Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi konferenciát rendez a Tokaj-Hegyalja Egyetem a fenntartható borászatról

Létrehozva:

|

A Tokaj-Hegyalja Egyetem 15 országból érkező, 108 neves előadó részvételével rendez nemzetközi kongresszust a fenntartható szőlészetről, borászatról – közölte az oktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

A Tokaj Wine Congress tematikus szekciókban foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaira adott borászati válaszokkal, a szőlőtermesztés legújabb vívmányaival, a borágazat legfontosabb gazdasági kihívásaival, és bemutatja a borturizmus legújabb trendjeit is – olvasható a közleményben. Hozzátették, hogy a fenntarthatóságra fókuszáló eseménynek sárospataki központtal hét Tokaj-borvidéki helyszín ad otthont. “A program elsősorban a klímaváltozásra, a fenntarthatóságra, a robottechnika alkalmazására, a biodiverzitás megőrzését szolgáló kutatásokra, a szőlészeti, borászati versenyképességre koncentrál” – idézték a közleményben Stumpf Istvánt, a Tokaj- Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökét. A gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közreműködésével szervezett rendezvényen a magyar szőlészeti és borászati szakmán túl professzori szinten képviselteti magát a többi között a bordeaux-i, a palermói, a torinói, a göteborgi, a krakkói, az udinei és az athéni egyetem – írták. A négynapos kongresszust a két fővédnök, Stumpf István és Csányi Sándor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke mellett Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos nyitotta meg vasárnap.

Advertisement

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák