Zöldinfó
Olaszországban hiánycikk lett az egészségügyi kártyához szükséges mikrochip
A kórházban, orvosnál, gyógyszervásárláskor használt egészségügyi kártyákat már mikrochip nélkül állítják ki Olaszországban, miután a szilícium alapú integrált áramkörökből súlyos hiány keletkezett – írta az Il Messaggero napilap kedden.
Az újság megjegyezte, hogy a társadalombiztosítási adatokat tartalmazó kártyák mikrochip nélkül használhatatlanok, hiszen az egészségügyi intézményekben nem tudják őket elektronikusan leolvasni. A közel hatvan millió lakosú országban minden állampolgárnak, valamint letelepedett vagy menedékkérelemben részesült külföldinek van úgynevezett egészségügyi kártyája, amely a személyi igazolvány mellett a legjelentősebb adathordozó dokumentumnak számít. Több napilap jelentése szerint a gazdasági minisztérium rendelkezett arról, hogy az elektronikus kártyát mikrochip nélkül állítsák ki, vagyis digitális funkciók nélkül, amelyek hiányában semmilyen internetes szolgáltatáshoz nem lehet hozzáférni. Kártya nélkül egyebek között nem lehet kezdeményes áron gyógyszert vásárolni, vagy kórházi rendeléshez időpontot foglalni.
Az illetékes tárca honlapján közölt magyarázat szerint nem tudnak megfelelő mennyiségben hardver darabkákat gyártani az ahhoz szükséges félvezetők, valamint más nyersanyagok nemzetközi piacán kialakult válság miatt. Az alapanyagok megnehezült beszerzése következtében esetleges gyógyszerhiány is kialakulhat – hívta fel a figyelmet a Farmindustria olasz gyógyszeripari szövetség. A Corriere della Sera napilap adatai szerint a nyersanyaghiány és az energiaárak ugrásszerű emelkedése több ágazatban is a termelés és a működés leállásához vezethet: az újság a kohászatot, a kereskedelmi és szolgáltatási szektort említi. Hangsúlyozza emellett a bezárást fontolgató 154 papírgyár helyzetét, amelyek közel húszezer dolgozónak adnak munkát. Az egyik legnagyobb kerámiaüzem tulajdonosa a Corrierének úgy nyilatkozott, tele vannak rendeléssel, de a nyári szünet után nem biztos, hogy újranyitnak, mivel a jelenlegi energiaköltségekkel “nem éri meg csempét gyártani”.
A La Repubblica előrejelzései szerint a fűtési szezon kezdetével nehézségbe kerülnek a kulturális intézmények is. Róma egyik legnagyobb színháza, a Teatro Argentina az idei év első hat hónapjában 123 ezer eurót fizetett az energiaszámlákért a tavalyi azonos időszakban költött 57 ezerhez képest.
mti
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
