Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi konferenciát rendez a Tokaj-Hegyalja Egyetem a fenntartható borászatról

Létrehozva:

|

A Tokaj-Hegyalja Egyetem 15 országból érkező, 108 neves előadó részvételével rendez nemzetközi kongresszust a fenntartható szőlészetről, borászatról – közölte az oktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

A Tokaj Wine Congress tematikus szekciókban foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaira adott borászati válaszokkal, a szőlőtermesztés legújabb vívmányaival, a borágazat legfontosabb gazdasági kihívásaival, és bemutatja a borturizmus legújabb trendjeit is – olvasható a közleményben. Hozzátették, hogy a fenntarthatóságra fókuszáló eseménynek sárospataki központtal hét Tokaj-borvidéki helyszín ad otthont. “A program elsősorban a klímaváltozásra, a fenntarthatóságra, a robottechnika alkalmazására, a biodiverzitás megőrzését szolgáló kutatásokra, a szőlészeti, borászati versenyképességre koncentrál” – idézték a közleményben Stumpf Istvánt, a Tokaj- Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökét. A gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közreműködésével szervezett rendezvényen a magyar szőlészeti és borászati szakmán túl professzori szinten képviselteti magát a többi között a bordeaux-i, a palermói, a torinói, a göteborgi, a krakkói, az udinei és az athéni egyetem – írták. A négynapos kongresszust a két fővédnök, Stumpf István és Csányi Sándor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke mellett Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos nyitotta meg vasárnap.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák