Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Némileg enyhült a borúlátó német fogyasztói hangulat

Mérsékelten javult a februárra vonatkozó fogyasztói hangulat Németországban a nürnbergi GfK piackutató intézet kedden ismertetett felmérése szerint.

Létrehozva:

|

A GfK fogyasztói hangulatindexe mínusz 33,9 pontra javult a januári mínusz 37,6 pontról, ami azt jelenti, hogy már a negyedik egymást követő hónapban egyhűlt a fogyasztók borúlátása. Elemzők erőteljesebben javuló adatra, mínusz 33 pontra számítottak. A csökkenő energiaárak, mint például a benzin és a fűtőolaj, tették lehetővé, hogy kevésbé legyen borús a fogyasztói hangulat – mondta Rolf Bürkl, a GfK fogyasztói szakértője, aki szerint ennek ellenére, az idei év továbbra is nehéz lesz a német gazdaság számára.

Az almutatók közül a jövedelmi várakozások indexe mínusz 43,4 pontról mínusz 32,2 pontra a erősödött, a gazdasági feltételeké pedig mínusz 10,3 pontról mínusz 0,6 pontra emelkedett, miközben a vásárlási hajlandóságot jelző mutató romlott, mínusz 16,3 pontról mínusz 18,7 pontra süllyedt. Az átfogó index tavaly októberben rekordmélyen, mínusz 42,8 ponton állt. A GfK havi rendszerességgel állítja össze a fogyasztói hangulatindexét Németországra vonatkozóan mintegy kétezer fogyasztó megkérdezésével.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák