Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

New York állam betiltotta a gáztűzhelyeket az új épületekben

New York államban jogszabályban tiltották meg a gáztűzhelyek és gázfűtés alkalmazását az új épületekben 2026-tól.

Létrehozva:

|

Az új rendelkezést a kedden éjszaka elfogadott állami költségvetés tartalmazza, 2026-tól az új építéseknél a fosszilis energiahordozóval szemben előnyben kell részesíteni az elektromos berendezéseket, az indukciós megoldásokat és a hőszivattyúkat. Kathy Hochul kormányzó  újságírók előtt hangsúlyozta: a rendelkezés a már működő és használatban lévő gázüzemű háztartási berendezéseket nem érinti. A gázkészülékek tiltását 2026-tól érvényesítik a 7 emeletesnél kisebb új épületekre, 2029-től a magasabb házakra is. A törvény kivételeket is megállapít, és tartalék energiaforrásként megengedi gázkészülék beszerelését, valamint kereskedelmi vendéglátóhelyek és autómosók számára is lehetővé teszi a földgázzal működő berendezéseket.

Az ellenzők, köztük republikánus politikusok szerint az intézkedés túlzott mértékben korlátozza a fogyasztók választási szabadságát, megnöveli az építkezések költségeit. A tilalmat pártoló környezetvédők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a klímacélokat nem lehet elérni anélkül, hogy az intézkedések ne érintenék a lakó- és irodaépületeket. Egy 2022-es jelentés szerint New York államban az éghajlatot befolyásoló károsanyag-kibocsátás mintegy harmada (32 százaléka) az épületek működésével függ össze. Az Egyesült Államokban New York az első, ahol szövetségi állami szinten tiltják be a gázkészülékek használatát, ugyanakkor mintegy 80 város építési rendelkezései már most is tartalmaznak a földgáz használatának visszaszorítását célzó előírásokat.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák