Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Olajszállítási szerződést kötött a horvát Janaf a Mollal

Olajszállítási szerződést kötött a Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat a Mol Nyrt.-vel – közölte a horvát vállalat igazgatósága hétfőn.

Létrehozva:

|

A 2023. március 31-ig hatályos szerződés félmillió tonna nyersolaj szállítását teszi lehetővé a Molnak a Janaf vezetékrendszerének Omisalj-Gola szakaszán keresztül, továbbá 149 ezer 385 köbméter nyersolaj tárolását Omisaljban és Sziszeken (Sisak) ugyanebben az időszakban. Sajtóközleményében a menedzsment leszögezte: az új szerződések kivételes hozzájárulást jelentenek az Európai Unió energiastabilitásához és függetlenségéhez. A horvát olajvezetéket üzemeltető vállalat 2022 első kilenc hónapjában 662 millió kuna (35,1 milliárd forint) összbevételt könyvelt el, ami 17 százalékkal több, mint az előző év ugyanezen időszakában volt. Az említett időszakban 261,7 millió kuna (13,8 milliárd forint) nettó nyereséget ért el, 33,3 százalékkal többet, mint 2021 első kilenc hónapjában.

A zágrábi székhelyű vállalat üzemelteti az 1974 és 1979 között megépült Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszát, amely hazai és külföldi felhasználók számára is lehetővé teszi a nyersolaj szállítását. Tevékenységének kisebbik részét az olaj és az olajszármazékok raktározása, valamint a folyékony rakomány átrakodása teszi ki. A Janaf tagja a mediterrán olajipari csoportnak, a MOIG-nak (Mediterranean Oil Industry Group).

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák