Zöldinfó

Német iparszövetség: az energia drágulása alapjaiban fenyegeti a német ipart

Alapjaiban fenyegeti a német ipart az energia drágulása, a kormánynak ezért azonnal további tehercsökkentő intézkedéseket kell tennie, különben csődök és társadalmi-gazdasági zavarok következnek – hangsúlyozta a német iparszövetség (BDI) elnöke az érdekképviselet egy szerdán ismertetett felmérése alapján, amely szerint a közepes méretű vállalatok jelentős része már visszafogta vagy le is állította a termelést, és mérlegeli, hogy inkább külföldön folytassa tevékenységét.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-13

Szerző:

Hell

A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – mintegy 600 cég részvételével készített felmérése szerint a feldolgozóipari középvállalatok 58 százaléka erős, 34 százaléka pedig egzisztenciális, a fennmaradást fenyegető veszélynek tartja az energia és a nyersanyagok drágulását. A költségek rohamos emelkedése miatt a vállalkozások 42 százaléka arra kényszerül, hogy elhalassza az éghajlatvédelemmel összefüggő beruházásait. Szakértők szerint ez különösen aggasztó, tekintve, hogy az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) adatai szerint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja eddig már 70 milliárd euróval vetette vissza a német vállalatok beruházásait – írta a Handelsblatt című üzleti lap a BDI felméréséről készített összeállításában. A kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatok érdekképviseletének felmérése szerint a szektor középes méretű cégeinek csaknem 10 százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen. Nagyjából 25 százalékuk azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelő kapacitásait. A legnagyobb bajban az úgynevezett energiaintenzív – termékeik előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatok szereplői vannak. Ezzel kapcsolatban a Handelsblatt rámutatott, hogy egy tonna alumínium előállításához hozzávetőleg 15 megawattóra (MWh) villamos energiára van szükség, ami az augusztusi – MWh-nként 600 eurós – ár mellett tonnánként 9000 eurós áramköltséget jelent. Azonban a világpiacon nagyjából 2400 eurót adnak egy tonna alumíniumért, vagyis a német cégek tonnánként 6600 euró veszteséget termelnek. A WVM fémipari érdekképviselet (Wirtschaftsvereinigung Metalle) szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. A gyors, és a lehető legkevesebb bürokráciával járó segítség elmaradása miatt “visszafordíthatatlan károk” keletkezhetnek a német ipar szerkezetében – ismertette a Handelsblatt a WVM állásfoglalását, amely szerint a kormány támogatásával az úgynevezett ipari áram árszínvonalát az utóbbi tíz év átlagához kell igazítani. Ez MWh-nként 41,74 euró, az augustusi ár alig egytizede.

Gyors intézkedéseket sürget a BDI vezetője, Siegfried Russwurm is, aki a középvállalati felméréshez csatolt nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány újabb – harmadik, ezúttal 65 milliárd eurós – tehercsökkentő programja nem segíti eléggé a vállalkozásokat. Mint írta, a gazdaságot “Németország történetének legnagyobb energiaválsága” sújtja, amelynek kormányzati kezelése nem megfelelő. Így például “egyáltalán nem kielégítő”, hogy a tartalékba helyezett széntüzelésű erőművek közül még csak kettőben indították újra a termelést, a még működő három atomerőmű közül pedig csak kettőnek hosszabbították meg az üzemidejét, és csupán néhány hónapra. Minél gyorsabban el kell indítani egy külön az ipar helyzetére, gondjaira szabott programot is, amelynek részeként a kormánynak a többi között be kell szállnia a villamosenergia-hálózati díjak finanszírozásába, hogy tompítsa az áremelkedést – sürgeti a BDI elnöke.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság ipar számlák

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-10-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Tovább olvasom