Zöldinfó
Nem szorulnak emberi segítségre az áttelelő fehér gólyák
Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert a megfigyelési adatok szerint ezek a madarak nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodásuk miatt maradnak itt a vonulás helyett.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az itt maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk és meleg helyen való átteleltetésük is felesleges – olvasható az egyesület MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges. Ha azonban egy madár napokon keresztül olyan helyen ül a földön, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, hogy lassan el kell kezdeni felé sétálni, és ha felrepül, akkor minden rendben van vele. Ezt a technikát azonban csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni, mert maga a felrepülés nagyon energiaigényes. Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák. Közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezeknek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában vághatnak bele a következő áttelelésbe.
Az itt maradó madarak viselkedésének magyarázata az lehet, hogy ezek a példányok kevésbé érzik kockázatosnak a maradást, mint az oda-vissza akár húszezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak, és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, amelyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.
Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, például most a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják az egyre sikeresebb viselkedési sajátosságokat. Az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradó egyedei tették lehetővé Európa élhetővé váló területeinek benépesítését a legutóbbi jégkorszak mintegy tízezer évvel ezelőtti elmúlása után. Egyben ez az oka annak, hogy Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része, köztük a fehér gólya is, még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, amely csak költeni jár ide, élete nagyobb részét úton, valamint Afrikában tölti.
Zöldinfó
Több mint 900 millió galaxist térképezett fel az Euclid űrtávcső
Több mint 900 millió galaxis adatait tette közzé az Európai Űrügynökség.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Nyilvánosságra hozta a Euclid űrtávcső első nagy megfigyelési adatbázisát az Európai Űrügynökség (ESA); a több mint 900 millió galaxis adatait tartalmazó felmérés elkészítésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a több mint egyévnyi megfigyelés eredményeit összegző első adatközlés (DR1-Foundation) fontos mérföldkő a világegyetem nagyléptékű szerkezetének háromdimenziós feltérképezésében. A Euclid Konzorcium munkájában a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt.
A most közzétett felmérés 1900 négyzetfokos égterületet fed le, amely nagyjából 9500 telihold látszó területének felel meg. Az adatbázis több mint 900 millió galaxist, több mint 60 millió kvazárjelöltet és mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet tartalmaz. A felvételeket és katalógusokat több mint 160 millió égi objektumról készült színképfelvételek egészítik ki. A mintegy 1,7 millió gigabájtnyi adat az eddigi legnagyobb, űrtávcsővel végzett ilyen jellegű égboltfelmérés eredménye – olvasható a közleményben.
Valeria Pettorino, az ESA Euclid projektjének tudományos vezetője a közleményben kiemelte: a korábbi adatközlések néhány napos megfigyelést foglaltak magukban, mintegy 60 négyzetfokos égterületről. A mostani adatközlés léptékváltást jelent: több mint egyévnyi megfigyelést tesznek közzé, lényegesen nagyobb égterületről. Ez áttörő tudományos eredmények előtt nyit utat. Az adatközléssel egy időben 26 tudományos tanulmány is megjelent. A Euclid elsődleges célja a világegyetem teljes anyag- és energiatartalmának mintegy 95 százalékát alkotó sötét anyag és sötét energia vizsgálata a galaxisok térbeli eloszlásának és a gravitációs lencsehatásnak a segítségével.
Az űrteleszkóp közeli infravörös műszere egyszerre több ezer objektum fényét bontja fel hullámhossz szerint. Ezek segítségével meghatározható a galaxisok távolsága, így azok elhelyezhetők a világegyetem nagyléptékű szerkezetét alkotó kozmikus háló háromdimenziós térképén is. A kapcsolódó tanulmányok csillagkeletkezési területek feltérképezését és a galaxisokon belüli gázmozgások vizsgálatát is bemutatják. Emellett gépi tanulási módszerek, önkéntesek és szakértők bevonásával mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet azonosítottak, amellyel összeállították az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katalógust.
Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, a Euclid magyar csapatának vezetője elmondta, hogy Lendület kutatócsoportjuk a galaxisok alkotta kozmikus hálót vizsgálja. Hangsúlyozta: a galaxisok térbeli eloszlásának minden korábbinál részletesebb feltérképezésével pontosabban követhető e hálózat fejlődése, ami alapvető a sötét anyag és a sötét energia szerepének megértéséhez.
A 2023-ban felbocsátott űrtávcső most közzétett felmérése a hatéves programban feltérképezni tervezett égterület mintegy 14 százalékát fedi le. A DR1-Foundation a 2027 közepére tervezett teljes DR1 adathalmaz alapját jelenti, amely további kozmológiai elemzésekkel egészíti majd ki a jelenlegi adatokat – áll a közleményben.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
