Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Német iparszövetség: az energia drágulása alapjaiban fenyegeti a német ipart

Alapjaiban fenyegeti a német ipart az energia drágulása, a kormánynak ezért azonnal további tehercsökkentő intézkedéseket kell tennie, különben csődök és társadalmi-gazdasági zavarok következnek – hangsúlyozta a német iparszövetség (BDI) elnöke az érdekképviselet egy szerdán ismertetett felmérése alapján, amely szerint a közepes méretű vállalatok jelentős része már visszafogta vagy le is állította a termelést, és mérlegeli, hogy inkább külföldön folytassa tevékenységét.

Létrehozva:

|

A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet –  mintegy 600 cég részvételével készített felmérése szerint a feldolgozóipari középvállalatok 58 százaléka erős, 34 százaléka pedig egzisztenciális, a fennmaradást fenyegető veszélynek tartja az energia és a nyersanyagok drágulását. A költségek rohamos emelkedése miatt a vállalkozások 42 százaléka arra kényszerül, hogy elhalassza az éghajlatvédelemmel összefüggő beruházásait. Szakértők szerint ez különösen aggasztó, tekintve, hogy az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) adatai szerint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja eddig már 70 milliárd euróval vetette vissza a német vállalatok beruházásait – írta a Handelsblatt című üzleti lap a BDI felméréséről készített összeállításában. A kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatok érdekképviseletének felmérése szerint a szektor középes méretű cégeinek csaknem 10 százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen. Nagyjából 25 százalékuk azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelő kapacitásait. A legnagyobb bajban az úgynevezett energiaintenzív – termékeik előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatok szereplői vannak. Ezzel kapcsolatban a Handelsblatt rámutatott, hogy egy tonna alumínium előállításához hozzávetőleg 15 megawattóra (MWh) villamos energiára van szükség, ami az augusztusi – MWh-nként 600 eurós – ár mellett tonnánként 9000 eurós áramköltséget jelent. Azonban a világpiacon nagyjából 2400 eurót adnak egy tonna alumíniumért, vagyis a német cégek tonnánként 6600 euró veszteséget termelnek. A WVM fémipari érdekképviselet (Wirtschaftsvereinigung Metalle) szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. A gyors, és a lehető legkevesebb bürokráciával járó segítség elmaradása miatt “visszafordíthatatlan károk” keletkezhetnek a német ipar szerkezetében – ismertette a Handelsblatt a WVM állásfoglalását, amely szerint a kormány támogatásával az úgynevezett ipari áram árszínvonalát az utóbbi tíz év átlagához kell igazítani. Ez MWh-nként 41,74 euró, az augustusi ár alig egytizede.

Gyors intézkedéseket sürget a BDI vezetője,  Siegfried Russwurm is, aki a középvállalati felméréshez csatolt nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány újabb – harmadik, ezúttal 65 milliárd eurós – tehercsökkentő programja nem segíti eléggé a vállalkozásokat. Mint írta, a gazdaságot “Németország történetének legnagyobb energiaválsága” sújtja, amelynek kormányzati kezelése nem megfelelő. Így például “egyáltalán nem kielégítő”, hogy a tartalékba helyezett széntüzelésű erőművek közül még csak kettőben indították újra a termelést, a még működő három atomerőmű közül pedig csak kettőnek hosszabbították meg az üzemidejét, és csupán néhány hónapra. Minél gyorsabban el kell indítani egy külön az ipar helyzetére, gondjaira szabott programot is, amelynek részeként a kormánynak a többi között be kell szállnia a villamosenergia-hálózati díjak finanszírozásába, hogy tompítsa az áremelkedést – sürgeti a BDI elnöke.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Európánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők

Egyre gyakrabban lesznek aszályos évek a Kárpát-medencében, amihez az agráriumnak is alkalmazkodnia kell – mondta Áder János.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Lakatos Mónika éghajlati szakértővel beszélgetett az adásban – írja az alternativenergia.hu. A műsorban felidézték, hogy az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálatának jelentése szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Szakértők már 20 évvel ezelőtt arról írtak, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében előbb érződnek és a következményei is súlyosabbak lesznek, mint Európa más részén. Arra a felvetésre, hogy a Kárpát-medencében miért érződik előbb és súlyosabbnak a klímaváltozás, mint Európa más részein, Lakatos Mónika kifejtette: ennek elsődleges oka, hogy a Kárpát-medence hegykoszorúkkal majdnem teljesen körbezárt egység és a medencejelleg bizonyos éghajlati szélsőségek hatását felerősíti. Mint mondta, vannak olyan időjárási rendszerek, amelyek eljutnak a Kárpát-medencébe, de “beragadnak”, mint például egy blokkoló anticiklon, ahol hosszan derült időjárás jellemző a térségre, ami hozzájárul az extremitások növekedéséhez. A másik ilyen példaként említette a lassan mozgó ciklonok “beragadását” a Kárpát-medencébe, amelyek kis területen adják ki a csapadékukat, heves esőzést, akár villámárvizet is okozva.

A szakértő szerint a másik oka annak, hogy a Kárpát-medencében előbb és súlyosabbnak érződik a klímaváltozás, mint Európa más részein, az a vízháztartás sérülékenysége, az, hogy a folyók vízpótlása a környező hegységekben leeső csapadékból és hóból származik. Hozzátette: a hőhullámok idején nagyon gyorsan felmelegszik a talaj a szántóföldi területeken, a gyors talajkiszáradás miatt pedig nem tud érvényesülni a párolgás hűtő hatása. Lakatos Mónika megjegyezte: a 2022-es aszály Európában és Magyarországon is történelminek számított, 2023 az átlagosnál csapadékosabb volt, 2024 a legmelegebb év volt Magyarországon és a sokéves csapadéknak csak a 65 százaléka esett le, és 2025 is az átlagosnál jóval szárazabb volt. A jelenlegi aszályos helyzethez feltétlenül hozzájárult, hogy a tavalyi év decembere rendkívül száraz és enyhe volt, a talajok mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni – tette hozzá.

Megjegyezte: a januári hó be tudott szivárogni a felsőbb talajrétegekbe, de az egyméteres réteg nem tudott telítődni teljes mértékben. A március viszonylag csapadékhiányos hónap volt, az utolsó héten esett le nagyobb mennyiség, ami jót tett az őszi vetéseknek, de utána jött egy rendkívül száraz április, Magyarországon vannak olyan területek, ahol március eleje óta nem hullott csapadék. Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: Budapesten áprilisban 1,2 milliméter eső esett, és már április végén előbukkant a Dunából az Ínség-szikla, ami rendkívül aszályos, csapadékmentes időszakot jelent.

Advertisement

Lakatos Mónika szólt arról is, hogy a HungaroMet Zrt. 1901-ig visszanyúló adatai szerint egyetlen évszak csapadéka változott szignifikánsan és csökkent, a tavaszé. Hozzátette: az intenzív felmelegedés kezdete, 1981 óta az látható, hogy az őszi csapadék mennyisége lényegesen nem változik, de a csapadék kevesebb napon hullik le. A hőmérséklet pedig minden hónapban az átlagos felett alakul és a jövőben is folytatódik a melegedés. Tehát a vízháztartás szempontjából azt látjuk, hogy nő a hőmérséklet, a csapadék hevesebb, az aszályhajlam növekszik – jegyezte meg. Áder János megjegyezte: 2026 májusában a kép riasztóbb, mint a 2022-es szeptemberi, idén májusban előrébb tart a talaj kiszáradása, mint ahogy ez a korábbi aszályos években tapasztalható volt. Lakatos Mónika szerint a talaj felső rétege kritikusan száraz, és az alsóbb rétegből is körülbelül kéthavi csapadék hiányzik. Áder János felvetésére, hogy hogyan lehet alkalmazkodni az egyre gyakoribb aszályos évekhez a Kárpát-medencében, az éghajlati szakértő kifejtette: a gazdáknak el kell gondolkodniuk azon, gazdaságos-e továbbra is a vízellátottságra nagyon érzékeny kukorica termesztése. Fontos, hogy aszálytűrő és hőstressztűrő növények termesztésére térjenek át a gazdák, vagy legalábbis ezt megfontolják – jegyezte meg, hozzátéve sokan döntöttek már a kukorica helyett a cirok ültetéséről.

Mint mondta, a másik lehetőség, ha megpróbálják a vizet a tájban tartan ahol lehetséges, akár a holtágak elárasztásával vagy a csatornák kezelésével, erre is vannak már jó példák a Duna-Tisza-közi Homokhátságon. Ezen kívül a vízmegtartó talajművelés támogathatja nagyban a sikeres termelést egy adott területen, de lehetőség lehet a gazdáknak a víztakarékos öntözés is. Hozzátette: a májusi eső valóban aranyat érne, egy elemzés szerint hektáronként 60 kilogramm terméskiesést lehetne megelőzni egy milliméter esővel. Áder János úgy összegezte a beszélgetést, hogy a gazdáknak nagyon nehéz esztendőre kell készülniük és az ilyen évek gyakrabban fognak ismétlődni, ezért az egész agráriumnak egy alkalmazkodási stratégiát kell kidolgoznia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák