Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi együttműködéssel fejleszt klímabarát energiarendszereket a Széchenyi Egyetem

Megújuló energián alapuló rendszert dolgoznak ki: klímavédelmi kutatás indult a Széchenyi István Egyetem vezetésével.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Korunk egyik égető problémája a klímaváltozás. Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogyan tudjuk kezelni ezt a kihívást, és milyen módokon és mértékben vagyunk képesek alkalmazkodni a hatásaihoz – írja az alternativenergia.hu. A megoldáshoz egy komplex – a klímaváltozásra ható, illetve annak következményeit elszenvedő rendszerek pontos megértését, modellezését és folyamatainak optimálását lehetővé tevő – módszerre van szükség, melynek segítségével csökkenthető a régiók éghajlatváltozással kapcsolatos érzékenysége, növelhető a megújuló energiák integrációja, valamint hosszú távon biztosítható az erőforrások rendelkezésre állása.

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével megvalósuló, 2024-1.2.3-HU-RIZONT-2024-00104 azonosítószámú, „REx-Cli-RES (Regionális Exergia-vezérelt, Klímareziliens, megújuló energián alapuló rendszer)” elnevezésű projekt célja több kiválasztott mintarégió teljes energetikai és vízfelhasználási rendszerének felmérése, digitális ikerként történő leképezése és a változó környezeti és klimatikus feltételekre adott reakcióinak modellezése, továbbá a tervezett fejlesztések és intézkedések hatásainak előrejelzése, az optimális beavatkozási portfólió szempontrendszerének kialakítása. Újdonságtartalmát többek között a klímareziliencia kérdésének holisztikus – azaz az egészre irányuló, átfogó – megközelítése, a régiós energia- és vízközösség megalapozása céljából alkalmazott exergiamegközelítés, valamint a napszakos és szezonális energiatárolás rendszerintegrációjának kidolgozása adja. (Az exergia annak a maximális hasznos munkának a mértéke, amelyet egy adott rendszer ki tud adni magából, miközben egyensúlyba kerül a környezetével.)

A Széchenyi István Egyetem projektben részt vevő kutatói jelentős kutatási és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a klímareziliens műszaki és folyamatszervezési megoldások vizsgálatában, kidolgozásában és alkalmazásában, valamint komplex környezeti és energetikai rendszerek elemzésében, modellezésében és optimálásában. A vezető kutató szerepét Heriberto Cabezas tölti be. Magyar oldalról a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont is bekapcsolódik a munkába az energetikai rendszerek digitális leképezése, modellezése és optimálása terén.

Advertisement

A nemzetközi tapasztalatokat két neves kutatóközponttal történő együttműködés révén építik be a projektbe. A Müncheni Műszaki Egyetem (Technical University of Munich – TUM) CoSES (Center for Combined Smart Energy Systems) központja képes akár regionális skálázású energetikai hálózatok valós működéshez közeli állapotban zajló emulálására (utánzására) és szoftveres környezetben történő tesztelésére Power Hardware in the Loop (P-HIL) megoldással. Az amerikai Vishwamitra Research Institute (VRI) Center of Uncertain Systems kutatóintézet fő profilja az összetett rendszerek matematikai modellezése, optimálása és az azokkal kapcsolatos kockázatok és bizonytalanságok elemzése.

Advertisement

Zöldinfó

Laborból az ipar felé: szabadalmaztatott aerogél új lehetőségeket nyit az értékesfém-kivonásban

Hulladékból arany – szabadalmaztatják a debreceni hallgató innovációját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szó átvitt és a szó szoros értelmében is aranyat ér a Debreceni Egyetem fiatal kutatóinak felfedezése. Bukta Balázs József és Herman Petra egy olyan aerogélt fejlesztett ki, amely az eddigi leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módon segít a nemesfémet visszanyerni az elektronikai hulladékokból – írja az alternativenergia.hu. Nem csoda, hogy ez a már szabadalmaztatás alatt álló tudományos eredmény elnyerte az I. innOTDK Nagydíját is. Bukta Balázs József a DE Természettudományi és Technológiai Karának vegyészmérnök mesterszakos hallgatója. A Kémiai Intézet Aerogél kutatócsoportjának tagjaként két éve kezdett abba a tudományos munkába, amely alapján az intézmény Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központja szabadalmi bejelentést tett.

Már korábban is léteztek módszerek arra, hogy az elektronikai hulladékból visszanyerjék az aranyat. Ezekkel összehasonlítva azonban a mi technikánk sokkal hatékonyabb, hiszen mennyiségileg több nemesfémet tudunk vele megkötni és – ami a legfontosabb – mindezt olcsón és környezetbarát módon – részletezte a vegyészmérnök hallgató, aki témavezetőjével, Herman Petrával közösen ötletelve jutott el idáig.

Balázs több tehetséggondozó programban részt vesz, ehhez a munkához is nagyon lelkiismeretesen és motiváltan állt hozzá. Minden kísérletet ő maga végzett el, csak minimális útmutatásra volt szüksége ahhoz, hogy egy igazán innovatív és fenntartható megoldást tudjunk kidolgozni a problémára – fogalmazott a DE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék adjunktusa.

Advertisement

A Rezorcin-formaldehid alapú aerogélek arany vegyületek szelektív megkötésére című projektjével Bukta Balázs József különdíjat nyert áprilisban a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK), majd nevezett az I. innOTDK-ra is. A megmérettetést azzal a céllal hirdették meg, hogy az innovációs elemeket tartalmazó legjobb pályamunkák szerzői mentori és anyagi támogatást kaphassanak, aminek köszönhetően könnyebben megvalósíthatják kutatásuk tárgyát.

A beérkezett 80 pályázat közül a legjobb 28 jutott a döntőbe. A fiatal kutatók itt röviden bemutathatták munkájukat, majd a szakmai zsűri kiválasztotta a kilenc legígéretesebb projektet, amelyek az utolsó fordulóban mérkőztek meg az innOTDK Nagydíjért és az innOTDK Díjért. A döntőbe jutott projektek kimagasló tudományos színvonalat képviseltek, és magas megvalósíthatósági potenciállal rendelkeznek. A versennyel nem titkolt célunk, hogy ezt a személetet minél több fiatal kutató helyezze előtérbe munkája során – hangsúlyozta Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, az OTDT megválasztott leendő elnöke.

Advertisement

A hallgatóink ilyen sikerei kiválóan mutatják, hogy karunkon sikerült megerősítenünk az alkalmazásorientált és hasznosíthatóságra épülő szemléletet a hagyományosan magas színvonalú alapkutatási tevékenység mellett. Külön öröm, hogy a tehetséges fiatal kutatóink nemcsak tudományos igényességgel dolgoznak, hanem az ipari és társadalmi hasznosítás irányába is bátran nyitnak, példát mutatva az egész közösségünk számára – tette hozzá Kun Ferenc, a DE Természettudományi és Technológiai Kar dékánja annak kapcsán, hogy Bukta Balázs József elnyerte az I. innOTDK Nagydíját.

A fiatal kutató projektje már egy laboratóriumban kidolgozott megoldásként került a zsűri elé, de a munka itt még nem ért véget, hiszen már egy külföldi kollaborációban készül vizsgálni az innováció ipari szintű hasznosíthatóságát. Emellett újabb gélek előállítását is tervezi, amikkel az értékes ritkaföldfémeket szeretné kivonni különböző hulladékokból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák