Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem szorulnak emberi segítségre az áttelelő fehér gólyák

Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert a megfigyelési adatok szerint ezek a madarak nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodásuk miatt maradnak itt a vonulás helyett.

Létrehozva:

|

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az itt maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk és meleg helyen való átteleltetésük is felesleges – olvasható az egyesület MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges. Ha azonban egy madár napokon keresztül olyan helyen ül a földön, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, hogy lassan el kell kezdeni felé sétálni, és ha felrepül, akkor minden rendben van vele. Ezt a technikát azonban csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni, mert maga a felrepülés nagyon energiaigényes. Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák. Közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezeknek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában vághatnak bele a következő áttelelésbe.

Az itt maradó madarak viselkedésének magyarázata az lehet, hogy ezek a példányok kevésbé érzik kockázatosnak a maradást, mint az oda-vissza akár húszezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak, és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, amelyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

Advertisement

Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, például most a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják az egyre sikeresebb viselkedési sajátosságokat. Az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradó egyedei tették lehetővé Európa élhetővé váló területeinek benépesítését a legutóbbi jégkorszak mintegy tízezer évvel ezelőtti elmúlása után. Egyben ez az oka annak, hogy Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része, köztük a fehér gólya is, még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, amely csak költeni jár ide, élete nagyobb részét úton, valamint Afrikában tölti.

Advertisement

Zöldinfó

Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be

Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.

Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.

Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.

Advertisement

Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.

Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.

Advertisement

A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák