Zöldinfó
Okos energiatárolással válhat olcsóbbá az energia ára
Alguritmusok jelzik előre, hogy mikor hatékony felhasználni a naperőművek által termelt energiát.
2021 végére a globális napelemes kapacitást 940 gigawattra becsülték. A SolarPower Europe napelemes szervezet előrejelzései alapján a teljes kapacitás 2025-re már elérheti a 2 terawattot – számol be a PV Magazine. A fotovillamos erőművek rohamosan növekvő népszerűsége mellett a szakértők azt jósolják, hogy a szektorban a következő áttörést az intelligens akkumulátorok fogják elhozni. A jövőben ezek nélkül nem működhetnek majd a napelemek. A naperőművek jelenleg dominálják a piacot, megtermelt energiájuk egy részét közvetlenül a háztartások használják fel, a többit a hálózatba táplálják. A rohamos fejlődés miatt a hálózatok ugyanakkor sok helyen kezdenek telítődni.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Andrew Dillon, az Energy Networks Australia ipartestület vezérigazgatója szerint ha túl sok energiát vezetnek vissza a hálózatba a nap közepén, az frekvencia- és feszültségzavarokat okozhat, ez pedig a transzformátorok lekapcsolódásához vezethet. Ezért egyes országokban, így Csehországban és Hollandiában azt tervezik, hogy megakadályozzák a felesleges energia betáplálását.
A problémára az egyik megoldás az okos akkumulátorok alkalmazása lehet. A technológiával a nappal megtermelt áramot éjszaka fogyaszthatják el, ez pedig nemcsak a hálózatot tehermentesítheti, hanem a napelemek terjedését is tovább fokozhatja. Ilyen típusú termékek ma 1,2-13,5 kilowattórás tartományban érhetőek el, az akkumulátorok élettartama a tíz évet is elérheti. Több éven át tartó tesztelést követően az Inion Software új akkumulátorkezelő algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek tovább növelhetik a termékek hatékonyságát. Dr. Sarunas Stanaitis, a cég vezérigazgatója úgy látja, egy akkumulátor feladata nemcsak az energiatárolás, hanem az áram hálózatba való átadása, illetve az onnan történő felvétele is.
Az Inion Software algoritmusai képesek előre jelezni az emberi energiahasználatot, a hálózat leterheltségét, az áram árát, a napelem termelését, illetve az akkumulátor élettartamát. A rendszerrel ily módon még kényelmesebbé és olcsóbbá válhat a felhasználás: a vállalat vizsgálatai alapján az algoritmusokkal akár 25 százalékkal is csökkenhet az energia díja.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
