Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Olasz kulturális miniszter: a klímaaktivisták miatt meg kell emelni a múzeumi belépőjegyek árát

Létrehozva:

|

Üveggel kell védeni számtalan műkincset a klímaaktivisták gyakori demonstrációi miatt, és ez a múzeumi belépők árának emelését vonja maga után – közölte Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter vasárnap.

A tárcavezető közleményben hangsúlyozta, hogy “a festményeinket, installációkat, múzeumaink és gyűjteményeink alkotásait és épületeit célba vevő értelmetlen és alaptalan erőszak azonnali beavatkozást igényel”. Gennaro Sangiuliano hangsúlyozta, hogy első lépésként üveggel fedik a jelentősebb festményeket. Hozzátette, mivel hatalmas művészeti örökségről van szó, a költségek is jelentősek lesznek, így elkerülhetetlenné válik a belépőjegyek árának emelése. Megjegyezte, “kevesek erőszakos fellépése” az olaszokat sújtja, főleg azokat, akik szívesen járnak kiállításra. Olaszországban a klímatüntetők első akciója július 22-én volt, amikor a firenzei Uffizi képtár előtt transzparensekkel tüntettek, majd fiatalok hozzáragasztották magukat Sandro Botticelli Tavasz című festményéhez. A reneszánsz mesterműben semmilyen kár nem keletkezett, mert azt is üveg védi. Ezt követően több olasz múzeumban történt hasonló akció. Legutóbb a héten Milánóban liszttel borították be azt a kiállított autót, amelynek festése Andy Warhol alkotása.

Advertisement

Zöldinfó

Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve

A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.

Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.

A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.

Advertisement

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák