Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Amennyiben heteken belül elkezdődik az előkészítő munka, legkorábban 2027 januárjában lehetne újranevezni a dunai limes magyarországi szakaszát az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára – mondta Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség elnöke a Limes Világörökség Projekt konferencián tartott beszédében, Budapesten. Kiemelte: az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ellenőrző és igazoló vizsgálatának jelentős része már megtörtént, ami hatalmas előny – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az ezt követő elbírálás nagyjából másfél év, így a világörökségi cím a legoptimálisabb esetben 2028 nyarán érhető el. Hirschberg Attila előadásában hangsúlyozta, hogy az UNESCO cím külön promóciós költségek nélkül, “mágnesként” vonzaná a turistákat a magyar vidékre. “Egy világörökségi cím olyan marketingerő, amit pénzért nem lehet megvásárolni.” Hozzátette: a világ turisztikai piacán ez az egyik legjobban felismerhető “minőségi jelzés”.

A Magyar Turisztikai Ügynökség 2025-ös adataira hivatkozva elmondta, hogy a külföldi fizető vendégek mintegy 70 százaléka Budapestre érkezik, és 30 százalékuk jut el csupán az ország többi részére. Ez az arány évtizedek óta nem változik, ami azt jelenti, hogy a magyar vidék legnagyobb részén a külföldi vendégek nem jelennek meg. “Nem azért, mert nem lenne mit megnézni, hanem mert nincs, ami odavigye őket.” Mint mondta, a dunai limes a római birodalom határának egyik legjobban dokumentált szakasza, de a világörökségi cím hírére nem csak ezt, hanem a Duna mentén található kulturális és természeti értékeket is meg lehete mutatni a turistáknak.

A szakember hangsúlyozta: turizmus gazdaságpolitikai tényező, a világ egyik legeredményesebb ágazata. “Ahol vendég van, ott munka is van a szállásadónak, a vendéglősnek, az idegenvezetőnek, a hajósnak és a helyi termelőnek egyaránt” – fűzte hozzá. Kifejtette, hogy a program 2013-ban készített előterve egy forráselosztási javaslattételre alkalmas, nemzetgazdasági szintű tervanyag, amely térségenként dolgozza fel a Duna teljes magyar szakaszát, de külön kötet foglalkozik a tematikus utakkal, a Duna menti közlekedés fejlesztésével és külön az egységes turisztikai régió informatikai stratégiájával.

Hirschberg Attila hangsúlyozta, hogy a nevezéssel párhuzamosan haladéktalanul el kell kezdeni a fogadóterület felkészítését is. Más helyszínek példája mutatja, hogy egy világörökségi bejelentés után rövid időn belül több százezres nagyságrendű, felfokozott érdeklődés jelenik meg a turisták körében. Ezt fogadni kell szálláshellyel, vendéglátással, információval, közlekedéssel, egységes arculattal és minőséggel – tette hozzá.

Kiemelte: a partnerek nem várnak ránk. “Németország, Ausztria és Szlovákia dunai limes szakasza ma világörökség. (…) Minden évvel, ameddig mi nem csatlakozunk, ez az útvonal jobban rögzül nélkülünk, pedig a leghosszabb és legszebb szakasz a miénk” – emelte ki. Az érintett önkormányzatoktól azt kérte, hogy tekintsék a Duna Limes programot sajátjuknak, hiszen a koncepció mindegyik térségnek külön kötetet szentel. A turisztikai szakmától azt kérte, hogy segítsen a kínálat egységbe szervezésben és aktualizálásában, a kormányzattól pedig azt, hogy bemutatkozhasson a program. “Nem azért, hogy döntsenek, hanem azért, hogy egyáltalán döntési helyzetbe kerüljenek” – fűzte hozzá.

Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy egy olyan kulturális tér jöjjön létre Európában, amelyben értékként tekintünk a múltunk emlékeire, és amelyeket a természet értékeivel közösen lehet bemutatni. Hozzátette: “Nagyon fontosnak érzem, hogy az az alkotóenergia, ami az UNESCO-projektben korábban benne volt, újraéled”. Visy Zsolt régész, muzeológus – aki 2015-től a dunai limes kutatásával foglalkozott és miniszteri biztosként koordinálta a projektet – úgy fogalmazott: ” a kormányváltással megszületett annak a lehetősége”, hogy a pályázatot újra benyújtsák. Elmondta, egyeztetései során arról kapott visszajelzést, hogy a kormányzatnak szándékában áll benyújtani a nevezést, ehhez azonban még időre van szüksége.

A dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen 2018-ban, húszéves előkészítő munka után nyújtotta be nevezését az UNESCO-hoz. A pályázatról annak pozitív elbírálása után az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019-ben döntött volna, azonban 2019 májusában váratlanul kormányhatározat vette ki a magyarországi helyszínek közül a budapesti Hajógyári-szigetet, és azzal együtt az aquincumi helytartói palota, a Hadrianus-palota romjait, emiatt a döntést elhalasztották.

A dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakasza két évvel később, 2021 júliusában került fel a világörökségi listára, miután Magyarország kilépett a pályázatból. Az újonnan felvett területekkel együtt a Római Birodalom egykori, Skóciától egészen Szlovákiáig terjedő határvonala vált a világörökség részévé. A pénteki, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által szervezett konferenciájára a Limes-projektben érdekelt 54 önkormányzat polgármestere és főépítésze kapott meghívást.