Zöldinfó
Olaszországban megkezdődött az energetikai takarékosság
Firenzében bírságot szabnak ki, ha a klimatizált üzletek nyitva hagyják ajtajaikat, máshol a közvilágítást szabályozták, miután Olaszország csatlakozott az Európai Unió augusztustól érvényes veszélyhelyzeti tervéhez, amely fogyasztáscsökkentést ír elő.
Firenze önkormányzata az egyedüli, mely megbírságolja az energia takarékossági intézkedések megszegőit. A toszkán fővárosban 25 eurótól 500 euróig (10 ezer – 200 ezer forint) terjedő pénzbüntetést szabnak ki azokra a klimatizált kereskedelmi egységekre, amelyek nyitva tartják ajtajaikat. Dario Nardella polgármester felszólította a lakosokat, hogy ne vasalják ki minden ruhájukat, csak telepakolva használják a mosógépet, és a fűtési szezonban ne lépjék túl a 19 Celsius-fokos hőmérsékletet az otthonokban és a munkahelyeken – jelentette a La Repubblica napilap szerdán.
Máshol is takarékossági program indult azután, hogy Olaszország csatlakozott az Európai Unió tagállamai közötti megállapodáshoz, melynek értelmében egyenlőre önkéntes alapon, 2022 augusztusától 2023 márciusáig 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztást az utóbbi öt év átlagához képest. Olaszország hét százalékos csökkentést vállalt. Torinóban a közvilágítás erősségét vették vissza, valamint két fokkal megemelték a közhivatalok hűtési hőmérsékletét. Milánóban 26 fokban szabták meg az irodák nyári hőmérsékletét, és Giuseppe Sala polgármester arra kérte a dolgozókat, hogy munkaidő után, távozáskor kapcsolják le a villanyt. Az északi Bellunóban hajnali fél három és öt óra között lekapcsolják a közvilágítást, miközben a déli Bariban megkezdték az utcai lámpák LED-technológiára való átállítását. Roberto Cingolani ügyvivő energetikai-környezeti miniszter a RAI1 köztelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy a hétszázalékos gázfogyasztás-csökkentés “nem képvisel lényeges változást”, ennek ellenére “mértéktartással és óvatossággal” kell a télre készülni.
Kifejtette, hogy évi ötmilliárd köbméter gázmennyiségről van szó. Az Il Messaggero napilap több oldalon át közölt tanácsokat a háztartási gépek energiatakarékos használatáról, többek között azt írták, hogy a legjobb, ha gáztűzhely helyett az olaszok indukciós főzőlapot szerelnek fel. A megemelkedett energetikai költségek fedezésére bevezetett extraprofitadót a szerdai kormányülésen szigorították: a vállalatoknak augusztus 31-ig van idejük az első részlet befizetésére, a teljes összeget december közepéig kell törleszteniük. Határidőszegés esetén a bírság a befizetendő összeg hatvan százalékát teszi ki. A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint csak az energetikai vállalatoknak 10 milliárd eurót kell befizetni az államkasszába, ahová eddig összesen egymilliárd folyt be az adónemből.
MTI
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A címet jelenleg viselő portugáliai Guimaraesben bejelentett döntés szerint 2028-ban a spanyolországi Zaragoza lesz Európa Zöld Fővárosa – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a zsűri azért találta érdemesnek Zaragozát a cím viselésére, mert a város erős irányítási struktúrával rendelkezik és hosszú távon elkötelezett a zöld átállás mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy sikeres válaszokat adjon a növekvő éghajlati kihívásokra. “A zsűrit lenyűgözte a város azon szemléletmódja, mely megmutatja, hogyan járhat kéz a kézben a nagyívű környezetvédelmi fellépés a társadalmi ellenállóképességgel és a közösségi összefogással” – fogalmaztak. A kisebb városoknak járó úgynevezett Európai Zöld Levél (European Green Leaf) díjat a szintén spanyolországi Benidorm és a portugáliai Estarreja nyerte el. Az indoklás szerint mindkét város elkötelezett a zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb lakókörnyezet megteremtése mellett.
Benidorm sikeresen kezeli a tömegturizmus jelentette kihívásokat, miközben fenntartja a környezetvédelmi intézkedéseket és a fenntartható fejlődést. Estarreja a zöld átállás meggyőző példájaként sikeresen lépett túl ipari örökségén – írták. Az Európa zöld fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat, valamint 200 ezer eurós díjazással járó Európai Zöld Levél címet az Európai Bizottság hozta létre, és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda.
Az Európa zöld fővárosa címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, köztük a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, az energiafelhasználás hatékonyságát. A díjra azok a települések pályázhatnak, amelyeknek lakosságszáma meghaladja a százezret. Amennyiben nincsen ilyen város egy országban, úgy a legnépesebb település pályázhat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
