Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ökológiai vízgazdálkodás és természetvédelem kéz a kézben: új uniós projekt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban

Jelentős támogatással fejleszt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság duplán ünnepel, 50 éves a területén fekvő Ócsai Tájvédelmi Körzet, és most indul el 659 millió forint európai uniós támogatással ökológiai vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése a Hajta-patak mentén, amely által több mint 791,5 hektáron javul majd az élőhelyek állapota – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára az Ócsai Tájházban tartott jubileumi ünnepségen, a szaktárca közleménye szerint. Az alternativenergia.hu szerint, az Ócsai Tájvédelmi Körzet 1975-ben jött létre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál, ide tartozik Ócsa község és az őt körülölelő turján-vidék is, jelenleg 3645 hektár területen. A kijelölés célja egyértelmű volt, megőrizni a mocsarak, turjánok, láperdők és rétek élővilágát, valamint a környék kultúrtörténeti értékeit, az ócsai öregfalut középkori templomával, a jellegzetes pincesort, és a temető kopjafás részét. A táj 1989 óta nemzetközi jelentőségű Ramsari területté is vált. Az elmúlt 50 évben számos szakember, természetőr, kutató, gazdálkodó és önkéntes dolgozott azon, hogy ez az egyedi lápvilág fennmaradjon. A térségben vízmegtartási munkálatok zajlottak, a cserjéseket visszaszorították, a gyepeket legelő állattartással tartják fenn azóta is. A hatalmas erőfeszítéssel zajlott munkálatoknak köszönhetően az Ócsai Madárvárta országos jelentőségű kutató- és madárgyűrűző központtá nőtte ki magát, az Ócsai Tájház pedig a népi építészet és hagyományőrzés fontos bázisa lett – hangsúlyozta az államtitkár a tárca közleményében.

Kifejtette, hogy az ócsai lápvidék élővilága is egyedülálló, itt él a fokozottan védett pókbangó, a ritka illatos csengettyűvirág, az ezüstsávos szénalepke, a fekete gólya, a haris, a láp hűvös zugain megpihenve az elevenszülő gyík, és egy jégkorszaki reliktumfaj is. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájának köszönhetően az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere pedig a rákosi vipera visszatelepítése volt, amely egykor természetes lakója volt a turjánnak. Névadó faluja, Ócsa, kultúrtörténeti és néprajzi értékekben is kiemelkedően gazdag, itt található a még ma is működő, XII-XIII. században épült “premontrei” erődtemplom, eredeti freskótöredékekkel. A református templom felújítási munkálatai 1996-ban fejeződtek be, a helyreállított és megszépült templom elnyerte az Európa Nostra díjat. A tájvédelmi körzet része a védett “öregfalu”, az Ócsai Tájházzal és az Öreg-hegyi pincesorral, ahol még fellelhetőek a XVIII. századi népi építészet nyomai, az ún. kétbeltelkes településszerkezet apró parasztportái, nádfedeles lakóépületei. A körzet különleges adottságainak köszönhetően évente közel 8000 fő látogat el ide és vesz részt az Ócsai tájház programjain és a vezetett túrákon – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyedülálló, Magyarország második legnagyobb működési területű igazgatósága 13 ezer négyzetkilométert meghaladó területet kezel. A nemzeti park a működéséhez szükséges fejlesztéseit rendkívül hatékony pályázati tevékenységek útján valósítja meg, a 2021-2027 közötti fejlesztési ciklusban 6 projekt megvalósítását tervezi, 2,485 milliárd forint uniós támogatással. A most elinduló program révén vízvisszatartó műtárgyak, tápcsatornák, szükség esetén napelemes szivattyúk is fogják segíteni a vízborítás fenntartását Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Nagykáta, Tápiószentmárton térségben. A fejlesztés célul tűzte ki a meglévő természeti értékei megóvását, és a táj ellenállóbbá tételét a jövő szélsőséges éghajlati változásaival szemben. A kivitelezés során mérnökök, természetvédelmi szakemberek és helyi vállalkozók együtt dolgoznak, így a projekt a térség gazdaságát is erősíti, munkahelyeket teremtve – zárta beszédét Rácz András a tárca közleménye szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Új európai műhold indult útnak a Föld és a klíma megfigyelésére

Sikeresen felbocsátották a Copernicus Sentinel-3C műholdat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen felbocsátották kedden az EU Copernicus programjának Sentinel-3C műholdját, amely a 2030-as évekbe nyúlóan biztosítja majd az óceánok, a szárazföld, a jégtakaró és a légkör megfigyelését – közölte az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) a honlapján. A Sentinel-3 műholdsorozat harmadik tagja kedden közép-európai idő szerint 3 óra 21 perckor indult el Francia Guyanából, a kourou-i űrkikötőből egy Vega-C hordozórakétával – írja az alternativenergia.hu. A repülésirányítók röviddel ezután fogták a jelét, megerősítve, hogy levált a hordozórakétáról, és kinyitotta az áramellátását biztosító napelempaneleket. Az elkövetkező hónapokban a műholdat a Sentinel-3A és 3B mellé manőverezik, és az üzembe helyezés befejezése után átveszi a Sentinel-3A szerepét.

“A Sentinel-3 a Copernicus-család egyik legsokoldalúbb küldetése: adatai alapul szolgálnak a napi óceáni előrejelzésekhez, segítenek az erdőtüzek észlelésében, valamint nyomon követik a vízminőséget és azokat a hosszú távú változásokat, amelyekre az éghajlattudomány támaszkodik” – idézik az EUMETSAT honlapján Phil Evanst, a szervezet főigazgatóját. A Sentinel-3 sorozat tagjai immár egy évtizede figyelik bolygónk óceánjait, szárazföldjeit, jégtakaróját és légkörét. Adataik mára – több egyéb alkalmazás mellett – a klímakutatás fontos segítőjévé váltak. A Sentinel-3A 2016-ban, társa, a Sentinel-3B pedig 2018-ban állt pályára – olvasható az Űrvilág űrkutatási hírportálon.

Mint írják, ezek az űreszközök egyaránt mérik az óceánok és a szárazföld felszíni hőmérsékletét, a tengerszintet, a tengeri jég kiterjedését és vastagságát, a tavak és folyók vízszintjét, az óceánok színét, valamint a növényzet és a földfelszín változásait. Nagy látómezejű műszereik révén kiterjedt területeket képesek egyszerre felmérni, így párban repülve napi rendszerességgel biztosítják a teljes földfelszín lefedettségét. A Sentinel-3 nemcsak a lassú, évtizedes változásokat, hanem a szélsőséges eseményeket is figyeli. A felszínhőmérséklet mérései látványosan megmutatják például a hőhullámok kiterjedését és intenzitását.

Advertisement

A műholdak a növényzet állapotáról is információt szolgáltatnak, így követhető az aszályok hatása, az erdőborítás változása és a földhasználat átalakulása. Különösen fontos alkalmazási terület az erdőtüzek megfigyelése: a műholdak jól használhatók az aktív tüzek felismerésére és a leégett területek azonosítására. Emellett kevésbé közismert, hogy a Sentinel-3 a légköri üvegházhatású gázok vizsgálatában is szerepet kapott. A Sentinel-3 egyik váratlanul sikeres alkalmazási területe a szárazföldi vizek vizsgálata lett. Radaros magasságmérőjével folyók és tavak vízszintje is meghatározható, így az adatok az árvizek és aszályok követésében, illetve a globális vízkörforgás kutatásában is hasznosíthatók.

A sokféle párhuzamos mérés különösen értékessé teszi a Sentinel-3 adatait a klímaváltozás kutatásában. A mérések bekerülnek azokba a hosszú távú adatsorokba is, amelyekre többek között az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) értékelő jelentései támaszkodnak. A Sentinel-3C egy másik európai földmegfigyelő műholddal osztozott a rakétán: az Európai Űrügynökség (ESA) FLEX (Fluorescence Explorer) küldetése a növények fotoszintézise során kibocsátott rendkívül gyenge fluoreszcens sugárzást fogja mérni, ezzel globális képet adva az élő növényzetről és annak egészségi állapotáról.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák