Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem szorulnak emberi segítségre az áttelelő fehér gólyák

Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert a megfigyelési adatok szerint ezek a madarak nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodásuk miatt maradnak itt a vonulás helyett.

Létrehozva:

|

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az itt maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk és meleg helyen való átteleltetésük is felesleges – olvasható az egyesület MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges. Ha azonban egy madár napokon keresztül olyan helyen ül a földön, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, hogy lassan el kell kezdeni felé sétálni, és ha felrepül, akkor minden rendben van vele. Ezt a technikát azonban csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni, mert maga a felrepülés nagyon energiaigényes. Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák. Közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezeknek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában vághatnak bele a következő áttelelésbe.

Az itt maradó madarak viselkedésének magyarázata az lehet, hogy ezek a példányok kevésbé érzik kockázatosnak a maradást, mint az oda-vissza akár húszezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak, és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, amelyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

Advertisement

Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, például most a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják az egyre sikeresebb viselkedési sajátosságokat. Az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradó egyedei tették lehetővé Európa élhetővé váló területeinek benépesítését a legutóbbi jégkorszak mintegy tízezer évvel ezelőtti elmúlása után. Egyben ez az oka annak, hogy Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része, köztük a fehér gólya is, még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, amely csak költeni jár ide, élete nagyobb részét úton, valamint Afrikában tölti.

Advertisement

Zöldinfó

Az emberi élet védelmére hivatkozva sürgetik a medvetörvény kihirdetését

A medveállomány ritkítására vonatkozó vadászati kvóták kihirdetését kéri Nicusor Dan román államfőtől 22 székelyföldi polgármester.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nagyvadak veszélyeztetik a lakosságot – írta a Hargita Népe Kovács Lehelnek, Farkaslaka elöljárójának nyilatkozata alapján. A petíciót a Hargita megyei község elöljárójának kezdeményezésére indították, miután a település közelében múlt héten feltehetően medvetámadás okozta egy ember halálát – emelte ki az alternativenergia.hu. A petíciót pénteken küldték el az államfőnek. Az aláírók azt kérik az államfőtől, hogy sürgősségi eljárásban írja alá és hirdesse ki a medveállományra vonatkozó vadászati kvótákat, melyeket még áprilisban hagyott jóvá a román parlament. Az aláírók szerint a jogszabály mihamarabbi hatályba léptetése elengedhetetlen az emberi élet védelmében és a biztonság megteremtésében. A dokumentumban figyelmeztetnek, hogy a helyi közösségek állandó félelemben élnek, mivel a Romániában védett állatnak minősülő barnamedvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken, háztartások, iskolák és forgalmas közterek közelében.

Kovács Lehel emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években is károkat okoztak a medvék lakott területeken, illetve a gazdáknak. A párzási időszakban ismét problémákra számítanak, és a község közelében a múlt héten – a medvetámadással – megtörtént a tragédia – mondta. A múlt héten Farkaslaka közelében holtan találtak egy 65 éves helyi férfit, aki április 27-én tűnt el. Feltételezések szerint halálát medvetámadás okozta, mivel harapásnyomokat találtak a testén. Az áldozat holttestét a székelyudvarhelyi kórházba szállították boncolásra, az ügyben gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indult büntetőeljárás. Hasonló esetről számoltak be a helyi hatóságok a múlt héten az észak-erdélyi Beszterce-Naszód megyében is, ahol egy 53 éves asszony halálát okozhatta medvetámadás. A nő holttestét a Telcs (Telciu) községhez tartozó Bükkös (Bichigiu) település határában találták meg pénteken egy szintén elpusztult szarvasmarha tetemével együtt.

A hatóságok szerint mindkettőjük halálát medvetámadás okozhatta. A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben és boncolást rendelt el, melynek eredményét egyelőre nem ismertették. A megye prefektusa a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyását kérte az állat kilövéséhez. Romániában április 22-én fogadta el a képviselőház a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvény 2026-ra és 2027-re a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A törvény a sürgősségi kilövések számát az eddigi 55-ről 110-re emelte évente. A képviselőház a veszélyes medvékkel szembeni azonnali beavatkozásról szóló sürgősségi kormányrendeletet is jóváhagyta. Ennek értelmében, ha medve jelenik meg egy településen, a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövéséről. Az indoklás szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel az áprilisi adatok szerint Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember halálát okozta medvetámadás, és további 274-en megsérültek.

Advertisement

Az említett jogszabályok a román Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek hatályba, amennyiben az államfő nem emel kifogást ellenük és aláírja azokat. Nicusor Dan államfő mindeddig nem írta alá a jogszabályokat. Az elmúlt időszakban egyre több romániai településen jelezték medvék jelenlétét. Hargita megyében múlt héten 15 alkalommal riasztották a lakosságot emiatt. Szerdán Brassó belvárosában láttak egy nagyvadat, kedden a moldvai Piatra Neamt és Calimanesti településeken figyelmeztettek medve jelenlétére. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, több szakértő szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák