Zöldinfó
Nemzetközi együttműködéssel fejleszt klímabarát energiarendszereket a Széchenyi Egyetem
Megújuló energián alapuló rendszert dolgoznak ki: klímavédelmi kutatás indult a Széchenyi István Egyetem vezetésével.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Korunk egyik égető problémája a klímaváltozás. Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogyan tudjuk kezelni ezt a kihívást, és milyen módokon és mértékben vagyunk képesek alkalmazkodni a hatásaihoz – írja az alternativenergia.hu. A megoldáshoz egy komplex – a klímaváltozásra ható, illetve annak következményeit elszenvedő rendszerek pontos megértését, modellezését és folyamatainak optimálását lehetővé tevő – módszerre van szükség, melynek segítségével csökkenthető a régiók éghajlatváltozással kapcsolatos érzékenysége, növelhető a megújuló energiák integrációja, valamint hosszú távon biztosítható az erőforrások rendelkezésre állása.
A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével megvalósuló, 2024-1.2.3-HU-RIZONT-2024-00104 azonosítószámú, „REx-Cli-RES (Regionális Exergia-vezérelt, Klímareziliens, megújuló energián alapuló rendszer)” elnevezésű projekt célja több kiválasztott mintarégió teljes energetikai és vízfelhasználási rendszerének felmérése, digitális ikerként történő leképezése és a változó környezeti és klimatikus feltételekre adott reakcióinak modellezése, továbbá a tervezett fejlesztések és intézkedések hatásainak előrejelzése, az optimális beavatkozási portfólió szempontrendszerének kialakítása. Újdonságtartalmát többek között a klímareziliencia kérdésének holisztikus – azaz az egészre irányuló, átfogó – megközelítése, a régiós energia- és vízközösség megalapozása céljából alkalmazott exergiamegközelítés, valamint a napszakos és szezonális energiatárolás rendszerintegrációjának kidolgozása adja. (Az exergia annak a maximális hasznos munkának a mértéke, amelyet egy adott rendszer ki tud adni magából, miközben egyensúlyba kerül a környezetével.)
A Széchenyi István Egyetem projektben részt vevő kutatói jelentős kutatási és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a klímareziliens műszaki és folyamatszervezési megoldások vizsgálatában, kidolgozásában és alkalmazásában, valamint komplex környezeti és energetikai rendszerek elemzésében, modellezésében és optimálásában. A vezető kutató szerepét Heriberto Cabezas tölti be. Magyar oldalról a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont is bekapcsolódik a munkába az energetikai rendszerek digitális leképezése, modellezése és optimálása terén.
A nemzetközi tapasztalatokat két neves kutatóközponttal történő együttműködés révén építik be a projektbe. A Müncheni Műszaki Egyetem (Technical University of Munich – TUM) CoSES (Center for Combined Smart Energy Systems) központja képes akár regionális skálázású energetikai hálózatok valós működéshez közeli állapotban zajló emulálására (utánzására) és szoftveres környezetben történő tesztelésére Power Hardware in the Loop (P-HIL) megoldással. Az amerikai Vishwamitra Research Institute (VRI) Center of Uncertain Systems kutatóintézet fő profilja az összetett rendszerek matematikai modellezése, optimálása és az azokkal kapcsolatos kockázatok és bizonytalanságok elemzése.
Zöldinfó
Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.
A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
