbsége) spórolhat a tárolással – írja a szakértő.
Nagyon kellene a támogatás
Mint kiemelte, amennyiben a következő napelem-pályázatok nem támogatják az energiatárolók telepítését, akkor a háztartási akkumulátorok nem terjednek el széles körben, tehát csak kis mértékben járulhatnak hozzá a rendszer rugalmasságához. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy támogatás nélkül csak az otthonok 2,4 százaléka, nagyjából 66,2 ezer háztartás szereltetne be akkumulátort 2050-ig, ami igen alacsony a napelem-telepítési számokhoz képest. Mindez azt jelenti, hogy a tárolók a század közepére csupán 20 MW terhelést tudnának átvenni az esti csúcsidőszaki fogyasztásból.
A csapat azt is megvizsgálta, hogy mi lenne, ha 50 százalékos állami támogatás járna 2050-ig az akkumulátorok telepítésére. Ekkora mértékű támogatás mellett már több mint 900 ezer háztartási energiatároló kerülhetne a rendszerbe 2050-ig, ami összesen 4,1 GWh-nyi kapacitást jelentene.
Ez már elegendő ahhoz, hogy a háztartások villamosenergia-fogyasztását a napenergia termeléséhez igazítva az esti fogyasztási csúcsot napközbenre helyezzük át nyáron, és télen is jelentősen csökkentsük az esti csúcsot – emelte ki Hartvig Áron.
A szakértő szerint fontos, hogy az anyagi támogatáson kívül másképpen is kedvezőbbé lehet tenni a háztartási akkumulátorok létesítését. A mostani rendszerben a szolgáltató nem tesz különbséget a díjszabásban aközött, hogy az otthonok mikor fogyasztanak áramot, pedig napközben jelentősen olcsóbban lehet villamosenergiát előállítani az esti órákhoz képest. Mint kiemelte, az akkumulátorok megtérülési ideje jelentősen javulhatna egy csúcsidős árazási csomaggal, hasonló díjrendszerek egyes országokban, így Ausztráliában már elérhetőek.
A háztartások emellett úgy javíthatják a napelemes beruházás megtérülését, ha növelik az energia közvetlen felhasználását. Erre jó módszer, ha a háztartási gépek használatát a napos időszakokra időzítik.
Zöld Energia
Energetikai autonómia és hálózati stabilitás: így formálja át a piacot az Otthoni Energiatároló Program
A szakértők szerint az Otthoni Energiatároló Program túlmutat a megtérülési számításokon.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Otthoni Energiatároló Programról szóló korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a szakma mit is vár a közelmúltban elindított pályázattól – a kezdeményezés új lendületet adhat a hazai napelemes piacnak, és különösen a bruttó elszámolási rendszerbe került háztartások számára lehet előnyös – ismertette az alternativenergia.hu. A 2026. február 2-án elstartolt, 100 milliárd forintos összkeretű pályázat legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít napelemekhez kapcsolódó energiatároló rendszerek telepítésére. Az első benyújtási ciklus március 15-ig tart, másnap kezdődik a második ütem, a teljes programban pedig nagyjából 40 ezer nyertes pályázattal számolnak. Gulyás Gergely bejelentése alapján várható, hogy március 15-én felülvizsgálják, illetve megemelik a támogatási keretet. Az elnyerhető összeg elviekben a teljes projektköltséget fedezheti, a piaci tapasztalatok szerint azonban inkább a beruházás 60-80 százalékára lehet elég. Az akkumulátorok minimális kapacitását 10 kWh-ban határozták meg.
Az eredeti kiírás megjelenése óta több fontos részletszabály is átalakult, tisztázódott. A kötelező önerőt például korábban 20 százalékban határozták meg, ezt azonban később törölték. Pontosították a támogatható invertertípusokra, az akkumulátortechnológiára és a hálózati csatlakozási feltételekre vonatkozó elvárásokat is, ami a kivitelezők és a pályázók számára egyaránt kiszámíthatóbb tervezést tesz lehetővé. „Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – mondta Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója korábbi cikkünkben.
A szakember szerint az energiatárolás gyakorlati jelentősége túlmutat a megtérülési számításokon. „Az energiatárolási rendszerek integrációja és a lakossági ügyfelek felé történő kiterjesztése lehetővé teszi a háztartások számára a saját maguk által megtermelt energia eltárolását és helyben történő fogyasztásának a kiterjesztését, a backup funkciók kiépítését, amely hálózati üzemzavar esetén is garantálja a kritikus fogyasztók folyamatos ellátását és az energetikai autonómiát” – fogalmazott.
Rendszerszinten a program hatása még szélesebb körű lehet, a decentralizált egységek áthidalhatják a termelési és fogyasztási csúcsok közötti időkülönbséget, mérsékelve a kisfeszültségű hálózat feszültségingadozását és a transzformátorállomások terhelését. Az aggregált lakossági tárolókapacitások idővel a virtuális erőművi modellek alapjaivá válhatnak.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
