Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre a kormány

Létrehozva:

|

Önálló energiaügyi minisztérium létrehozásáról döntött a kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Karmelita kolostorban.

Gulyás Gergely az új minisztérium létrehozását azzal indokolta: a háború és a szankciós energiaárak miatt ma Magyarországon és Európában is a legfontosabb az energiabiztonság és az energiaárak kérdése. A kormány ezért strukturális változtatást hajt végre, önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre. Az új minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel, és az Energiahivatal hatásköreinek többségét is átveszi – mondta. Az energetikai minisztérium vezetőjének Lantos Csabát kérte fel a miniszterelnök – ismertette, hozzátéve, hogy az új miniszter december 1-jétől tölti be posztját. Közölte azt is: Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását elfogadta a kormányfő. Távozásával a Technológiai és Ipari Minisztérium megszűnik, feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási és a kulturális és innovációs tárca veszi át. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, Palkovics László a lemondását azzal indokolta, hogy egységes portfólióként tekint a tárcájára, és ezért az önálló energetikai minisztérium megalakulását követően a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetését nem vállalja.

Gulyás Gergely a kormány és saját nevében is köszönetet mondott Palkovics László nyolc és fél éves, államtitkárként, majd miniszterként végzett kormányzati munkájáért, és hangsúlyozta: továbbra is számítanak arra, hogy tudásával segíti az ország előre jutását. A kormány reményei szerint Palkovics László a következő időszakban a felsőoktatásban, a járműipari innovációban, illetve a védelmi iparban fog fontos szerepet játszani és fontos feladatokat ellátni – jelezte. Kérdésre válaszolva hozzátette: Palkovics László nem fog kormánytisztséget vállalni, szerepvállalásával kapcsolatos további bejelentéseket ő teszi majd meg. Nem várható további kormányátalakítás – jelezte.

Advertisement

Kérdésre reagálva közölte: Paks II. nem tartozik majd az új minisztériumhoz, mert az Európai Bizottság úgy engedélyezte annak idején a projektet, hogy nem lehet az MVM-mel közös felügyelet alatt. Ami ma az Energiahivatalnál hatáskörként megtalálható, és az európai uniós irányelv szerint nem kell, hogy feltétlenül független hatósághoz tartozzon, az mind a minisztérium részét fogja képezni – közölte. Arra a kérdésre, hogy a paksi bővítés marad-e a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve ki viszi majd az energetikai témájú nemzetközi tárgyalásokat, Gulyás Gergely azt mondta: Lantos Csaba vasárnap állapodott meg a miniszterelnökkel, ezért a nemzetközi beszerzéssel kapcsolatos kérdésekben még egyeztetni fog Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Ezt követően lesz egy világos, egyértelmű gyakorlat, de nyilvánvaló, hogy az energiastabilitásért, energiabiztonságért való felelősség mostantól egyértelműen az energetikai miniszteré – mondta.

Az új minisztériumban a jelenlegi tervek szerint a miniszterhelyettesen és a közigazgatási államtitkáron kívül két államtitkár lesz – közölte. A miniszterjelölt bizottsági meghallgatására jövő héten, legkésőbb azt követő héten kerülhet sor – jelezte. A szélturbinákra vonatkozó szabályozásról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: ahhoz, hogy az uniós költségvetésből és helyreállítási alapból a Magyarországnak járó forrásokat lehívhassák ezen a területen, a szélenergia szabályozásának megváltoztatására szükség volt, és ezt a kormány előkészítette, függetlenül a mostani miniszterváltástól. Hozzátette: a miniszterjelölt már jelezte, hogy álláspontja szerint a szénenergiát igenis előnyben kell részesíteni és nagyobb szerepet kell kapnia, mint amit eddig kapott, a miniszterelnök ezzel együtt kérte fel az energetikai tárca vezetőjének.
Gulyás Gergely szerint azért esett Lantos Csabára a miniszterelnök választása, mert kiváló menedzserképességekkel rendelkező közgazdász, aki az elmúlt évtizedekben Magyarországon komoly elismertségre tett szert, az energetika területén pedig a MET-csoport vezetőjeként szintén komoly tapasztalatokat szerzett.

Advertisement

A kormány erősödni fog azzal, hogy ő vállalja a miniszterséget – hangsúlyozta. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva leszögezte: Palkovics László lemondásában nem játszott szerepet a Kréta-ügy. A miniszterelnök szerette volna, ha Palkovics László a kormányban marad, ebben az esetben az önálló energetikai minisztérium mellett maradhatott volna miniszter – mondta el kérdésre.
Szintén kérdésre megerősítette: a kormány továbbra elkötelezett a családpolitikai céljai mellett, semmit nem akar spórolni ezen a területen.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák