Zöldinfó

New York állam betiltotta a gáztűzhelyeket az új épületekben

New York államban jogszabályban tiltották meg a gáztűzhelyek és gázfűtés alkalmazását az új épületekben 2026-tól.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-11

Szerző:

Vanessza

Az új rendelkezést a kedden éjszaka elfogadott állami költségvetés tartalmazza, 2026-tól az új építéseknél a fosszilis energiahordozóval szemben előnyben kell részesíteni az elektromos berendezéseket, az indukciós megoldásokat és a hőszivattyúkat. Kathy Hochul kormányzó újságírók előtt hangsúlyozta: a rendelkezés a már működő és használatban lévő gázüzemű háztartási berendezéseket nem érinti. A gázkészülékek tiltását 2026-tól érvényesítik a 7 emeletesnél kisebb új épületekre, 2029-től a magasabb házakra is. A törvény kivételeket is megállapít, és tartalék energiaforrásként megengedi gázkészülék beszerelését, valamint kereskedelmi vendéglátóhelyek és autómosók számára is lehetővé teszi a földgázzal működő berendezéseket.

Az ellenzők, köztük republikánus politikusok szerint az intézkedés túlzott mértékben korlátozza a fogyasztók választási szabadságát, megnöveli az építkezések költségeit. A tilalmat pártoló környezetvédők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a klímacélokat nem lehet elérni anélkül, hogy az intézkedések ne érintenék a lakó- és irodaépületeket. Egy 2022-es jelentés szerint New York államban az éghajlatot befolyásoló károsanyag-kibocsátás mintegy harmada (32 százaléka) az épületek működésével függ össze. Az Egyesült Államokban New York az első, ahol szövetségi állami szinten tiltják be a gázkészülékek használatát, ugyanakkor mintegy 80 város építési rendelkezései már most is tartalmaznak a földgáz használatának visszaszorítását célzó előírásokat.

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Tovább olvasom