Zöldinfó

Nem szorulnak emberi segítségre az áttelelő fehér gólyák

Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert a megfigyelési adatok szerint ezek a madarak nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodásuk miatt maradnak itt a vonulás helyett.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-18

Szerző:

Vanessza

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az itt maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk és meleg helyen való átteleltetésük is felesleges – olvasható az egyesület MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges. Ha azonban egy madár napokon keresztül olyan helyen ül a földön, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, hogy lassan el kell kezdeni felé sétálni, és ha felrepül, akkor minden rendben van vele. Ezt a technikát azonban csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni, mert maga a felrepülés nagyon energiaigényes. Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák. Közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezeknek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában vághatnak bele a következő áttelelésbe.

Az itt maradó madarak viselkedésének magyarázata az lehet, hogy ezek a példányok kevésbé érzik kockázatosnak a maradást, mint az oda-vissza akár húszezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak, és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, amelyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, például most a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják az egyre sikeresebb viselkedési sajátosságokat. Az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradó egyedei tették lehetővé Európa élhetővé váló területeinek benépesítését a legutóbbi jégkorszak mintegy tízezer évvel ezelőtti elmúlása után. Egyben ez az oka annak, hogy Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része, köztük a fehér gólya is, még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, amely csak költeni jár ide, élete nagyobb részét úton, valamint Afrikában tölti.

Zöldinfó

Illegális hulladék borítja az erdőket: több ezer lerakót számoltak fel

2020 óta több mint 12 750 tonna illegális hulladékot számoltak fel a magyar erdőkben.

Létrehozva:

6 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 13 ezer tonna illegális hulladékot számoltak fel a magyar erdőkben az állami erdészeti társaságok 2020 óta – közölte az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKM) az MTI-vel. Az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több száz illegális hulladéklerakást kell felszámolniuk – írja az alternativenergia.hu. 2020 eleje és 2026. július 27. között 4159 esetben 12 750 tonna hulladékot távolítottak el az általuk kezelt területekről – írták. 2025-ben 527 esetben több mint 2130 tonna, 2026. július 27-ig pedig újabb 308 esetben csaknem 637 tonna illegálisan elhelyezett hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el a társaságok. Az adatok világosan jelzik az ellentmondást a természeti értékek iránti növekvő társadalmi érzékenység és egyesek mindennapi magatartása között – figyelmeztet a közlemény.

Az ÉKM tájékoztatása szerint az illegális hulladék problémája térben és nagyságrendben is változatos. 2021 kiugró év volt: 803 felszámolási esetben több mint 5276 tonna hulladékot távolítottak el, ami a teljes vizsgált időszakban felszámolt mennyiség több mint 41 százaléka. Az egyes erdészeti társaságok adatai azt is megmutatják, hogy az esetszám önmagában nem árulja el egy-egy terület terhelésének nagyságát. A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 82 felszámolási esetben több mint 5,1 ezer tonna hulladékot távolított el 2020 eleje és 2026. július 27. között. Ez a teljes hulladékmennyiség több mint 40 százaléka, miközben az összes esetnek alig 2 százalékát jelenti.

A Pilisi Parkerdő Zrt.-nél ezzel szemben 1280 felszámolási esetet regisztráltak, ami az országos esetszám közel 31 százaléka; az eltávolított hulladék mennyisége mintegy 2135 tonna volt. A kiugró egyedi lerakások nagyságát jól érzékelteti a Gemenc Zrt. 2026-os adata: július 27-ig mindössze három felszámolási esethez 408 tonna eltávolított hulladék kapcsolódott. Ez az országosan addig felszámolt mennyiség közel 64 százaléka. Mindez azt mutatja, hogy van, ahol a gyakran ismétlődő kisebb lerakások, máshol pedig néhány rendkívül nagy volumenű hulladékgóc felszámolása jelent komoly feladatot – összegez a közlemény.

Az állami erdészeti társaságok tapasztalatai szerint az egyik legnagyobb kihívás, hogy az illegális hulladék sok helyen újratermelődik, emiatt a felszámolás mellett a megelőzés is tartós feladat. A közlemény szerint a társaságok rendszeres területellenőrzéssel, sorompókkal és más fizikai akadályokkal, kamerás megfigyeléssel, hatósági együttműködéssel és szemléletformálással igyekeznek visszaszorítani az illegális lerakást. A súlyosabb esetek jelentős része nem kirándulás közben eldobott palackról vagy zacskóról szól: a nagyobb mennyiségű hulladékot sokszor gépjárművel szállítják az erdőszélekre, erdei utak, közutak és települések közelébe.

Tovább olvasom