Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem csak a színpad változik: a színházak működése is zöldre vált

Nemzetközi együttműködés a színházi szektor fenntarthatóságának erősítéséért.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Különböző struktúrák, közös felelősség (Different Structures, Shared Responsibility) címmel európai fenntarthatósági projektet indít a bécsi Volkstheater, a Festwochen, valamint a budapesti Örkény Színház – írja az alternativenergia.hu. A projekt az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention – ETC) három tagszervezete – a bécsi Volstheater, a Festwochen és az Örkény István Színház – részvételével, a ReStageGroup kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást és a gyakorlati együttműködést a fenntarthatóság területén, különböző működési modellekben dolgozó előadóművészeti intézmények között – áll az Örkény Színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A kezdeményezés részeként 2026 októberében, Bécsben egynapos nemzetközi eseményre kerül sor. A program három, a színházi fenntartható működés szempontjából kulcsfontosságú területre fókuszál: a körforgásos működésre és a hulladékcsökkentésre, a környezettudatos mobilitásra, valamint a fenntarthatósági kommunikációra.

A közleményben Cay Stefan Urbanek, a bécsi Volkstheater ügyvezető igazgatójának szavait idézik, aki azt nyilatkozta: a Volkstheater átfogó, stratégiai átállást indított a körforgásos gazdaság elveinek színházi alkalmazása felé. Ennek első lépéseként a 2026/27-es évadban két hulladékmentes pilotprodukciót valósítanak meg a Greenstage, a Creative Europe program részeként. “Az ESG-szempontokat következetesen beépítjük működésünk alapfolyamataiba – a beszerzéstől a produkciós munkafolyamatokig -, így a fenntarthatóságot nem különálló kezdeményezésként, hanem a kockázatok kezelését, a szabályozási megfelelést és a hosszú távú intézményi stabilitást szolgáló átfogó szemléletként értelmezzük” – idézik az igazgatót.

Artemis Vakianis, a Festwochen ügyvezető igazgatójának szavait is idézik, aki úgy fogalmazott: a fenntarthatóság az egész szektort érintő kihívás, ezért különösen fontos számukra ez a nemzetközi együttműködés. “A Bécsi Nyilatkozat negyedik pontjában a Vienna Festival célul tűzte ki, hogy a világ különböző pontjain működő partnereivel közösen dolgozzon ki fenntartható produkciós, bemutatási és turnézási modelleket. Ez a projekt jelentős lépés ezen az úton” – hangsúlyozta. Gáspár Máté, az Örkény Színház ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy célkitűzésük a fenntartható színház gyakorlatának megvalósítása, az évad során első lépésként külsős szakértővel ESG felmérést végeztettek. Az elemzés a fenntarthatósági témákat a működésre gyakorolt pénzügyi hatásuk és a környezetre gyakorolt külső hatásuk szerint értékelte. “A beazonosított jógyakorlatok erősítéséhez és kockázatok csökkentéséhez szükséges cselekvési terv kidolgozását nagyban elősegítheti a pályázat révén megvalósuló nemzetközi tapasztalatcsere” – hangsúlyozta. A projekt az Európai Színházi Konvenció a Collaboration Development Grants: Sustainable Theatre program részeként valósul meg.

Advertisement

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Advertisement

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák