Zöldinfó

Olaszországban októbertől gáztakarékossági program indul

A fűtési szezon késleltetett megkezdése, az otthonok hőmérsékletének csökkentése, valamint a zuhanyozás és a gépi mosás idejének szabályozása szerepel az októbertől tervezett olaszországi gázfogyasztási takarékossági programban, amelyet kedden tettek közzé.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-12

Szerző:

Hell

A Mario Draghi vezette ügyvivő kormány számításai szerint az őszi-téli időszakban 5,3 milliárd köbméterrel kell csökkenteni a földgázfogyasztást, így lehet megfelelő mennyiséget tartalékolni arra az esetre, ha az Oroszországból érkező gázszolgáltatást megszakad. A földgázfogyasztás csökkentésére irányuló nemzeti tervet az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős minisztérium (Mite) bocsátotta ki. A dokumentum szerint a takarékossági programot minél korábban, már októbertől el kell indítani, és be kell vonni a lakosságot “érzékenyítve az olaszokat a probléma iránt”. A minisztérium a tartományok éghajlata szerint térségenként induló fűtési szezont 15 nappal megrövidíti, azt a korábbihoz képest nyolc nappal később lehet elindítani, és hét nappal korábban kell befejezni. A napi fűtési időt egy órával csökkentik. A középületek fűtési hőmérséklete legfeljebb 17 Celsius fok lehet, kétfokos tűréshatárral. Kivételt képeznek ez alól a kórházak, idősotthonok és hasonló intézmények. A lakások fűtésének maximumát 19 fokban szabták meg.

A tárca a takarékosság érdekében követendő magatartás példájaként szorgalmazza a zuhanyozás idejének csökkentését, alacsonyabb hőfokú vízzel, a tűzhelyek, sütők, mosogatógépek, mosógépek takarékos használatát, valamint a különböző elektronikus eszközök teljes kikapcsolását, amikor azok használaton kívül vannak. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy tésztafőzéskor, miután a lábasba tett víz elérte a forráspontot, tekerjük alacsonyabbra a lángot. Ez az ajánlás azonnal ironikus reakciókat váltott ki a közösségi oldalakon, mivel a tésztát Olaszországban nem szokás alacsony lángon főzni. A tervezet a nem földgázból nyert elektromos energia termelésének maximalizálását sürgeti, valamint a szén- és olajhasználatot. Olaszország energiafogyasztásának negyven százaléka számít gázfüggőnek, ami Európában az egyik legmagasabb arány. A Draghi-kormány az ukrajnai háború kirobbanását követően beszerzési diverzifikációt indított el, mindenekelőtt az Észak-Afrikából érkező gázmennyiséget növelve, de számítások szerint az oroszországi földgáztól való függetlenedést csak 2024-re tudja teljesíteni az ország. A most közölt takarékossági programot a szeptember 25-i parlamenti választások után a következő kormány módosíthatja. Az ügyvivő kormány bejelentése szerint a héten újabb költségvetési csomaggal támogatják az emelkedő energiaárak miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat. Az év eleje óta már több mint 30 milliárd eurót különítettek el erre a célra.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság gáztakarékosság rezsi

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom