Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi fenntarthatósági díjat kapott a Corvinus egyetem

A legfenntarthatóbban fejlődő egyetem címet nyerte el a Budapesti Corvinus Egyetem az Indonéziai Egyetem által gondozott UI GreenMetric világtoplistáján, amely több mint ezer felsőoktatási intézményt értékel több mint nyolcvan országból.

Létrehozva:

|

Az egyetem az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a Corvinus idén másodjára nevezett a rangsorba, és csaknem 300 helyet javított a tavalyi helyezésén, így a 577-ik lett, ami a világon a legnagyobb előrelépés 2022-ben. Magyarországról 11 egyetem került a rangsorba, a Corvinus közülük a kilencedik. A UI GreenMetric zöld kérdőíve hat témakört vizsgál: elhelyezkedés és infrastruktúra, energia és klímaváltozás, hulladék-, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás – sorolták. Ezek közül a legnagyobb (21 százalék) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10 százalék) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör – ismertették.

Idézték a közleményben Domahidi Ákost, a Corvinus kancellárját, aki az online díjátadó ünnepségen azt mondta: “a díj az elismerés mellett felelősség is, hogy a jövőben is folytassuk a megkezdett fenntarthatósági utunkat.”

Advertisement

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák