

Zöldinfó
Nemzetközi fenntarthatósági díjat kapott a Corvinus egyetem
A legfenntarthatóbban fejlődő egyetem címet nyerte el a Budapesti Corvinus Egyetem az Indonéziai Egyetem által gondozott UI GreenMetric világtoplistáján, amely több mint ezer felsőoktatási intézményt értékel több mint nyolcvan országból.
Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a Corvinus idén másodjára nevezett a rangsorba, és csaknem 300 helyet javított a tavalyi helyezésén, így a 577-ik lett, ami a világon a legnagyobb előrelépés 2022-ben. Magyarországról 11 egyetem került a rangsorba, a Corvinus közülük a kilencedik. A UI GreenMetric zöld kérdőíve hat témakört vizsgál: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás – sorolták. Ezek közül a legnagyobb (21 százalék) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10 százalék) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör – ismertették.
Idézték a közleményben Domahidi Ákost, a Corvinus kancellárját, aki az online díjátadó ünnepségen azt mondta: “a díj az elismerés mellett felelősség is, hogy a jövőben is folytassuk a megkezdett fenntarthatósági utunkat.”

Zöldinfó
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, a klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – írja az alternativenergia.hu. A széleskörű ágazati összefogásnak és a gazdák területi felajánlásainak köszönhetően idén őszre már másfél Balatonnyi vízmennyiséget, összesen több mint egymilliárd köbméter visszatartása történt meg – tette hozzá. Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket. Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni. A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.
Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár – tette hozzá. A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása – jegyezte meg az államtitkár.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta
Tovább erősödik az elektromos átállás a BMW csoportnál