Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Norvégia lett Európa legnagyobb gázszállítója tavaly

Európa legnagyobb gázszállítójává lépett elő tavaly Norvégia, amely az idén gázszállítását rekordközeli szinten tartja, olajtermelését pedig mintegy hét százalékkal növelni készül – közölte a norvég olajipari igazgatóság, az NPD hétfőn.

Létrehozva:

|

Tavaly az ukrajnai háború és az energiaválság volt a norvég olaj- és gáztermelés két meghatározó tényezője. Az orosz gáz eltűnése az európai piacról a norvég gáz iránti nagyobb kereslethez vezetett, ennek köszönhetően Norvégia tavaly az év végére már Európa legnagyobb földgázszállítójává vált – jelentette az NPD (Norvegian Petroleum Directorate). Az olaj- és energiaipari minisztériumnak alárendelt NPD tájékoztatása alapján olajat és földgázt 230 millió köbméter olajegyenértékben termelt Norvégia 2022-ben, ami napi 3,99 millió hordó olajegyenértéknek (boed) felel meg. Ennek több mint a felét a földgáztermelés adta.

Norvégia jövőre 4,12 millió hordó olajegyenérték kitermelését tervezi olajból és gázból együttesen. A kitermelés 2025-re eléri 4,3 millió boed szintet, megközelítve a 2004-ben 4,54 boed-en beállított rekordot. Az NPD jelentése szerint Norvégia tavaly 122 milliárd köbméter földgázt termelt ki, 9 milliárd köbméterrel többet mint az előző évben. A gáztermelés előreláthatólag a tavalyi, 2,1 millió boed-nek megfelelő, rekordközeli szinten marad a következő négy-öt évben is. Az olajtermelés az idén közel hét százalékkal napi 2,02 millió hordóra emelkedik a tavalyi 1,89 millió hordóhoz képest elsősorban a Johan Sverdrup mező hozamának a növekedése miatt és számos jelentős termelőberuházásnak köszönhetően – ismertette az NPD.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák