Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Olaszországban megkezdődött az energetikai takarékosság

Firenzében bírságot szabnak ki, ha a klimatizált üzletek nyitva hagyják ajtajaikat, máshol a közvilágítást szabályozták, miután Olaszország csatlakozott az Európai Unió augusztustól érvényes veszélyhelyzeti tervéhez, amely fogyasztáscsökkentést ír elő.

Létrehozva:

|

Firenze önkormányzata az egyedüli, mely megbírságolja az energia takarékossági intézkedések megszegőit. A toszkán fővárosban 25 eurótól 500 euróig (10 ezer – 200 ezer forint) terjedő pénzbüntetést szabnak ki azokra a klimatizált kereskedelmi egységekre, amelyek nyitva tartják ajtajaikat. Dario Nardella polgármester felszólította a lakosokat, hogy ne vasalják ki minden ruhájukat, csak telepakolva használják a mosógépet, és a fűtési szezonban ne lépjék túl a 19 Celsius-fokos hőmérsékletet az otthonokban és a munkahelyeken – jelentette a La Repubblica napilap szerdán.

Máshol is takarékossági program indult azután, hogy Olaszország csatlakozott az Európai Unió tagállamai közötti megállapodáshoz, melynek értelmében egyenlőre önkéntes alapon, 2022 augusztusától 2023 márciusáig 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztást az utóbbi öt év átlagához képest. Olaszország hét százalékos csökkentést vállalt. Torinóban a közvilágítás erősségét vették vissza, valamint két fokkal megemelték a közhivatalok hűtési hőmérsékletét. Milánóban 26 fokban szabták meg az irodák nyári hőmérsékletét, és Giuseppe Sala polgármester arra kérte a dolgozókat, hogy munkaidő után, távozáskor kapcsolják le a villanyt. Az északi Bellunóban hajnali fél három és öt óra között lekapcsolják a közvilágítást, miközben a déli Bariban megkezdték az utcai lámpák LED-technológiára való átállítását. Roberto Cingolani ügyvivő energetikai-környezeti miniszter a RAI1 köztelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy a hétszázalékos gázfogyasztás-csökkentés “nem képvisel lényeges változást”, ennek ellenére “mértéktartással és óvatossággal” kell a télre készülni.

Kifejtette, hogy évi ötmilliárd köbméter gázmennyiségről van szó. Az Il Messaggero napilap több oldalon át közölt tanácsokat a háztartási gépek energiatakarékos használatáról, többek között azt írták, hogy a legjobb, ha gáztűzhely helyett az olaszok indukciós főzőlapot szerelnek fel. A megemelkedett energetikai költségek fedezésére bevezetett extraprofitadót a szerdai kormányülésen szigorították: a vállalatoknak augusztus 31-ig van idejük az első részlet befizetésére, a teljes összeget december közepéig kell törleszteniük. Határidőszegés esetén a bírság a befizetendő összeg hatvan százalékát teszi ki. A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint csak az energetikai vállalatoknak 10 milliárd eurót kell befizetni az államkasszába, ahová eddig összesen egymilliárd folyt be az adónemből.

Advertisement

MTI

Advertisement

Zöldinfó

Adócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány

Szerbia 20 százalékkal csökkentette az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szerbia 20 százalékkal csökkentette az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót annak érdekében, hogy mérsékelje a közel-keleti háború miatt a töltőállomásokon tapasztalható áremelkedést – közölte a szerb energiaügyi minisztérium. “Továbbra is meg fogjuk védeni az állampolgárokat és a gazdaságot” – hangsúlyozta Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter – ismertette az alternativenergia.hu. A közleményben nem szerepel, hogy az intézkedés meddig marad érvényben. A hazai piac védelme érdekében a szerb kormány hétfőn megtiltotta a kőolaj és a kőolajszármazékok exportját március 19-ig.

A következő hét nap során Szerbiában a benzinkutakon a benzin kiskereskedelmi ára 186 dinár (621 forint) lesz, míg a gázolaj literjéért 208 dinárt (695 forint) kell fizetni. “A dízel reális ára meghaladja a 226 dinárt (755 forint), a benziné pedig valahol 189 dinár (631 forint) körül van, ha a tőzsdei jegyzéseket és árakat nézzük. Ez a kőolaj világpiaci áremelkedésének következménye a közel-keleti konfliktus miatt” – mondta Dubravka Djedović Handanovic.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák