Zöldinfó

Német iparszövetség: az energia drágulása alapjaiban fenyegeti a német ipart

Alapjaiban fenyegeti a német ipart az energia drágulása, a kormánynak ezért azonnal további tehercsökkentő intézkedéseket kell tennie, különben csődök és társadalmi-gazdasági zavarok következnek – hangsúlyozta a német iparszövetség (BDI) elnöke az érdekképviselet egy szerdán ismertetett felmérése alapján, amely szerint a közepes méretű vállalatok jelentős része már visszafogta vagy le is állította a termelést, és mérlegeli, hogy inkább külföldön folytassa tevékenységét.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-13

Szerző:

Hell

A BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – mintegy 600 cég részvételével készített felmérése szerint a feldolgozóipari középvállalatok 58 százaléka erős, 34 százaléka pedig egzisztenciális, a fennmaradást fenyegető veszélynek tartja az energia és a nyersanyagok drágulását. A költségek rohamos emelkedése miatt a vállalkozások 42 százaléka arra kényszerül, hogy elhalassza az éghajlatvédelemmel összefüggő beruházásait. Szakértők szerint ez különösen aggasztó, tekintve, hogy az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) adatai szerint a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja eddig már 70 milliárd euróval vetette vissza a német vállalatok beruházásait – írta a Handelsblatt című üzleti lap a BDI felméréséről készített összeállításában. A kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító iparvállalatok érdekképviseletének felmérése szerint a szektor középes méretű cégeinek csaknem 10 százaléka már csak a termelés visszafogásával vagy teljes felfüggesztésével tud védekezni a drágulás ellen. Nagyjából 25 százalékuk azt mérlegeli, hogy külföldre telepíti termelő kapacitásait. A legnagyobb bajban az úgynevezett energiaintenzív – termékeik előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatok szereplői vannak. Ezzel kapcsolatban a Handelsblatt rámutatott, hogy egy tonna alumínium előállításához hozzávetőleg 15 megawattóra (MWh) villamos energiára van szükség, ami az augusztusi – MWh-nként 600 eurós – ár mellett tonnánként 9000 eurós áramköltséget jelent. Azonban a világpiacon nagyjából 2400 eurót adnak egy tonna alumíniumért, vagyis a német cégek tonnánként 6600 euró veszteséget termelnek. A WVM fémipari érdekképviselet (Wirtschaftsvereinigung Metalle) szerint a kormánynak azonnali pénzügyi segélyt kell nyújtania az energiaintenzív ágazatokban termelő cégeknek. A gyors, és a lehető legkevesebb bürokráciával járó segítség elmaradása miatt “visszafordíthatatlan károk” keletkezhetnek a német ipar szerkezetében – ismertette a Handelsblatt a WVM állásfoglalását, amely szerint a kormány támogatásával az úgynevezett ipari áram árszínvonalát az utóbbi tíz év átlagához kell igazítani. Ez MWh-nként 41,74 euró, az augustusi ár alig egytizede.

Gyors intézkedéseket sürget a BDI vezetője, Siegfried Russwurm is, aki a középvállalati felméréshez csatolt nyilatkozatában kiemelte, hogy a kormány újabb – harmadik, ezúttal 65 milliárd eurós – tehercsökkentő programja nem segíti eléggé a vállalkozásokat. Mint írta, a gazdaságot “Németország történetének legnagyobb energiaválsága” sújtja, amelynek kormányzati kezelése nem megfelelő. Így például “egyáltalán nem kielégítő”, hogy a tartalékba helyezett széntüzelésű erőművek közül még csak kettőben indították újra a termelést, a még működő három atomerőmű közül pedig csak kettőnek hosszabbították meg az üzemidejét, és csupán néhány hónapra. Minél gyorsabban el kell indítani egy külön az ipar helyzetére, gondjaira szabott programot is, amelynek részeként a kormánynak a többi között be kell szállnia a villamosenergia-hálózati díjak finanszírozásába, hogy tompítsa az áremelkedést – sürgeti a BDI elnöke.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság ipar számlák

Zöldinfó

Stratégiai olajkészletek megnyitásával stabilizálnák az üzemanyagpiacot

100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből.

Létrehozva:

30 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hét vezető ipari hatalom (G7) 100 millió hordó dízelt és nyersolajat fog felszabadítani stratégiai készleteiből a következő négy hónapban, hogy csökkentsék a nyomást az üzemanyagárakon, továbbá megállapodtak abban, hogy nem korlátozzák az ilyen irányú exportjukat – jelentette be Emmanuel Macron francia államfő. “Úgy döntöttünk, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálásával felszabadítjuk a stratégiai készleteket, dízel és nyersolaj formájában, a következő négy hónapban, akár 100 millió hordóig” – mondta a francia elnök Párizsban a Hetek állam- és kormányfőinek telefonos megbeszélését követően. “Megállapodtunk abban, hogy nem lesz korlátozás, tilalom a G7 tagjai között az exportban” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki kilátásba helyezte az amerikai gáz exportjának csökkentését, “nagyon egyértelmű volt ebben a kérdésben” – írja az alternativenergia.hu.

Ezekkel a döntésekkel csökkennie kell az üzemanyagáraknak – hangsúlyozta Macron. A G7 vezetőinek a tanácskozás után kiadott közös nyilatkozata szerint a készletek felszabadítása azonnal megkezdődik és négy hónapon át tart, az első húsz napban pedig a G7 tagjai és partnereik jelentős mennyiségű dízelt bocsátanak piacra. A Hetek vezetői megerősítették azt is, hogy tartózkodnak az energia és az energiatermékek G7-országok közötti exportjának korlátozásától, és más termelőket is arra szólítottak fel, hogy ne vezessenek be exporttilalmakat.

A pénteki egyeztetést a francia elnök kezdeményezte, miután telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel az emelkedő üzemanyagárakról, valamint a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek világpiaci helyzetéről. A francia elnök Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is egyeztetett a kérdésről. Macron a tanácskozás előtt annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a Hetek összehangoltan, az export korlátozása nélkül lépjenek fel az üzemanyagárak emelkedésével és a finomított kőolajtermékek ellátásával kapcsolatos problémák kezelésére.

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban fokozta a nyomást az európai országokra a stratégiai dízelkészletek felszabadítása érdekében. A Reuters csütörtökön három, a tárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Trump-kormányzat felszólította Franciaországot és Németországot, hogy szabadítsanak fel dízelt stratégiai készleteikből, ellenkező esetben pedig az amerikai dízelexport korlátozását helyezte kilátásba.

Trump pénteken, a G7 döntésének bejelentése előtt a Truth Social közösségi oldalán azt írta, hogy Európa “hatalmas mennyiségű” dízel felszabadításába egyezett bele, és a folyamat azonnal megkezdődik. A dízel ára az elmúlt hetekben rekordmagasságba emelkedett az Egyesült Államokban és Európában. A világpiaci kínálatra az Irán elleni amerikai-izraeli háború mellett az is nyomást gyakorol, hogy Oroszország október végéig meghosszabbította dízelexport-tilalmát, miután ukrán támadások több orosz finomítóban károkat okoztak.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 32 tagállama márciusban 400 millió hordó olaj felszabadításáról állapodott meg stratégiai készleteiből az iráni háború nyomán, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt készletfelszabadítása volt. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a héten közölte, hogy a vállalt mennyiség mintegy kétharmadát már felszabadították.

Tovább olvasom