Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Olaszországban hiánycikk lett az egészségügyi kártyához szükséges mikrochip

A kórházban, orvosnál, gyógyszervásárláskor használt egészségügyi kártyákat már mikrochip nélkül állítják ki Olaszországban, miután a szilícium alapú integrált áramkörökből súlyos hiány keletkezett – írta az Il Messaggero napilap kedden.

Létrehozva:

|

Az újság megjegyezte, hogy a társadalombiztosítási adatokat tartalmazó kártyák mikrochip nélkül használhatatlanok, hiszen az egészségügyi intézményekben nem tudják őket elektronikusan leolvasni. A közel hatvan millió lakosú országban minden állampolgárnak, valamint letelepedett vagy menedékkérelemben részesült külföldinek van úgynevezett egészségügyi kártyája, amely a személyi igazolvány mellett a legjelentősebb adathordozó dokumentumnak számít. Több napilap jelentése szerint a gazdasági minisztérium rendelkezett arról, hogy az elektronikus kártyát mikrochip nélkül állítsák ki, vagyis digitális funkciók nélkül, amelyek hiányában semmilyen internetes szolgáltatáshoz nem lehet hozzáférni. Kártya nélkül egyebek között nem lehet kezdeményes áron gyógyszert vásárolni, vagy kórházi rendeléshez időpontot foglalni.

Az illetékes tárca honlapján közölt magyarázat szerint nem tudnak megfelelő mennyiségben hardver darabkákat gyártani az ahhoz szükséges félvezetők, valamint más nyersanyagok nemzetközi piacán kialakult válság miatt. Az alapanyagok megnehezült beszerzése következtében esetleges gyógyszerhiány is kialakulhat – hívta fel a figyelmet a Farmindustria olasz gyógyszeripari szövetség. A Corriere della Sera napilap adatai szerint a nyersanyaghiány és az energiaárak ugrásszerű emelkedése több ágazatban is a termelés és a működés leállásához vezethet: az újság a kohászatot, a kereskedelmi és szolgáltatási szektort említi. Hangsúlyozza emellett a bezárást fontolgató 154 papírgyár helyzetét, amelyek közel húszezer dolgozónak adnak munkát. Az egyik legnagyobb kerámiaüzem tulajdonosa a Corrierének úgy nyilatkozott, tele vannak rendeléssel, de a nyári szünet után nem biztos, hogy újranyitnak, mivel a jelenlegi energiaköltségekkel “nem éri meg csempét gyártani”.

A La Repubblica előrejelzései szerint a fűtési szezon kezdetével nehézségbe kerülnek a kulturális intézmények is. Róma egyik legnagyobb színháza, a Teatro Argentina az idei év első hat hónapjában 123 ezer eurót fizetett az energiaszámlákért a tavalyi azonos időszakban költött 57 ezerhez képest.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Alkalmazkodás vagy lemaradás: az éghajlatváltozás döntő kérdéssé válik az agráriumban

Klímavédelem nélkül nincs versenyképes agrárium: figyelmeztetnek a szakértők.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős eltérést mutatnak az agrárágazat idei kilátásai: míg a növénytermesztő ágazatok némileg derűlátóbbak, mert a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, addig az állattenyésztési piac szereplői negatív kilátásokat jeleznek – értékeltek az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzésében. Az alternativenergia.hu kiemelte: az elmúlt években és a 2026 elején is tapasztalható komoly kihívások hatására jelentős változások előtt áll a magyar agrárium, az elengedhetetlen szemléletváltás mellett pedig a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében. Az agrárium jelenleg főként a tej- és a sertéspiacon szembesül nehézségekkel, hosszabb távon pedig az éghajlatváltozás negatív hatásaira is választ kell találnia, noha a mostani hidegebb, csapadékosabb téli időjárás kedvezően hatott a szántóföldi növénytermesztés kilátásaira.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Hozzátette: a Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére.

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.

Advertisement

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, mivel a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest – tette hozzá.

Az elemzés szerint az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkörnyezet miatt inkább a jó termésmennyiségben lehet bízni. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, az ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik. Az állati termékpályákon a baromfi ágazat kilátásai a brojler mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés.

Advertisement

A másik két meghatározó termékpálya, a tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások. A tejnél a spotpiaci árak év végére – egy magasabb szintről – gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 forint körül van. A tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van – mondta Héjja Csaba. Szerinte 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.

A sertés iránt stabil a kereslet, és várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább. Az év második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is a szakértők szerint. Az elemzés szerint a hajtatásos kertészeteknél a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák