Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Olaszországban megkezdődött az energetikai takarékosság

Firenzében bírságot szabnak ki, ha a klimatizált üzletek nyitva hagyják ajtajaikat, máshol a közvilágítást szabályozták, miután Olaszország csatlakozott az Európai Unió augusztustól érvényes veszélyhelyzeti tervéhez, amely fogyasztáscsökkentést ír elő.

Létrehozva:

|

Firenze önkormányzata az egyedüli, mely megbírságolja az energia takarékossági intézkedések megszegőit. A toszkán fővárosban 25 eurótól 500 euróig (10 ezer – 200 ezer forint) terjedő pénzbüntetést szabnak ki azokra a klimatizált kereskedelmi egységekre, amelyek nyitva tartják ajtajaikat. Dario Nardella polgármester felszólította a lakosokat, hogy ne vasalják ki minden ruhájukat, csak telepakolva használják a mosógépet, és a fűtési szezonban ne lépjék túl a 19 Celsius-fokos hőmérsékletet az otthonokban és a munkahelyeken – jelentette a La Repubblica napilap szerdán.

Máshol is takarékossági program indult azután, hogy Olaszország csatlakozott az Európai Unió tagállamai közötti megállapodáshoz, melynek értelmében egyenlőre önkéntes alapon, 2022 augusztusától 2023 márciusáig 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztást az utóbbi öt év átlagához képest. Olaszország hét százalékos csökkentést vállalt. Torinóban a közvilágítás erősségét vették vissza, valamint két fokkal megemelték a közhivatalok hűtési hőmérsékletét. Milánóban 26 fokban szabták meg az irodák nyári hőmérsékletét, és Giuseppe Sala polgármester arra kérte a dolgozókat, hogy munkaidő után, távozáskor kapcsolják le a villanyt. Az északi Bellunóban hajnali fél három és öt óra között lekapcsolják a közvilágítást, miközben a déli Bariban megkezdték az utcai lámpák LED-technológiára való átállítását. Roberto Cingolani ügyvivő energetikai-környezeti miniszter a RAI1 köztelevíziónak úgy nyilatkozott, hogy a hétszázalékos gázfogyasztás-csökkentés “nem képvisel lényeges változást”, ennek ellenére “mértéktartással és óvatossággal” kell a télre készülni.

Kifejtette, hogy évi ötmilliárd köbméter gázmennyiségről van szó. Az Il Messaggero napilap több oldalon át közölt tanácsokat a háztartási gépek energiatakarékos használatáról, többek között azt írták, hogy a legjobb, ha gáztűzhely helyett az olaszok indukciós főzőlapot szerelnek fel. A megemelkedett energetikai költségek fedezésére bevezetett extraprofitadót a szerdai kormányülésen szigorították: a vállalatoknak augusztus 31-ig van idejük az első részlet befizetésére, a teljes összeget december közepéig kell törleszteniük. Határidőszegés esetén a bírság a befizetendő összeg hatvan százalékát teszi ki. A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint csak az energetikai vállalatoknak 10 milliárd eurót kell befizetni az államkasszába, ahová eddig összesen egymilliárd folyt be az adónemből.

Advertisement

MTI

Advertisement

Zöldinfó

Klímaváltozás és szárazság: komoly bajba kerülhet a cseh mezőgazdaság

A gabonatermés mintegy 15 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csehországban az idei gabonatermés mintegy 15 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál – közölte az ország agrárkamarájának elnöke a dél-csehországi Ceské Budejovicében a Zeme zivitelka (Éltető Föld) országos mezőgazdasági kiállítás megnyitóján. Jan Dolezal azt mondta: az idei lesz az utóbbi másfél évtized legrosszabb gabonatermése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Elmondta azt is, hogy a szárazság a cseh mezőgazdaság bevételeit mintegy 20 milliárd koronával (320 milliárd forinttal) veti vissza. “Az idén igen rossz a helyzet a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. S ha ehhez hozzáadjuk a magasabb üzemanyag- és műtrágyaárakat, akkor világos, hogy az eredmény nem lehet jó” – mutatott rá az agrárkamara elnöke.

Jan Dolezal kedvezőnek nevezte, hogy a korábbi évektől eltérően most az agrártárca és a kormány hajlandóak beszélni az agrárszektor képviselőivel a szükséges intézkedésekről. “A cseh mezőgazdaság színvonalának megtartása érdekében úgy véljük, hogy azt stratégiai ágazatként kell kezelni” – hangsúlyozta az agrárkamara vezetője. “Az állam készen áll arra, hogy a klímaváltozás okozta problémák megoldásában segítséget nyújtson a gazdáknak” – jegyezte meg beszédében Martin Sebestyán, agrárminiszter.

A prágai sajtóban közölt meteorológusi vélemények szerint az ideihez hasonló csapadékhiány, szárazság legutóbb az 1960-as évek elején volt Csehországban. “Nem biztos, hogy a jövőben is az áruval teli élelmiszerbolt lesz a természetes” – mondta Andrej Babis kormányfő újságíróknak. Köszönetet mondott az agrártermelőknek és megerősítette a tárcavezető kijelentését, hogy az állam segít a gazdáknak. Azt mondta: a súlyos problémák megoldása érdekében már eddig is tettek intézkedéseket, és ezután is fognak. A Cseh Statisztikai Hivatal előzetes jelentése szerint tavaly 10,7 százalékkal nőttek az agrárszektor bevételei, ami 193,36 milliárd koronát jelent.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák