Zöld Energia

Önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre a kormány

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-16

Szerző:

Hell

Önálló energiaügyi minisztérium létrehozásáról döntött a kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Karmelita kolostorban.

Gulyás Gergely az új minisztérium létrehozását azzal indokolta: a háború és a szankciós energiaárak miatt ma Magyarországon és Európában is a legfontosabb az energiabiztonság és az energiaárak kérdése. A kormány ezért strukturális változtatást hajt végre, önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre. Az új minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel, és az Energiahivatal hatásköreinek többségét is átveszi – mondta. Az energetikai minisztérium vezetőjének Lantos Csabát kérte fel a miniszterelnök – ismertette, hozzátéve, hogy az új miniszter december 1-jétől tölti be posztját. Közölte azt is: Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását elfogadta a kormányfő. Távozásával a Technológiai és Ipari Minisztérium megszűnik, feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási és a kulturális és innovációs tárca veszi át. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, Palkovics László a lemondását azzal indokolta, hogy egységes portfólióként tekint a tárcájára, és ezért az önálló energetikai minisztérium megalakulását követően a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetését nem vállalja.

Gulyás Gergely a kormány és saját nevében is köszönetet mondott Palkovics László nyolc és fél éves, államtitkárként, majd miniszterként végzett kormányzati munkájáért, és hangsúlyozta: továbbra is számítanak arra, hogy tudásával segíti az ország előre jutását. A kormány reményei szerint Palkovics László a következő időszakban a felsőoktatásban, a járműipari innovációban, illetve a védelmi iparban fog fontos szerepet játszani és fontos feladatokat ellátni – jelezte. Kérdésre válaszolva hozzátette: Palkovics László nem fog kormánytisztséget vállalni, szerepvállalásával kapcsolatos további bejelentéseket ő teszi majd meg. Nem várható további kormányátalakítás – jelezte.

Kérdésre reagálva közölte: Paks II. nem tartozik majd az új minisztériumhoz, mert az Európai Bizottság úgy engedélyezte annak idején a projektet, hogy nem lehet az MVM-mel közös felügyelet alatt. Ami ma az Energiahivatalnál hatáskörként megtalálható, és az európai uniós irányelv szerint nem kell, hogy feltétlenül független hatósághoz tartozzon, az mind a minisztérium részét fogja képezni – közölte. Arra a kérdésre, hogy a paksi bővítés marad-e a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve ki viszi majd az energetikai témájú nemzetközi tárgyalásokat, Gulyás Gergely azt mondta: Lantos Csaba vasárnap állapodott meg a miniszterelnökkel, ezért a nemzetközi beszerzéssel kapcsolatos kérdésekben még egyeztetni fog Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Ezt követően lesz egy világos, egyértelmű gyakorlat, de nyilvánvaló, hogy az energiastabilitásért, energiabiztonságért való felelősség mostantól egyértelműen az energetikai miniszteré – mondta.

Az új minisztériumban a jelenlegi tervek szerint a miniszterhelyettesen és a közigazgatási államtitkáron kívül két államtitkár lesz – közölte. A miniszterjelölt bizottsági meghallgatására jövő héten, legkésőbb azt követő héten kerülhet sor – jelezte. A szélturbinákra vonatkozó szabályozásról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: ahhoz, hogy az uniós költségvetésből és helyreállítási alapból a Magyarországnak járó forrásokat lehívhassák ezen a területen, a szélenergia szabályozásának megváltoztatására szükség volt, és ezt a kormány előkészítette, függetlenül a mostani miniszterváltástól. Hozzátette: a miniszterjelölt már jelezte, hogy álláspontja szerint a szénenergiát igenis előnyben kell részesíteni és nagyobb szerepet kell kapnia, mint amit eddig kapott, a miniszterelnök ezzel együtt kérte fel az energetikai tárca vezetőjének.
Gulyás Gergely szerint azért esett Lantos Csabára a miniszterelnök választása, mert kiváló menedzserképességekkel rendelkező közgazdász, aki az elmúlt évtizedekben Magyarországon komoly elismertségre tett szert, az energetika területén pedig a MET-csoport vezetőjeként szintén komoly tapasztalatokat szerzett.

A kormány erősödni fog azzal, hogy ő vállalja a miniszterséget – hangsúlyozta. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva leszögezte: Palkovics László lemondásában nem játszott szerepet a Kréta-ügy. A miniszterelnök szerette volna, ha Palkovics László a kormányban marad, ebben az esetben az önálló energetikai minisztérium mellett maradhatott volna miniszter – mondta el kérdésre.
Szintén kérdésre megerősítette: a kormány továbbra elkötelezett a családpolitikai céljai mellett, semmit nem akar spórolni ezen a területen.

Kapcsolódó tartalom:energia gulyás gergely

Zöld Energia

Zöld fordulat: geotermikus erőművel erősíti energiaszuverenitását

Megkezdődik Magyarország első hibrid geotermikus rendszerének kiépítése a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. első geotermikus projektjének bemutatásán Lantos Csaba arról beszélt, hogy a fejlesztés célja geotermikus alapú villamosenergia-termelő erőmű létesítése és a hőenergia közvetlen hasznosítása a térségben. Hozzátette: a beruházás során mintegy 2400-2500 méter mélységig terveznek lefúrni, ahol várakozásaik szerint 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el – ismertette az alternativenergia.hu. A projekt kísérleti jellegű, és siker esetén egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre – tette hozzá. A miniszter felidézte, hogy 2022-ben azzal a feladattal vette át hivatalát, hogy a korábbinál jóval nagyobb energiaszuverenitást kell elérni Magyarországon.

Mint mondta: ez jól illeszkedik a korábban elfogadott nukleáris stratégiához: Paks I. üzemidejének meghosszabbítása mellett épül Paks II., és a 2030-as évektől a kis moduláris reaktorok is megjelenhetnek. Az egyik stratégiai pillér tehát a nukleáris energia, a másik pedig a megújuló energiaforrások – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy míg 2010-ben mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt kapacitással, addig ma már mintegy 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország világelső, megelőzve többek között Chilét és Görögországot is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a következő években az új szélenergia-kapacitások is kiegészítik a napelemes rendszereket. Ugyanakkor Magyarországon az erőművi kapacitás mintegy 60 százaléka már ma is időjárásfüggő, ezért kiemelten fontos a nem időjárásfüggő megújuló energiaforrások – így a geotermia, valamint a biomassza és a biogáz – fejlesztése. Hozzátette: Magyarország már jelenleg is a jelentősebb geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik, a mintegy 674 ezer távfűtött lakás körülbelül 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Az áramtermelés ugyanakkor ezen a területen még korlátozott, ezért is bír kiemelt jelentőséggel a most induló beruházás. Lantos Csaba kiemelte: az energia ára és rendelkezésre állása meghatározó a gazdaság versenyképessége szempontjából, a hasonló fejlesztések pedig hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának erősítéséhez.

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a “zöld átállás” kiemelten fontos pillére a vállalat stratégiájának, amelynek részeként nap- és szélerőműveket, valamint energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is. A vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere valósul meg Zsana és Kiskunhalas térségében, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja – tette hozzá. A beruházás jelentős lépés a megújuló energiaforrások kiaknázásában, hozzájárul a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, mérsékli az importfüggőséget és támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. Mátrai Károly hangsúlyozta: a fejlesztés egy körforgásos rendszerként működhet, mivel a kitermelt termálvizet felhasználás után visszasajtolják a földbe.

Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke közölte, hogy a beruházás állami tulajdonú szereplők együttműködésében valósul meg. Felidézte: a hatóság kezdeményezésére három éve egyszerűsödött a kutatási engedélyezés, azóta mintegy 140 kérelmet fogadtak be, amelyek közül 80-at engedélyeztek. Jelenleg mintegy ötven kutatás folyik. Hozzátette: tavaly kötötték meg az első szerződést, amelynek révén az MTK új sportkomplexuma teljes egészében geotermikus energiával működik. Az elnök kiemelte, hogy Magyarország geotermikus adottságai kedvezőek, ugyanakkor a lehetőségek egy része még kihasználatlan.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a tervek szerint a kitermelt geotermikus hőt elsősorban a közeli Kiskunhalason hasznosítanák, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az erőműből érkező energiát. Hozzátette: a hőellátásba intézmények is bekapcsolódhatnak, egyebek mellett a Szegedi úti börtön, a kórház és további közintézmények. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozzanak a rendszerhez, így a geotermikus energia a térség gazdasági szereplői számára is hasznosulhat.

Tovább olvasom