Zöldinfó

Nem csak a színpad változik: a színházak működése is zöldre vált

Nemzetközi együttműködés a színházi szektor fenntarthatóságának erősítéséért.

Létrehozva:

3 hónap telt el a létrehozás óta

2026-04-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Különböző struktúrák, közös felelősség (Different Structures, Shared Responsibility) címmel európai fenntarthatósági projektet indít a bécsi Volkstheater, a Festwochen, valamint a budapesti Örkény Színház – írja az alternativenergia.hu. A projekt az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention – ETC) három tagszervezete – a bécsi Volstheater, a Festwochen és az Örkény István Színház – részvételével, a ReStageGroup kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást és a gyakorlati együttműködést a fenntarthatóság területén, különböző működési modellekben dolgozó előadóművészeti intézmények között – áll az Örkény Színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A kezdeményezés részeként 2026 októberében, Bécsben egynapos nemzetközi eseményre kerül sor. A program három, a színházi fenntartható működés szempontjából kulcsfontosságú területre fókuszál: a körforgásos működésre és a hulladékcsökkentésre, a környezettudatos mobilitásra, valamint a fenntarthatósági kommunikációra.

A közleményben Cay Stefan Urbanek, a bécsi Volkstheater ügyvezető igazgatójának szavait idézik, aki azt nyilatkozta: a Volkstheater átfogó, stratégiai átállást indított a körforgásos gazdaság elveinek színházi alkalmazása felé. Ennek első lépéseként a 2026/27-es évadban két hulladékmentes pilotprodukciót valósítanak meg a Greenstage, a Creative Europe program részeként. “Az ESG-szempontokat következetesen beépítjük működésünk alapfolyamataiba – a beszerzéstől a produkciós munkafolyamatokig -, így a fenntarthatóságot nem különálló kezdeményezésként, hanem a kockázatok kezelését, a szabályozási megfelelést és a hosszú távú intézményi stabilitást szolgáló átfogó szemléletként értelmezzük” – idézik az igazgatót.

Artemis Vakianis, a Festwochen ügyvezető igazgatójának szavait is idézik, aki úgy fogalmazott: a fenntarthatóság az egész szektort érintő kihívás, ezért különösen fontos számukra ez a nemzetközi együttműködés. “A Bécsi Nyilatkozat negyedik pontjában a Vienna Festival célul tűzte ki, hogy a világ különböző pontjain működő partnereivel közösen dolgozzon ki fenntartható produkciós, bemutatási és turnézási modelleket. Ez a projekt jelentős lépés ezen az úton” – hangsúlyozta. Gáspár Máté, az Örkény Színház ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy célkitűzésük a fenntartható színház gyakorlatának megvalósítása, az évad során első lépésként külsős szakértővel ESG felmérést végeztettek. Az elemzés a fenntarthatósági témákat a működésre gyakorolt pénzügyi hatásuk és a környezetre gyakorolt külső hatásuk szerint értékelte. “A beazonosított jógyakorlatok erősítéséhez és kockázatok csökkentéséhez szükséges cselekvési terv kidolgozását nagyban elősegítheti a pályázat révén megvalósuló nemzetközi tapasztalatcsere” – hangsúlyozta. A projekt az Európai Színházi Konvenció a Collaboration Development Grants: Sustainable Theatre program részeként valósul meg.

Kapcsolódó tartalom:előadás előadóművész fenntarthatóság művészet színház

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom