Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okos energiatárolással válhat olcsóbbá az energia ára

Alguritmusok jelzik előre, hogy mikor hatékony felhasználni a naperőművek által termelt energiát.

Létrehozva:

|

2021 végére a globális napelemes kapacitást 940 gigawattra becsülték. A SolarPower Europe napelemes szervezet előrejelzései alapján a teljes kapacitás 2025-re már elérheti a 2 terawattot – számol be a PV Magazine. A fotovillamos erőművek rohamosan növekvő népszerűsége mellett a szakértők azt jósolják, hogy a szektorban a következő áttörést az intelligens akkumulátorok fogják elhozni. A jövőben ezek nélkül nem működhetnek majd a napelemek. A naperőművek jelenleg dominálják a piacot, megtermelt energiájuk egy részét közvetlenül a háztartások használják fel, a többit a hálózatba táplálják. A rohamos fejlődés miatt a hálózatok ugyanakkor sok helyen kezdenek telítődni.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Andrew Dillon, az Energy Networks Australia ipartestület vezérigazgatója szerint ha túl sok energiát vezetnek vissza a hálózatba a nap közepén, az frekvencia- és feszültségzavarokat okozhat, ez pedig a transzformátorok lekapcsolódásához vezethet. Ezért egyes országokban, így Csehországban és Hollandiában azt tervezik, hogy megakadályozzák a felesleges energia betáplálását.

A problémára az egyik megoldás az okos akkumulátorok alkalmazása lehet. A technológiával a nappal megtermelt áramot éjszaka fogyaszthatják el, ez pedig nemcsak a hálózatot tehermentesítheti, hanem a napelemek terjedését is tovább fokozhatja. Ilyen típusú termékek ma 1,2-13,5 kilowattórás tartományban érhetőek el, az akkumulátorok élettartama a tíz évet is elérheti. Több éven át tartó tesztelést követően az Inion Software új akkumulátorkezelő algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek tovább növelhetik a termékek hatékonyságát. Dr. Sarunas Stanaitis, a cég vezérigazgatója úgy látja, egy akkumulátor feladata nemcsak az energiatárolás, hanem az áram hálózatba való átadása, illetve az onnan történő felvétele is.

Advertisement

Az Inion Software algoritmusai képesek előre jelezni az emberi energiahasználatot, a hálózat leterheltségét, az áram árát, a napelem termelését, illetve az akkumulátor élettartamát. A rendszerrel ily módon még kényelmesebbé és olcsóbbá válhat a felhasználás: a vállalat vizsgálatai alapján az algoritmusokkal akár 25 százalékkal is csökkenhet az energia díja.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák