Zöld Közlekedés
Nemsokára valósággá válhatnak az akkumulátoros vonatok
Hamarosan gazdaságilag is megtérülő lehet az akkumulátoros elektromos vonatok széleskörű használata, hála a megújuló áram árcsökkenésének és az akkumulátortechnológia fejlődésének.
A Kaliforniai Egyetem kutatói az elektromos, akkumulátoros vonatok korszakát jósolják: számításaik szerint 2023-ra már gazdaságilag is megtérülő lehet ezek használata, ekkor fognak igazán elterjedni, mint környezetbarát utazási megoldások. A Nature Energy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a továbbfejlesztett akkumulátortechnológia és az olcsó, megújuló energia hamarosan lehetővé teheti, hogy az akkumulátorok teljesítménye versenyezzen a dízel üzemanyaggal a vonatmeghajtásban. Ugyanebben a folyóiratban Federico Zenith, a Norvég Tudományos Műszaki Egyetem kutatója is publikált egy anyagot arról, hogy miért lehet érdemes átállni ezekre a közlekedési megoldásokra.
Zenith szerint az Egyesült Államokban vonatok végzik a helyközi áruszállítás körülbelül 40 százalékát, és az árukat vonattal szállítani egyértelműen olcsóbb, mint teherautókkal. Az USA-ban a tehervonatok többsége dízel üzemanyaggal működik, állítja, és ez az Egyesült Államok teljes szén-dioxid-kibocsátásának hozzávetőleg 0,6 százalékát bocsátja ki. A norvég és amerikai kutatók is amellett foglalnak állást, hogy az akkumulátoros vonatokkal ezen kibocsátások megelőzhetők.
Az Egyesült Államokban az elektromos vonatok a felsővezetékekből nyerik az áramot – ez a rendszer drága és egyáltalán nem hatékony. A csapat azt javasolja, hogy az akkumulátorok jobb megoldást jelenthetnek – pontosabban a kutatók azt állítják, hogy egyetlen 14 megawattos akkumulátorrendszerrel felszerelt mozdony elegendő lenne egy dízelmotorral hajtott vonat kiváltására. Azt is mondják továbbá, hogy egy ilyen mozdony egy töltéssel körülbelül 240 kilométert tud működni. Ez feleannyi energiát fogyasztana, mint egy dízelmotoros vonat. Ha pedig az akkumulátort megújuló forrásból töltik, az nullára csökkentené az elektromos vonat szénlábnyomát. A kutatók megjegyzik, hogy a legtöbb jelenlegi dízelmozdony valójában árammal működik – a dízelt a fedélzeti generátorok meghajtására használják. Így a legtöbb mozdonynál csak a generátorok cseréjére lenne szükség, és a mozdony mögé egy külön kocsit kellene beépíteni egy nagy akkumulátor szállítására.
Zöld Közlekedés
A vidéki megújuló energia hajthatja Budapest buszait – elindult az első Bio-CNG teszt
Tesztüzemre indul Budapesten az első biometánnal működő autóbusz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tesztüzemre indul Budapesten a 132E vonalán az első, biometán (Bio-CNG) megújuló üzemanyaggal működő autóbusz, amelyet hétfőn mutattak be a fővárosban, a Mol székház előtt tartott sajtótájékoztatón – írja az alternativenergia.hu. A Mol Csoport kiemelt stratégiai célja, hogy okos és praktikus megoldásokkal támogassa a zöld átmenetet és a fenntartható városi közösségi közlekedést – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében Halász Ambrus, a Mol Csoport vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette: a csoport üzemanyag-portfóliója folyamatosan bővül olyan elemekkel, amelyek egyszerre támogatják az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a zöld átmenetet. “Fontos mérföldkő az életünkben, hogy október 14-én átadtuk Szarvason az első biometán-operációnkat, így a jövőben képesek leszünk arra is, hogy bio-CNG-vel lássuk el a piacokat” – emelte ki, és üdvözölte, hogy a BKK és a BKV lehetővé tette a biometánnal működő busz tesztüzemét Budapesten.
Ez a pilot projekt azt szeretné bizonyítani, hogy a Magyarországon megtermelt fenntartható energiával el lehet látni budapesti tömegközlekedési célokat is, és a Mol a jövőben egyre nagyobb arányban lesz képes ilyen energiát biztosítani a tömegközlekedés és egyéb felhasználási profilok számára – mondta Horváth Ádám, a Mol Csoport Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a jövő üzemanyag-portfóliója sokkal változatosabb lesz, ezért többfajta megoldásra lesz szükség. Bár sokáig a fosszilis üzemanyagok lesznek még a meghatározó energiaforrások, egyre több olyan megoldásra is szükség lesz, amely valós és fenntarthatóbb alternatívát biztosít az energiaszükségletekre – fejtette ki.
“Azért dolgozunk, hogy egyre zöldebbé tegyük a portfóliónkat, és a finomítóban egyre több alternatív alapanyagot dolgozunk be a kőolaj mellé” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalat zöld hidrogénprojektekbe invesztál nem csak Magyarországon, de Horvátországban, és a tervek szerint a jövőben Pozsonyban is. Kiemelte: új irány és stratégiai cél, hogy felépítsenek egy komoly biometán jelenlétet a Mol Csoport keretein belül. Ennek fő motivációi azok az európai uniós szabályozások, amelyek között például a tiszta járművekről szóló irányelv is szerepel. Ez meghatározza, hogy a 2026 és 2030 között beszerzésre kerülő és a tömegközlekedésbe állított buszoknak több mint felének meg kell felelnie a tiszta jármű direktívának.
Ennek a célnak az elektromos meghajtás és a hidrogén mellett a sűrített földgáz is megfelel. A cégcsoport évente hétmillió köbméter biometánt táplál a regionális és országos gázhálózatba – mondta Horváth Ádám, aki azt is kiemelte, hogy a már meglévő infrastruktúrát használva, a gázhálózaton keresztül akár Budapestre is el lehet szállítani a vidéken előállított energiát.
Céljuk továbbá, hogy a biometán bizonyítsa, hogy számos környezeti és gazdasági előnnyel rendelkezik a közösségi közlekedésben is, és valós alternatívának számít a világban. A biometán a teljes életciklus költségeit figyelembe véve versenyképes lehet a dízel meghajtással, emellett alacsonyabb a nitrogénoxid- és a részecske-kibocsátása. Ezen kívül sokkal halkabb üzemmenetet biztosít a dízelmeghajtáshoz képest, miközben hasonló hatótávot biztosít, és tankolási időben is versenyképes.
A Bio-CNG busz november 4-ig fog közlekedni a 132E vonalán – közölte Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója. Elmondta, hogy Budapesten még mindig a közlekedés a felelős a szén-dioxid-kibocsátás harminc százalékáért, ezen belül a közösségi közlekedés három százalékot tesz ki. A budapestiek többsége ugyan metróval, villamossal, vagy trolival utazik, azonban a 2300 közösségi közlekedési járműből nagyjából 1100 busz, ezeknek a többsége dízel, így ezek elektromos változatra cserélése az egyik legnagyobb kihívás.
Hozzátette, hogy bár az elektromos eszközökre átállás fontos, van más technológia is, amely megoldást jelenthet a fenntartható közlekedés szempontjából. Véleménye szerint nagyjából 300 busz esetében hosszú távon is meg kell tartani a belső égésű motorokat, hogy ellátásbiztonság legyen Budapesten, de kiemelt jelentőségű, hogy kipróbáljanak új technológiákat, vagy már meglévő technológiák legújabb változatait. A BKV-nak 37 darab sűrített földgázzal (CNG-vel) működő busza van, ezeket azonban lassan cserélni kell majd a koruk miatt – fűzte hozzá. A tesztüzemben közlekedő busz a menetrendbe állítva, ingyenesen lesz használható.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
