Zöldinfó
Okos transzformátorállomást adtak át Veszprémvarsányban – a jövő áramhálózatáért
Átadták az E.On Hungária-csoport új, automatizált és távolról irányítható transzformátorállomását Veszprémvarsányban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alföldy-Boruss Márk, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2,2 milliárd forintba kerülő fejlesztés is segít abban, hogy Magyarország közelebb kerüljön a karbonsemlegesség megvalósításának ambiciózus céljához, és ahhoz is, hogy hazánkban minden állampolgár, minden család élvezhesse a tiszta, okos és megfizethető energia adta előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A tiszta, okos és megfizethető energia rendszere a kormány kiemelt energiapolitikai célkitűzése – szögezte le. Alföldy-Boruss Márk szerint Magyarország most abban a speciális helyzetben van, hogy a villamos energia nemcsak egy lehetőség, hanem “a” lehetőség, nemcsak egy út, hanem a magyar út annak érdekében, hogy versenyképes, fenntartható energiagazdaságot lehessen létrehozni és biztosítani. A veszprémvarsányi alállomásról elmondta, hogy a másfélszeres fogyasztói ellátás biztosítására alkalmast beruházás a Danube InGrid projekt része, amely Magyarország energiaszuverenitásának fontos eleme. Kifejtette: nemcsak amiatt van szükség ezekre a fejlesztésekre, mert az energetikai átállás még több villamosítást igényel, hanem azért is, mert teljesen megváltozik a villamosenergia felhasználásának és termelésének a módja.
Példaként említette, hogy tíz évvel ezelőtt nem nagyon voltak még háztartási méretű kiserőművek, de jelenleg a 7,5 millió felhasználási helyre jut több mint 300 ezer háztartási méretű kiserőmű, vagyis minden huszadik felhasználó már nemcsak felhasznál, hanem termel is. A villamosenergia rendszer bruttó csúcsterhelése és bruttó minimális terhelése is gyökeresen változott meg az elmúlt tíz évben: mintegy 25 százalékkal tolódott ki a két szélső érték. Alföldy-Boruss Márk ismertetése szerint a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben a tíz évvel ezelőtti 6 százalékhoz képest 25 százalék körül mozog.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország energiaimportőr, de az elmúlt tíz évben a villamosenergián belüli import egyharmadról 25 százalékra csökkent. Hozzátette: mindez köszönhető annak is, hogy 8 ezer megawatt fölötti beépített teljesítménye van már az országnak fotovoltaikus erőművekből. Lehoczki Balázs, az E.On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója kiemelte: céljuk egy olyan rugalmas, jövőálló és okos áramhálózat kialakítása, amely lehetővé teszi újabb megújuló energiaforrások üzembe állását és kiszolgálják az egyre növekvő energiaigényeket. A veszprémvarsányi állomás révén megbízhatóbbá válik az áramellátás a környéken élő mintegy 16 ezer fogyasztó számára, ezer lakossági napelemet képes kiszolgálni, emellett a jövőben újabb ipari parkok és nagy energiaigényű fogyasztók is csatlakozhatnak a hálózathoz annak túlterhelése nélkül.
A létesítmény a szintén a Danube InGrid projekt részeként épülő Kisbér-Veszprémvarsány-Zirc-Litér 132 kilovoltos távvezeték szakaszhoz csatlakozik – mondta. Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a térségben megerősödött az alap infrastruktúra minden értelemben, vagyis a vízellátás, a szennyvízelvezetés, az internet szolgáltatás, a humán infrastruktúra, vagy az egészségügyi alapellátás feltételei.
Zöldinfó
Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése
Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat, cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.
Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.
Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
