Zöldinfó
Norvégia lett Európa legnagyobb gázszállítója tavaly
Európa legnagyobb gázszállítójává lépett elő tavaly Norvégia, amely az idén gázszállítását rekordközeli szinten tartja, olajtermelését pedig mintegy hét százalékkal növelni készül – közölte a norvég olajipari igazgatóság, az NPD hétfőn.
Tavaly az ukrajnai háború és az energiaválság volt a norvég olaj- és gáztermelés két meghatározó tényezője. Az orosz gáz eltűnése az európai piacról a norvég gáz iránti nagyobb kereslethez vezetett, ennek köszönhetően Norvégia tavaly az év végére már Európa legnagyobb földgázszállítójává vált – jelentette az NPD (Norvegian Petroleum Directorate). Az olaj- és energiaipari minisztériumnak alárendelt NPD tájékoztatása alapján olajat és földgázt 230 millió köbméter olajegyenértékben termelt Norvégia 2022-ben, ami napi 3,99 millió hordó olajegyenértéknek (boed) felel meg. Ennek több mint a felét a földgáztermelés adta.
Norvégia jövőre 4,12 millió hordó olajegyenérték kitermelését tervezi olajból és gázból együttesen. A kitermelés 2025-re eléri 4,3 millió boed szintet, megközelítve a 2004-ben 4,54 boed-en beállított rekordot. Az NPD jelentése szerint Norvégia tavaly 122 milliárd köbméter földgázt termelt ki, 9 milliárd köbméterrel többet mint az előző évben. A gáztermelés előreláthatólag a tavalyi, 2,1 millió boed-nek megfelelő, rekordközeli szinten marad a következő négy-öt évben is. Az olajtermelés az idén közel hét százalékkal napi 2,02 millió hordóra emelkedik a tavalyi 1,89 millió hordóhoz képest elsősorban a Johan Sverdrup mező hozamának a növekedése miatt és számos jelentős termelőberuházásnak köszönhetően – ismertette az NPD.
Zöldinfó
Nemcsak szórakoztat, milliárdokat is termel a Sziget a magyar gazdaságnak
4,5 milliárd forintot kereshet az állam a Sziget Fesztiválon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit közkiadásként kifizet rá – közölte az MTI-vel a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI számításai szerint egy nagy látogatottságú, külföldiek körében is népszerű rendezvény évente 13 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, nem számolva a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, valamint a szálláshelyi, vendéglátási és más közvetett forgalmat – írja az alternativenergia.hu. A gazdasági hatásokat tekintve a külföldiek részvétele különösen fontos, mert az ő költésük tisztán exportbevétel, miközben a magyarországi vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne egyéb területeken. A más országokból érkező vendégek részesedése 1 és 8 százalék közötti a látogatók között azon az 5 nagy rendezvényen, amelyeket a GKI vizsgált, a Szigeten viszont eléri az 50 százalékot. A megkérdezett fesztiválok legutóbb együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztráltak.
A bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek – hangsúlyozták. Az állami hozzájárulás a közlemény szerint a nagy rendezvények költségvetésének legfeljebb néhány százalékát fedezi, ha van egyáltalán. Hozzátették, hogy a szervezők visszajelzései szerint a legfőbb kihívás az infláció és a szervezési költségek emelkedése, a bevételi és szervezési bizonytalanságok, valamint a verseny a városi szórakozóhelyekkel. A piac összességében keresletérzékeny, eredményessége sok tényezőtől függ, nyereségrátája alacsony.
A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fesztiválok képesek-e megőrizni a gazdasági fenntarthatóságukat, a támogatási és szabályozási környezet pedig tükrözni fogja-e a társadalmi és gazdasági jelentőségüket. Ehhez szükség volna a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálatra, valamint olyan adatgyűjtésre, amellyel jobban lehetne mérni a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat – tették hozzá. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzései alapjánkészült – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
