Eddig 211 ezer rászorulóhoz juttatott el az Élelmiszerbank többségében lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket, amiket a szervezet áruházakból és élelmiszergyártóktól gyűjtött össze.

Év eleje óta 170 áruházzal gyarapodott a rendszer, ez több mint 40 százalékos bővülés. Jelenleg az ország 576 pontján gyűjtik össze mindennap a megmaradt zöldség-gyümölcsöt, pékárut és egyéb, forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas termékeket. A jótékonysági szervezet az elmúlt 17 évben csaknem 100 millió kilogramm feleslegessé vált élelmiszert mentett meg, hogy azok ne a kukában végezzék, hanem nehéz sorsú emberek asztalára kerüljenek – olvasható a dokumentumban. Az áruházi mentésen túl 400 ezer kilogramm áru érkezett az Élelmiszerbank raktárába közvetlenül gyártóktól és forgalmazóktól, ezek egy részét kifejezetten az ukrajnai háború elől menekülők támogatására ajánlották fel a cégek. A többi adomány innen is gyermekotthonokba, családsegítő szolgálatokhoz, fogyatékkal élőket segítő szervezetekhez, hajléktalanellátó központokba, az idősgondozásban, nagycsaládos egyesületekhez és az ország elmaradott térségeiben lévő településekre került.

Az egyesület közleményében felidézi, hogy egy, több mint 500 karitatív szervezetből álló országos hálózatot épített fel, a közreműködő partnerek segítségével naponta átlagosan 22-23 ezer kilónyi élelmiszert tud összegyűjteni, valamint rászorulókhoz juttatni nonprofit alapon, a rászorulók számára térítésmentesen, túlnyomórészt önkéntes munkára támaszkodva. A szociális élelmiszermentés, amit az Élelmiszerbank végez, a nélkülözés enyhítése mellett egyúttal környezetvédelmi célokat is szolgál. Az ENSZ kutatása szerint a világon az összes üvegházhatású gáz 10 százaléka a kidobott és bomlásnak induló élelmiszerekhez és az előállításukhoz, feldolgozásukhoz, illetve a szállításukhoz feleslegesen felhasznált természeti erőforrásokhoz köthető – hívják fel a figyelmet.

Az Egyesület által az év első felében megmentett 4 millió kilogrammnyi áru előállításának és lebomlásának 9500 tonna lett volna a szén-dioxid-lábnyoma. Egy ekkora kibocsátás megkötéséhez egy 46 hektáros erdő lett volna elegendő, ami a fővárosi Gellért-hegy méretével vetekszik – írják a közleményben. A szervezet hozzáteszi: az elmúlt hónapok extrém áremelkedései az étkezési kiadásokon érzékelhetők leginkább a háztartásokban. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy van olyan vidéki város, amelyben az elmúlt hetekben kétszer annyi nagycsaládos szülő kért segítséget a szervezet élelmiszerosztásain, mint korábban bármikor – teszik hozzá.

“Az elmúlt években, évtizedekben általános jelenség volt, hogy a fiatalok már kevésbé becsülték meg az élelmiszert, mint a szüleik, nagyszüleik generációja. Ez a hozzáállás most jelentősen változik, hiszen még a tehetősebb rétegeknek is változtatniuk kell a vásárlási és fogyasztási szokásaikon” – idézi a közlemény Nagygyörgy Andrást, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatóját. A drágulás következtében várhatóan csökkenni fog a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége, ami a Nébih felmérései szerint az elmúlt években 65 kilogramm körül mozgott fejenként – írják. A pazarlás csökkentéséhez, a feleslegek elkerüléséhez nyújt tanácsokat az Élelmiszerbank nemrég indított edukációs honlapja, az eselytazetelnek.hu.