Zöldinfó

Nem szorulnak emberi segítségre az áttelelő fehér gólyák

Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert a megfigyelési adatok szerint ezek a madarak nem egészségügyi okból, hanem a természetes alkalmazkodásuk miatt maradnak itt a vonulás helyett.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-18

Szerző:

Vanessza

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy az itt maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk és meleg helyen való átteleltetésük is felesleges – olvasható az egyesület MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges. Ha azonban egy madár napokon keresztül olyan helyen ül a földön, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, hogy lassan el kell kezdeni felé sétálni, és ha felrepül, akkor minden rendben van vele. Ezt a technikát azonban csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni, mert maga a felrepülés nagyon energiaigényes. Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák. Közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezeknek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában vághatnak bele a következő áttelelésbe.

Az itt maradó madarak viselkedésének magyarázata az lehet, hogy ezek a példányok kevésbé érzik kockázatosnak a maradást, mint az oda-vissza akár húszezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak, és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, amelyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia, mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet, például most a klímaváltozás hatására, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják az egyre sikeresebb viselkedési sajátosságokat. Az afrikai madárfajok északra látogató és életben maradó egyedei tették lehetővé Európa élhetővé váló területeinek benépesítését a legutóbbi jégkorszak mintegy tízezer évvel ezelőtti elmúlása után. Egyben ez az oka annak, hogy Magyarország mai fészkelőmadár-állományának jelentős része, köztük a fehér gólya is, még mindig olyan afrikai fajnak tekinthető, amely csak költeni jár ide, élete nagyobb részét úton, valamint Afrikában tölti.

Zöldinfó

Fosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben

Fejleszti Székesfehérvár távhőrendszerét az E.ON Hungária Csoport.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint négymilliárd forintból fejleszti Székesfehérvár távhőszolgáltatását az E.ON Hungária Csoport, a beruházás során mintegy 1500 lakás éves fűtésének megfelelő hőt termelő villanykazánokat és egy hőtárolót telepít a távhőrendszerbe – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a fejlesztés célja az, hogy a fosszilis alapú hőtermelést részben kiváltva támogassa Székesfehérvár zöldítését. A részletekről kedden sajtótájékoztatón számolt be Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese és Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója. Jamniczky Zsolt a közlemény szerint közölte: a villanykazánok és a hőtároló megépítéséről és üzemeltetéséről 10+5 éves szerződést köt a város távhőszolgáltatója, a Széphő Zrt. az E.ON csoporttal. A beruházás teljes költségét, mintegy négymilliárd forintot az E.ON fedezi. A vezérigazgató-helyettes ismertette: a fejlesztésben a Széphő Bakony utcai telephelyén egy 20 megawatt, a Királysori telephelyen pedig egy kisebb, 5 megawatt hőteljesítményű ipari villanykazánt telepít a cég.

Ehhez a Bakony utcában egy 1500 köbméter víztérfogatú, 13 méter magas és 13 méter átmérőjű szigetelt hőtároló is társul, amely a villanykazánokkal megtermelt hő hatékony hasznosítását teszi lehetővé. “Ez olyan, mint egy hatalmas hőtárolós villanybojler: a kazán akkor működik majd, amikor az áram a legolcsóbb. Ilyen az éjszakai időszak, vagy amikor a naperőművek működnek a nappali órákban. Ekkor nagyon olcsón lehet felmelegíteni a vizet, amit aztán a hőtároló hosszabb ideg képes tárolni” – idézték Jamniczky Zsoltot. Közölték, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese arra is kitért, hogy a kazánoknak lesz egy az országos áramhálózatot kiegyensúlyozó funkciójuk is: amikor a hálózatnak pluszáramra van szüksége, a kazánok lekapcsolnak, amikor pedig túl sok áram van a hálózatban, akkor üzembe állnak.

Ezek a berendezések nem fosszilis energiával megtermelt árammal, hanem igazolhatóan zöldárammal működnek majd – írták. Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója az eseményen elmondta: a villanykazánoknak nincs lokális füstgázkibocsátásuk, így nincs helyi környezetterhelés sem. Kitért arra, a berendezéseknek az üzembiztonságban is nagy szerepük van, azok tartalék hőforrásként is számításba jönnek, ha bármi történne a cég meglévő, gázüzemű hőtermelő kapacitásaival. A közlemény szerint Cser-Palkovics András a sajtótájékoztatón közölte: Székesfehérváron a távfűtött lakások és más épületek száma meghaladta a 22 ezret. Szerinte a két új villanykazán és a hőtároló a város biztonságos, kiegyensúlyozott távhőszolgáltatását segíti majd.

Tovább olvasom