Zöld Energia
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
Miközben már 93 %-ban megszűntek a napelemes csatlakozási korlátozások, a hálózati biztonság garantálása érdekében 6 500 körzetben csak 2027-től lesz lehetséges a HMKE-k engedélyezése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE), elsősorban a napelemek hálózati betáplálását 2022. november 1-jétől részlegesen korlátozták az elosztóhálózatok stabilitásának megőrzése érdekében. Az intézkedés során elsősorban azon körzetek kapacitásai korlátozódtak, ahol a szolgáltatók műszaki felkészültsége nem tette lehetővé a tömeges csatlakozások zavartalan kezelését. Bár 2024. január 1-jétől már számos területen feloldották a tilalmat, néhány ezer igénylőnek – köztük mintegy 6 500 tulajdonosnak – egy-két évig még várnia kell, írja az alternativenergia.hu.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2023-ban publikált adatai szerint a 2024-es évre 1 000–2 000, 2025-re szintén 1 000–2 000, 2026-ra pedig még további 1 000 körüli igénylő számára tervezték a csatlakozások engedélyezését. A fennmaradó, mintegy 6 500 felhasználó esetében a „2027-től kezdődően” kategóriában szerepel a tervezett feloldás időpontja. Azóta az elosztói engedélyesek adatszolgáltatása alapján márciusban további 2 540 körzetben tették lehetővé a HMKE-k betáplálását, így mára az áramkörök több mint 93 %-a érintetlen a zárolások tekintetében.
A Világgazdaság kérdésére a MEKH megerősítette, hogy a teljes körű korlátozás feloldására nincs konkrét határidő. A hálózati engedélyesek 2024-től folyamatosan vizsgálják az egyes körzetek műszaki állapotát, és csak ott tartják fenn a zárolást, ahol a feszültség- és teljesítmény-ingadozások komoly kockázatot jelentenek. A hivatal hangsúlyozta: a végső cél minden esetben a zárolt területek teljes megnyitása, de nem áldozható fel a fogyasztók ellátásbiztonsága és a hálózati berendezések védelme érdekében.
A zárolt áramkörök alatt a kiserőművek által használt kisfeszültségű elosztóhálózat érintett szakaszait értjük, amelyeken más betápláló technológiák – például szél- vagy biomassza-erőművek – általában nem csatlakoznak. A MEKH elmondta azt is, hogy jelenleg nem tartanak nyilván olyan, naperőműtől eltérő technológiájú HMKE-kérelemet, amely e körzetekre vonatkozna.
Miközben egyes tulajdonosok várakoznak, a napelemboom tovább dübörög: a Napenergia Plusz Program keretében eddig több mint 10 500 fejlesztés valósult meg, és mostanra meghaladta a 300 000-et a háztáji naperőművek száma Magyarországon. A támogatásra eddig közel 40 milliárd forintot utaltak ki; a program 21 000 család beruházási költségének kétharmadát vállalja át az állam, összesen mintegy 130 milliárd forint fejlesztési értékben.
A Napenergia Plusz keretében a nyertesek felénél több mint 60 MW teljesítményű napelemet és 97 MWh kapacitású energiatárolókat telepítettek, családonként átlagosan 4,1 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával. Ezzel a program célja, hogy erősítse a háztartások önellátó képességét, csökkentse rezsiterheiket, és hozzájáruljon a hazai energiarendszer zöldítési törekvéseihez.
A kormány emellett két ipari energiatároló-programot indított, mintegy 100 milliárd forint támogatással. A folyamatban lévő beruházások révén jövőre elérhetjük az 500 MW tárolói kapacitást, amit a Jedlik Ányos Energetikai Program további pályázati kiírásaival egészítenek ki. A tárolók bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a napenergia és más időjárásfüggő források termelését hatékonyan és biztonságosan integrálhassuk a hazai villamosenergia-hálózatba.
Zöld Energia
Önfenntartó ökoszisztéma lehet a jövő napelemparkjaiból
Új választ ad a napelemparkok és a mezőgazdasági területhasználat közötti dilemmára az a projekt, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést. Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket.
Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.
Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják. „Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is” – jegyezte meg.
A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.
A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
