Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Német iparszövetség: az energia drágulása alapjaiban fenyegeti a német ipart

Alapjaiban fenyegeti a német ipart az energia drágulása, a kormánynak ezért azonnal további tehercsökkentő intézkedéseket kell tennie, különben csődök és társadalmi-gazdasági zavarok következnek – hangsúlyozta a német iparszövetség (BDI) elnöke az érdekképviselet egy szerdán ismertetett felmérése alapján, amely szerint a közepes méretű vállalatok jelentős része már visszafogta vagy le is állította a termelést, és mérlegeli, hogy inkább külföldön folytassa tevékenységét.

Létrehozva:

|

A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet –  mintegy 600 cég részvételével készített felmérése szerint a feldolgozóipari középvállalatok 58 százaléka erős, 34 százaléka pedig egzisztenciális, a fennmaradást fenyegető veszélynek tartja az energia és a nyersanyagok drágulását. A költségek rohamos emelkedése miatt a vállalkozások 42 százaléka arra kényszerül, hogy elhalassza az éghajlatvédelemmel összefüggő beruházásait. Szakértők szerint ez különösen aggasztó, tekintve, hogy az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) adatai szerint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja eddig már 70 milliárd euróval vetette vissza a német vállalatok beruházásait – írta a Handelsblatt című üzleti lap a BDI felméréséről készített összeállításában. A kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatok érdekképviseletének felmérése szerint a szektor középes méretű cégeinek csaknem 10 százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen. Nagyjából 25 százalékuk azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelő kapacitásait. A legnagyobb bajban az úgynevezett energiaintenzív – termékeik előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatok szereplői vannak. Ezzel kapcsolatban a Handelsblatt rámutatott, hogy egy tonna alumínium előállításához hozzávetőleg 15 megawattóra (MWh) villamos energiára van szükség, ami az augusztusi – MWh-nként 600 eurós – ár mellett tonnánként 9000 eurós áramköltséget jelent. Azonban a világpiacon nagyjából 2400 eurót adnak egy tonna alumíniumért, vagyis a német cégek tonnánként 6600 euró veszteséget termelnek. A WVM fémipari érdekképviselet (Wirtschaftsvereinigung Metalle) szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. A gyors, és a lehető legkevesebb bürokráciával járó segítség elmaradása miatt “visszafordíthatatlan károk” keletkezhetnek a német ipar szerkezetében – ismertette a Handelsblatt a WVM állásfoglalását, amely szerint a kormány támogatásával az úgynevezett ipari áram árszínvonalát az utóbbi tíz év átlagához kell igazítani. Ez MWh-nként 41,74 euró, az augustusi ár alig egytizede.

Gyors intézkedéseket sürget a BDI vezetője,  Siegfried Russwurm is, aki a középvállalati felméréshez csatolt nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány újabb – harmadik, ezúttal 65 milliárd eurós – tehercsökkentő programja nem segíti eléggé a vállalkozásokat. Mint írta, a gazdaságot “Németország történetének legnagyobb energiaválsága” sújtja, amelynek kormányzati kezelése nem megfelelő. Így például “egyáltalán nem kielégítő”, hogy a tartalékba helyezett széntüzelésű erőművek közül még csak kettőben indították újra a termelést, a még működő három atomerőmű közül pedig csak kettőnek hosszabbították meg az üzemidejét, és csupán néhány hónapra. Minél gyorsabban el kell indítani egy külön az ipar helyzetére, gondjaira szabott programot is, amelynek részeként a kormánynak a többi között be kell szállnia a villamosenergia-hálózati díjak finanszírozásába, hogy tompítsa az áremelkedést – sürgeti a BDI elnöke.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Téli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren

Megújult a RenoPont: személyre szabott javaslatokat ad a megújuló energiával kombinált lakásfelújításhoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A téli fűtésszámlák újabb megugrása ismét megmutatta, hogy Magyarország épületállománya energiahatékonysági szempontból rossz állapotban van – írja az alternativenergia.hu. A magas rezsiköltségek mögött nem rendkívüli időjárási helyzet áll, hanem az, hogy magas az elavult, rosszul szigetelt épületek aránya, és sok a korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a lakásfelújítás előtt állók érthető, megbízható és személyre szabott információkhoz jussanak. Ezt a célt szolgálja a megújult renopont.hu, ahol az eddigi tudásbázis mellett immár teljes körű útmutatók és könnyen használható, kérdésekre épülő segédletek (úgynevezett “varázslók”) segítik az eligazodást a megújuló energiák világában.

A fűtésszámlák mögött szerkezeti probléma áll

A hivatalos adatok szerint Magyarország végső energiafelhasználásának mintegy 42 százaléka az épületekhez kötődik. Az elmúlt évek fogyasztáscsökkenése elsősorban az enyhe teleknek és a takarékoskodásnak volt köszönhető, nem pedig az energiahatékony felújítások elterjedésének. Ezért amikor hidegebb tél érkezik, a rezsiköltségek ismét megugranak. Szakértői számítások szerint az épületállomány több mint 3 százalékát kellene évente mélyfelújítani, ami nagyjából 140 ezer lakást jelentene évente. Ez piaci alapon nem valósul meg, miközben a halogatás költsége folyamatosan nő: magasabb rezsi, rosszabb levegőminőség, és elmaradó klímacélok.

Advertisement

Nem általános tanács, hanem konkrét helyzetekre szabott javaslatok

A megújult RenoPont egyik legfontosabb újdonsága, hogy a felhasználók egy gyors, végigkattintható kérdéssor után nem általános ajánlásokat, hanem a saját otthonuk adottságaira szabott tanácsot kapnak. Egy tipikus példa: egy családi házban élő tulajdonos szeretné csökkenteni a rezsijét, de megtartaná a meglévő kazánt vagy kályhát, az ingatlan zöldövezetben van, kevés a szabad hely a telken, és minél kisebb átalakítást szeretne. A RenoPont ilyen esetben nem teljes rendszercserét javasol, hanem hibrid megoldásokat mutat be: például egy levegő–víz hőszivattyút a meglévő radiátoros rendszer mellé, vagy egy levegő–levegő hőszivattyút (hűtő-fűtő klímát), amely helyiségenként segít csökkenteni a gáz- vagy fatüzelésű fűtés használatát. Az oldal mindkét megoldásnál világosan bemutatja az előnyöket, a korlátokat és azokat a szempontokat, amelyekre érdemes figyelni, mielőtt bárki döntést hozna. Csak ezt követően érhető el az általános tudásanyag és a részletes műszaki háttér.

Advertisement

Megújuló energia: nem létezik univerzális recept, de mindenki számára van megoldás

A RenoPont új megközelítése abból indul ki, hogy nem minden megújuló technológia alkalmas minden épülethez. A hőszivattyú, a napelem vagy a napkollektor lehet jó megoldás – de csak akkor, ha az adott ingatlan adottságaihoz, a lakók élethelyzetéhez és a család pénztárcájához illeszkedik. Az oldalon elérhető útmutatók ezért külön kezelik a családi házas és társasházi helyzeteket, a kis és nagy átalakítással járó megoldásokat, valamint azt is, hogy mikor érdemes egy meglévő fűtési rendszert megtartani és mikor indokolt a csere.

Advertisement

Online tudás és személyes tanácsadás egy rendszerben

Az online tájékozódás után az érdeklődők RenoPont tanácsadói irodákban vagy online konzultáció keretében is személyre szabott segítséget kaphatnak. A tanácsadási folyamat a döntés-előkészítéstől egészen a megvalósításig kíséri végig a felújítást, így elkerülhetők a rossz döntések és a felesleges kiadások. A megújult RenoPont célja, hogy a bizonytalanság helyett kapaszkodót, a találgatás helyett valódi választási lehetőségeket kínáljon azoknak, akik belevágnának a felújításba – akár energiahatékonyságról, akár megújuló energiáról van szó.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák