Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Norvégia lett Európa legnagyobb gázszállítója tavaly

Európa legnagyobb gázszállítójává lépett elő tavaly Norvégia, amely az idén gázszállítását rekordközeli szinten tartja, olajtermelését pedig mintegy hét százalékkal növelni készül – közölte a norvég olajipari igazgatóság, az NPD hétfőn.

Létrehozva:

|

Tavaly az ukrajnai háború és az energiaválság volt a norvég olaj- és gáztermelés két meghatározó tényezője. Az orosz gáz eltűnése az európai piacról a norvég gáz iránti nagyobb kereslethez vezetett, ennek köszönhetően Norvégia tavaly az év végére már Európa legnagyobb földgázszállítójává vált – jelentette az NPD (Norvegian Petroleum Directorate). Az olaj- és energiaipari minisztériumnak alárendelt NPD tájékoztatása alapján olajat és földgázt 230 millió köbméter olajegyenértékben termelt Norvégia 2022-ben, ami napi 3,99 millió hordó olajegyenértéknek (boed) felel meg. Ennek több mint a felét a földgáztermelés adta.

Norvégia jövőre 4,12 millió hordó olajegyenérték kitermelését tervezi olajból és gázból együttesen. A kitermelés 2025-re eléri 4,3 millió boed szintet, megközelítve a 2004-ben 4,54 boed-en beállított rekordot. Az NPD jelentése szerint Norvégia tavaly 122 milliárd köbméter földgázt termelt ki, 9 milliárd köbméterrel többet mint az előző évben. A gáztermelés előreláthatólag a tavalyi, 2,1 millió boed-nek megfelelő, rekordközeli szinten marad a következő négy-öt évben is. Az olajtermelés az idén közel hét százalékkal napi 2,02 millió hordóra emelkedik a tavalyi 1,89 millió hordóhoz képest elsősorban a Johan Sverdrup mező hozamának a növekedése miatt és számos jelentős termelőberuházásnak köszönhetően – ismertette az NPD.

Advertisement

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés

Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák