Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi fenntarthatósági díjat kapott a Corvinus egyetem

A legfenntarthatóbban fejlődő egyetem címet nyerte el a Budapesti Corvinus Egyetem az Indonéziai Egyetem által gondozott UI GreenMetric világtoplistáján, amely több mint ezer felsőoktatási intézményt értékel több mint nyolcvan országból.

Létrehozva:

|

Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a Corvinus idén másodjára nevezett a rangsorba, és csaknem 300 helyet javított a tavalyi helyezésén, így a 577-ik lett, ami a világon a legnagyobb előrelépés 2022-ben. Magyarországról 11 egyetem került a rangsorba, a Corvinus közülük a kilencedik. A UI GreenMetric zöld kérdőíve hat témakört vizsgál: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás – sorolták. Ezek közül a legnagyobb (21 százalék) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10 százalék) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör – ismertették.

Idézték a közleményben Domahidi Ákost, a Corvinus kancellárját, aki az online díjátadó ünnepségen azt mondta: “a díj az elismerés mellett felelősség is, hogy a jövőben is folytassuk a megkezdett fenntarthatósági utunkat.”

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák