Zöldinfó

Olaszországban megkezdődött az energetikai takarékosság

Firenzében bírságot szabnak ki, ha a klimatizált üzletek nyitva hagyják ajtajaikat, máshol a közvilágítást szabályozták, miután Olaszország csatlakozott az Európai Unió augusztustól érvényes veszélyhelyzeti tervéhez, amely fogyasztáscsökkentést ír elő.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-13

Szerző:

Hell

Firenze önkormányzata az egyedüli, mely megbírságolja az energia takarékossági intézkedések megszegőit. A toszkán fővárosban 25 eurótól 500 euróig (10 ezer – 200 ezer forint) terjedő pénzbüntetést szabnak ki azokra a klimatizált kereskedelmi egységekre, amelyek nyitva tartják ajtajaikat. Dario Nardella polgármester felszólította a lakosokat, hogy ne vasalják ki minden ruhájukat, csak telepakolva használják a mosógépet, és a fűtési szezonban ne lépjék túl a 19 Celsius-fokos hőmérsékletet az otthonokban és a munkahelyeken – jelentette a La Repubblica napilap szerdán.

Máshol is takarékossági program indult azután, hogy Olaszország csatlakozott az Európai Unió tagállamai közötti megállapodáshoz, melynek értelmében egyenlőre önkéntes alapon, 2022 augusztusától 2023 márciusáig 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztást az utóbbi öt év átlagához képest. Olaszország hét százalékos csökkentést vállalt. Torinóban a közvilágítás erősségét vették vissza, valamint két fokkal megemelték a közhivatalok hűtési hőmérsékletét. Milánóban 26 fokban szabták meg az irodák nyári hőmérsékletét, és Giuseppe Sala polgármester arra kérte a dolgozókat, hogy munkaidő után, távozáskor kapcsolják le a villanyt. Az északi Bellunóban hajnali fél három és öt óra között lekapcsolják a közvilágítást, miközben a déli Bariban megkezdték az utcai lámpák LED-technológiára való átállítását. Roberto Cingolani ügyvivő energetikai-környezeti miniszter a RAI1 köztelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy a hétszázalékos gázfogyasztás-csökkentés “nem képvisel lényeges változást”, ennek ellenére “mértéktartással és óvatossággal” kell a télre készülni.

Kifejtette, hogy évi ötmilliárd köbméter gázmennyiségről van szó. Az Il Messaggero napilap több oldalon át közölt tanácsokat a háztartási gépek energiatakarékos használatáról, többek között azt írták, hogy a legjobb, ha gáztűzhely helyett az olaszok indukciós főzőlapot szerelnek fel. A megemelkedett energetikai költségek fedezésére bevezetett extraprofitadót a szerdai kormányülésen szigorították: a vállalatoknak augusztus 31-ig van idejük az első részlet befizetésére, a teljes összeget december közepéig kell törleszteniük. Határidőszegés esetén a bírság a befizetendő összeg hatvan százalékát teszi ki. A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint csak az energetikai vállalatoknak 10 milliárd eurót kell befizetni az államkasszába, ahová eddig összesen egymilliárd folyt be az adónemből.

MTI

Kapcsolódó tartalom:energetika fenntarthatóság klímavédelem Olaszország

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

25 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom