Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre a kormány

Létrehozva:

|

Önálló energiaügyi minisztérium létrehozásáról döntött a kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Karmelita kolostorban.

Gulyás Gergely az új minisztérium létrehozását azzal indokolta: a háború és a szankciós energiaárak miatt ma Magyarországon és Európában is a legfontosabb az energiabiztonság és az energiaárak kérdése. A kormány ezért strukturális változtatást hajt végre, önálló energiaügyi minisztériumot hoz létre. Az új minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel, és az Energiahivatal hatásköreinek többségét is átveszi – mondta. Az energetikai minisztérium vezetőjének Lantos Csabát kérte fel a miniszterelnök – ismertette, hozzátéve, hogy az új miniszter december 1-jétől tölti be posztját. Közölte azt is: Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását elfogadta a kormányfő. Távozásával a Technológiai és Ipari Minisztérium megszűnik, feladatait a gazdaságfejlesztési, az építési és beruházási és a kulturális és innovációs tárca veszi át. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, Palkovics László a lemondását azzal indokolta, hogy egységes portfólióként tekint a tárcájára, és ezért az önálló energetikai minisztérium megalakulását követően a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetését nem vállalja.

Gulyás Gergely a kormány és saját nevében is köszönetet mondott Palkovics László nyolc és fél éves, államtitkárként, majd miniszterként végzett kormányzati munkájáért, és hangsúlyozta: továbbra is számítanak arra, hogy tudásával segíti az ország előre jutását. A kormány reményei szerint Palkovics László a következő időszakban a felsőoktatásban, a járműipari innovációban, illetve a védelmi iparban fog fontos szerepet játszani és fontos feladatokat ellátni – jelezte. Kérdésre válaszolva hozzátette: Palkovics László nem fog kormánytisztséget vállalni, szerepvállalásával kapcsolatos további bejelentéseket ő teszi majd meg. Nem várható további kormányátalakítás – jelezte.

Advertisement

Kérdésre reagálva közölte: Paks II. nem tartozik majd az új minisztériumhoz, mert az Európai Bizottság úgy engedélyezte annak idején a projektet, hogy nem lehet az MVM-mel közös felügyelet alatt. Ami ma az Energiahivatalnál hatáskörként megtalálható, és az európai uniós irányelv szerint nem kell, hogy feltétlenül független hatósághoz tartozzon, az mind a minisztérium részét fogja képezni – közölte. Arra a kérdésre, hogy a paksi bővítés marad-e a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve ki viszi majd az energetikai témájú nemzetközi tárgyalásokat, Gulyás Gergely azt mondta: Lantos Csaba vasárnap állapodott meg a miniszterelnökkel, ezért a nemzetközi beszerzéssel kapcsolatos kérdésekben még egyeztetni fog Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Ezt követően lesz egy világos, egyértelmű gyakorlat, de nyilvánvaló, hogy az energiastabilitásért, energiabiztonságért való felelősség mostantól egyértelműen az energetikai miniszteré – mondta.

Az új minisztériumban a jelenlegi tervek szerint a miniszterhelyettesen és a közigazgatási államtitkáron kívül két államtitkár lesz – közölte. A miniszterjelölt bizottsági meghallgatására jövő héten, legkésőbb azt követő héten kerülhet sor – jelezte. A szélturbinákra vonatkozó szabályozásról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: ahhoz, hogy az uniós költségvetésből és helyreállítási alapból a Magyarországnak járó forrásokat lehívhassák ezen a területen, a szélenergia szabályozásának megváltoztatására szükség volt, és ezt a kormány előkészítette, függetlenül a mostani miniszterváltástól. Hozzátette: a miniszterjelölt már jelezte, hogy álláspontja szerint a szénenergiát igenis előnyben kell részesíteni és nagyobb szerepet kell kapnia, mint amit eddig kapott, a miniszterelnök ezzel együtt kérte fel az energetikai tárca vezetőjének.
Gulyás Gergely szerint azért esett Lantos Csabára a miniszterelnök választása, mert kiváló menedzserképességekkel rendelkező közgazdász, aki az elmúlt évtizedekben Magyarországon komoly elismertségre tett szert, az energetika területén pedig a MET-csoport vezetőjeként szintén komoly tapasztalatokat szerzett.

Advertisement

A kormány erősödni fog azzal, hogy ő vállalja a miniszterséget – hangsúlyozta. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva leszögezte: Palkovics László lemondásában nem játszott szerepet a Kréta-ügy. A miniszterelnök szerette volna, ha Palkovics László a kormányban marad, ebben az esetben az önálló energetikai minisztérium mellett maradhatott volna miniszter – mondta el kérdésre.
Szintén kérdésre megerősítette: a kormány továbbra elkötelezett a családpolitikai céljai mellett, semmit nem akar spórolni ezen a területen.

Advertisement

Zöld Energia

Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot

Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.

Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák