Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Olaszországban megkezdődött az energetikai takarékosság

Firenzében bírságot szabnak ki, ha a klimatizált üzletek nyitva hagyják ajtajaikat, máshol a közvilágítást szabályozták, miután Olaszország csatlakozott az Európai Unió augusztustól érvényes veszélyhelyzeti tervéhez, amely fogyasztáscsökkentést ír elő.

Létrehozva:

|

Firenze önkormányzata az egyedüli, mely megbírságolja az energia takarékossági intézkedések megszegőit. A toszkán fővárosban 25 eurótól 500 euróig (10 ezer – 200 ezer forint) terjedő pénzbüntetést szabnak ki azokra a klimatizált kereskedelmi egységekre, amelyek nyitva tartják ajtajaikat. Dario Nardella polgármester felszólította a lakosokat, hogy ne vasalják ki minden ruhájukat, csak telepakolva használják a mosógépet, és a fűtési szezonban ne lépjék túl a 19 Celsius-fokos hőmérsékletet az otthonokban és a munkahelyeken – jelentette a La Repubblica napilap szerdán.

Máshol is takarékossági program indult azután, hogy Olaszország csatlakozott az Európai Unió tagállamai közötti megállapodáshoz, melynek értelmében egyenlőre önkéntes alapon, 2022 augusztusától 2023 márciusáig 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztást az utóbbi öt év átlagához képest. Olaszország hét százalékos csökkentést vállalt. Torinóban a közvilágítás erősségét vették vissza, valamint két fokkal megemelték a közhivatalok hűtési hőmérsékletét. Milánóban 26 fokban szabták meg az irodák nyári hőmérsékletét, és Giuseppe Sala polgármester arra kérte a dolgozókat, hogy munkaidő után, távozáskor kapcsolják le a villanyt. Az északi Bellunóban hajnali fél három és öt óra között lekapcsolják a közvilágítást, miközben a déli Bariban megkezdték az utcai lámpák LED-technológiára való átállítását. Roberto Cingolani ügyvivő energetikai-környezeti miniszter a RAI1 köztelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy a hétszázalékos gázfogyasztás-csökkentés “nem képvisel lényeges változást”, ennek ellenére “mértéktartással és óvatossággal” kell a télre készülni.

Kifejtette, hogy évi ötmilliárd köbméter gázmennyiségről van szó. Az Il Messaggero napilap több oldalon át közölt tanácsokat a háztartási gépek energiatakarékos használatáról, többek között azt írták, hogy a legjobb, ha gáztűzhely helyett az olaszok indukciós főzőlapot szerelnek fel. A megemelkedett energetikai költségek fedezésére bevezetett extraprofitadót a szerdai kormányülésen szigorították: a vállalatoknak augusztus 31-ig van idejük az első részlet befizetésére, a teljes összeget december közepéig kell törleszteniük. Határidőszegés esetén a bírság a befizetendő összeg hatvan százalékát teszi ki. A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint csak az energetikai vállalatoknak 10 milliárd eurót kell befizetni az államkasszába, ahová eddig összesen egymilliárd folyt be az adónemből.

Advertisement

MTI

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák