Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Némileg enyhült a borúlátó német fogyasztói hangulat

Mérsékelten javult a februárra vonatkozó fogyasztói hangulat Németországban a nürnbergi GfK piackutató intézet kedden ismertetett felmérése szerint.

Létrehozva:

|

A GfK fogyasztói hangulatindexe mínusz 33,9 pontra javult a januári mínusz 37,6 pontról, ami azt jelenti, hogy már a negyedik egymást követő hónapban egyhűlt a fogyasztók borúlátása. Elemzők erőteljesebben javuló adatra, mínusz 33 pontra számítottak. A csökkenő energiaárak, mint például a benzin és a fűtőolaj, tették lehetővé, hogy kevésbé legyen borús a fogyasztói hangulat – mondta Rolf Bürkl, a GfK fogyasztói szakértője, aki szerint ennek ellenére, az idei év továbbra is nehéz lesz a német gazdaság számára.

Az almutatók közül a jövedelmi várakozások indexe mínusz 43,4 pontról mínusz 32,2 pontra a erősödött, a gazdasági feltételeké pedig mínusz 10,3 pontról mínusz 0,6 pontra emelkedett, miközben a vásárlási hajlandóságot jelző mutató romlott, mínusz 16,3 pontról mínusz 18,7 pontra süllyedt. Az átfogó index tavaly októberben rekordmélyen, mínusz 42,8 ponton állt. A GfK havi rendszerességgel állítja össze a fogyasztói hangulatindexét Németországra vonatkozóan mintegy kétezer fogyasztó megkérdezésével.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák