Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi konferenciát rendez a Tokaj-Hegyalja Egyetem a fenntartható borászatról

Létrehozva:

|

A Tokaj-Hegyalja Egyetem 15 országból érkező, 108 neves előadó részvételével rendez nemzetközi kongresszust a fenntartható szőlészetről, borászatról – közölte az oktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

A Tokaj Wine Congress tematikus szekciókban foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaira adott borászati válaszokkal, a szőlőtermesztés legújabb vívmányaival, a borágazat legfontosabb gazdasági kihívásaival, és bemutatja a borturizmus legújabb trendjeit is – olvasható a közleményben. Hozzátették, hogy a fenntarthatóságra fókuszáló eseménynek sárospataki központtal hét Tokaj-borvidéki helyszín ad otthont. “A program elsősorban a klímaváltozásra, a fenntarthatóságra, a robottechnika alkalmazására, a biodiverzitás megőrzését szolgáló kutatásokra, a szőlészeti, borászati versenyképességre koncentrál” – idézték a közleményben Stumpf Istvánt, a Tokaj- Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnökét. A gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közreműködésével szervezett rendezvényen a magyar szőlészeti és borászati szakmán túl professzori szinten képviselteti magát a többi között a bordeaux-i, a palermói, a torinói, a göteborgi, a krakkói, az udinei és az athéni egyetem – írták. A négynapos kongresszust a két fővédnök, Stumpf István és Csányi Sándor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke mellett Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos nyitotta meg vasárnap.

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák