Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

New York állam betiltotta a gáztűzhelyeket az új épületekben

New York államban jogszabályban tiltották meg a gáztűzhelyek és gázfűtés alkalmazását az új épületekben 2026-tól.

Létrehozva:

|

Az új rendelkezést a kedden éjszaka elfogadott állami költségvetés tartalmazza, 2026-tól az új építéseknél a fosszilis energiahordozóval szemben előnyben kell részesíteni az elektromos berendezéseket, az indukciós megoldásokat és a hőszivattyúkat. Kathy Hochul kormányzó  újságírók előtt hangsúlyozta: a rendelkezés a már működő és használatban lévő gázüzemű háztartási berendezéseket nem érinti. A gázkészülékek tiltását 2026-tól érvényesítik a 7 emeletesnél kisebb új épületekre, 2029-től a magasabb házakra is. A törvény kivételeket is megállapít, és tartalék energiaforrásként megengedi gázkészülék beszerelését, valamint kereskedelmi vendéglátóhelyek és autómosók számára is lehetővé teszi a földgázzal működő berendezéseket.

Az ellenzők, köztük republikánus politikusok szerint az intézkedés túlzott mértékben korlátozza a fogyasztók választási szabadságát, megnöveli az építkezések költségeit. A tilalmat pártoló környezetvédők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a klímacélokat nem lehet elérni anélkül, hogy az intézkedések ne érintenék a lakó- és irodaépületeket. Egy 2022-es jelentés szerint New York államban az éghajlatot befolyásoló károsanyag-kibocsátás mintegy harmada (32 százaléka) az épületek működésével függ össze. Az Egyesült Államokban New York az első, ahol szövetségi állami szinten tiltják be a gázkészülékek használatát, ugyanakkor mintegy 80 város építési rendelkezései már most is tartalmaznak a földgáz használatának visszaszorítását célzó előírásokat.

Advertisement

Zöldinfó

Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban

Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.

A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.

A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.

Advertisement

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák