Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

New York állam betiltotta a gáztűzhelyeket az új épületekben

New York államban jogszabályban tiltották meg a gáztűzhelyek és gázfűtés alkalmazását az új épületekben 2026-tól.

Létrehozva:

|

Az új rendelkezést a kedden éjszaka elfogadott állami költségvetés tartalmazza, 2026-tól az új építéseknél a fosszilis energiahordozóval szemben előnyben kell részesíteni az elektromos berendezéseket, az indukciós megoldásokat és a hőszivattyúkat. Kathy Hochul kormányzó  újságírók előtt hangsúlyozta: a rendelkezés a már működő és használatban lévő gázüzemű háztartási berendezéseket nem érinti. A gázkészülékek tiltását 2026-tól érvényesítik a 7 emeletesnél kisebb új épületekre, 2029-től a magasabb házakra is. A törvény kivételeket is megállapít, és tartalék energiaforrásként megengedi gázkészülék beszerelését, valamint kereskedelmi vendéglátóhelyek és autómosók számára is lehetővé teszi a földgázzal működő berendezéseket.

Az ellenzők, köztük republikánus politikusok szerint az intézkedés túlzott mértékben korlátozza a fogyasztók választási szabadságát, megnöveli az építkezések költségeit. A tilalmat pártoló környezetvédők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a klímacélokat nem lehet elérni anélkül, hogy az intézkedések ne érintenék a lakó- és irodaépületeket. Egy 2022-es jelentés szerint New York államban az éghajlatot befolyásoló károsanyag-kibocsátás mintegy harmada (32 százaléka) az épületek működésével függ össze. Az Egyesült Államokban New York az első, ahol szövetségi állami szinten tiltják be a gázkészülékek használatát, ugyanakkor mintegy 80 város építési rendelkezései már most is tartalmaznak a földgáz használatának visszaszorítását célzó előírásokat.

Advertisement

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés

Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák