Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi fenntarthatósági díjat kapott a Corvinus egyetem

A legfenntarthatóbban fejlődő egyetem címet nyerte el a Budapesti Corvinus Egyetem az Indonéziai Egyetem által gondozott UI GreenMetric világtoplistáján, amely több mint ezer felsőoktatási intézményt értékel több mint nyolcvan országból.

Létrehozva:

|

Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a Corvinus idén másodjára nevezett a rangsorba, és csaknem 300 helyet javított a tavalyi helyezésén, így a 577-ik lett, ami a világon a legnagyobb előrelépés 2022-ben. Magyarországról 11 egyetem került a rangsorba, a Corvinus közülük a kilencedik. A UI GreenMetric zöld kérdőíve hat témakört vizsgál: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás – sorolták. Ezek közül a legnagyobb (21 százalék) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10 százalék) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör – ismertették.

Idézték a közleményben Domahidi Ákost, a Corvinus kancellárját, aki az online díjátadó ünnepségen azt mondta: “a díj az elismerés mellett felelősség is, hogy a jövőben is folytassuk a megkezdett fenntarthatósági utunkat.”

Advertisement

Zöldinfó

Jelentős lemaradásban a körforgásos gazdaság

A hulladékgazdálkodás teljes felülvizsgálatát szorgalmazzák.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – mondta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének rendezvényén, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban az élő környezetért felelős miniszter. Kijelentette, fel kell számolni a múlt környezetvédelmi adósságát. Gajdos László leszögezte: Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: Magyarország lemaradása jelentős a körforgásos gazdaságban, és nem pusztán egy szerződés vagy intézmény szorul változtatásra, hanem minden, ami nem működik elég jól. Több hulladékudvarra, hatékonyabb hulladékkezelésre, korszerűbb technológiákra, hasznosítható anyagú termékekre van szükség, a lakossági szelektív gyűjtést pedig egyszerűsíteni kell – mondta a politikus.

Jó példaként említette a visszaváltási rendszert, de hiányolta a hatékony megoldást a papír-, a textil-, a műanyag- és főképp a biohulladék kezelésében. Magyarországon majdnem 900 hulladéklerakó bezárt, de még mindig több száz vár rekultivációra országszerte, nagy részük műszaki védelem híján veszélyes a talajra és a talajvízre – mondta, megjegyezve: 2024-ben a települési hulladék harmada hasznosult, 53 százaléka lerakókba került.

Az uniós cél 2035-re a 65 százalékos újrahasználati és újrafeldolgozási arány, eszerint legfeljebb a hulladék 10 százalékát lehet elhelyezni lerakókban – hangsúlyozta Gajdos László. Ezek az értékek a mostani működéssel nem teljesülhetnek, és a helyzet megoldásához az állam kevés, nélkülözhetetlen a fejlesztői és a vállalkozói szerepvállalás, mert a környezetvédelmi problémák jelentős része megoldásra váró mérnöki feladat, amit tudás és innováció oldhat meg – hívta fel a figyelmet.

Advertisement

Megoldást lehet vásárolni másoktól is, ám az országnak lehetőleg úgy kell közelítenie az uniós célokhoz, hogy a felzárkózás minél nagyobb mértékben támaszkodjon magyar fejlesztésű, nemzetközi szinten is hasznosítható technológiákra – jegyezte meg a miniszter. A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban péntekig látogatható az Environtech 2026 környezetipari szakkiállítás, amelyen 12 ország 80 kiállítója mutat be vízgazdálkodási, szennyvízkezelési, levegőtisztasági, energiahatékonysági, környezetvédelmi és újrahasznosítási megoldásokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák