Zöldinfó
Okos energiatárolással válhat olcsóbbá az energia ára
Alguritmusok jelzik előre, hogy mikor hatékony felhasználni a naperőművek által termelt energiát.
2021 végére a globális napelemes kapacitást 940 gigawattra becsülték. A SolarPower Europe napelemes szervezet előrejelzései alapján a teljes kapacitás 2025-re már elérheti a 2 terawattot – számol be a PV Magazine. A fotovillamos erőművek rohamosan növekvő népszerűsége mellett a szakértők azt jósolják, hogy a szektorban a következő áttörést az intelligens akkumulátorok fogják elhozni. A jövőben ezek nélkül nem működhetnek majd a napelemek. A naperőművek jelenleg dominálják a piacot, megtermelt energiájuk egy részét közvetlenül a háztartások használják fel, a többit a hálózatba táplálják. A rohamos fejlődés miatt a hálózatok ugyanakkor sok helyen kezdenek telítődni.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Andrew Dillon, az Energy Networks Australia ipartestület vezérigazgatója szerint ha túl sok energiát vezetnek vissza a hálózatba a nap közepén, az frekvencia- és feszültségzavarokat okozhat, ez pedig a transzformátorok lekapcsolódásához vezethet. Ezért egyes országokban, így Csehországban és Hollandiában azt tervezik, hogy megakadályozzák a felesleges energia betáplálását.
A problémára az egyik megoldás az okos akkumulátorok alkalmazása lehet. A technológiával a nappal megtermelt áramot éjszaka fogyaszthatják el, ez pedig nemcsak a hálózatot tehermentesítheti, hanem a napelemek terjedését is tovább fokozhatja. Ilyen típusú termékek ma 1,2-13,5 kilowattórás tartományban érhetőek el, az akkumulátorok élettartama a tíz évet is elérheti. Több éven át tartó tesztelést követően az Inion Software új akkumulátorkezelő algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek tovább növelhetik a termékek hatékonyságát. Dr. Sarunas Stanaitis, a cég vezérigazgatója úgy látja, egy akkumulátor feladata nemcsak az energiatárolás, hanem az áram hálózatba való átadása, illetve az onnan történő felvétele is.
Az Inion Software algoritmusai képesek előre jelezni az emberi energiahasználatot, a hálózat leterheltségét, az áram árát, a napelem termelését, illetve az akkumulátor élettartamát. A rendszerrel ily módon még kényelmesebbé és olcsóbbá válhat a felhasználás: a vállalat vizsgálatai alapján az algoritmusokkal akár 25 százalékkal is csökkenhet az energia díja.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
