Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OPUS TIGÁZ: csak indokolt költségeket tartalmaznak a díjak

Az OPUS TIGÁZ Zrt.-t a gázszolgáltatás díjából csak az indokolt költségek alapján megállapított rendszerhasználati díjak illetik meg, amelynek mértékét a hatóság a rendszeres eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján állapítja meg – közölte az gázelosztói engedéllyel rendelkező társaság.

Létrehozva:

|

A közleményben kiemelték: a fogyasztó által fizetendő teljes díj, amely a rendszerhasználati alapdíjon és a forgalomarányos rendszerhasználati díjon felül fizetendő forgalomarányos gázdíjból áll, nem a cég bevétele. A cég területén hatályos felhasználói díjak az egyetemes szolgáltató, az MVM Next Zrt. által kiszámlázott díjak több díjelemből állnak, és több iparági szereplő – köztük az OPUS TIGÁZ – felé továbbítják azokat – tették hozzá. Jelezték, hogy a díjelemeket egy minisztériumi rendelet határozza meg. Azok két részből állnak, az egyik az alapdíj, melynek mértéke minden elosztói engedélyes esetében egységes (9192 forint évenként). A másik elem a gázdíj, amely tartalmazza a gáz árán felül a rendszerhasználati forgalmi díjakat is, amelyek elosztási területenként eltérőek. A gázszolgáltatás rendszerhasználati díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozatban állapítja meg, vizsgálva az érintett engedélyesek indokolt költségeit – írták. E díj mértéke az OPUS TIGÁZ esetében a többi elosztóhoz képest a középmezőnyben helyezkedik el – tették hozzá.

Arra is kitértek, hogy adott felhasználói kategóriában mind az E.ON csoport elosztóinál, mind az MVM Égáz-Dégáz esetében magasabb a forgalomarányos rendszerhasználati díj. Az egyetemes szolgáltatás összdíja már 2012-ben is az olasz tulajdonban levő Tigáz területén volt a legmagasabb, ennek a díjnak jelentős része azonban nem a tavaly április 1. óta szolgáltató OPUS TIGÁZ-nál jelentkezik bevételként – írták. A tájékoztatás szerint az óránként kevesebb mint 20 köbméternyi gázt fogyasztók esetében a 7665 forintos megawattóránkénti gázdíjból az elosztói forgalomarányos rendszerhasználati díj, 1121 forint illeti meg az OPUS TIGÁZ-t. A fennmaradó részén, 6544 forinton az egyetemes szolgáltató (MVM Next), a szállító (FGSZ Zrt.), a gáztárolók és mások osztoznak, ez tartalmazza többek között a szállítás, a tárolás és más kapcsolódó szolgáltatások díját. A közlemény szerint az alacsonyabb népsűrűségű területeken, mint Kelet-Magyarország ezek a díjtételek mindig is magasabbak voltak valamelyest, hiszen egy fogyasztóra vetítve itt teszi meg a leghosszabb utat a gáz, ami plusz teher a szolgáltatónak (MVM). Ezt törvényileg ismerik el a szolgáltatónak – írták.

Advertisement

Zöldinfó

A magyar talajok megőrzése kulcs az élelmiszer-biztonsághoz

Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013-ban a talaj világnapjává nyilvánította december 5-ét – írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság ennek jegyében ismét megrendezte a már hagyományosnak mondható Év talaja konferenciáját, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adott méltó helyszínt. A közlemény idézte Szabó Balázst, az AM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárát, aki nyitóbeszédében hangsúlyozta, Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vagyona a jó minőségű termőtalaj, megőrzésére és fenntartására különösen fontos a gondos odafigyelés. A föld a legalapvetőbb termelési tényező, hiszen a világ élelmiszereinek 95 százalékát, közvetlen vagy közvetett úton a talaj szolgáltatja. Ugyanakkor a világszerte tapasztalható degradációs folyamatok, az erózió, a defláció, a szikesedés, a tömörödés, illetve savanyodás miatt a talajok komoly veszélynek van kitéve. Kulcskérdés a szemléletváltás és a talajt kímélő, védő, illetve regeneráló gyakorlatok elterjesztése a gazdálkodásban.

Hozzátette, hogy az idei konferencia – amelynek előkészítésébe és megvalósításába a Nemzeti KAP-hálózat is aktívan bekapcsolódott – egyrészt a talajszennyezettség, másrészt a talajfedettség problémájára világított rá, amely utóbbi a talajaink növekvő mértékű beépítését, burkolattal történő lefedését jelenti. Újabban Európában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a városi és városkörnyéki talajok, mint egyfajta “rejtett agrár-tartalékok”, hiszen a nagyvárosok körül sokszor kiemelkedően jó minőségű talajok találhatók. Ezek szakszerű rehabilitációja nagymértékben hozzájárulhat a városkörnyéki élelmiszertermelés, a közösségi kertek és zöldfelületek növekedéséhez, terjedéséhez.

A rendezvény számos olyan innovatív ismeretet, gyakorlatias ötletet mutatott be, amelyek hatékonyan használhatóak a talajaink egészségének javítására, így mind a tudományos szakma, mind a gazdálkodók számára jól hasznosíthatók. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint elmondta, hogy a tavalyi év tapasztalatai és a jelenlegi uniós, valamint hazai jogszabályi környezet is egyértelműen rámutatnak: a talaj mint természeti erőforrás rendkívül sérülékeny, megújulása pedig csak tudatos beavatkozással biztosítható. Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak 2030-ig tartó talajjavító stratégiája van, amely azért is kulcsfontosságú, mert az uniós termőföldek 60-70 százalékánál már elengedhetetlen a beavatkozás ahhoz, hogy megfelelő minőségben legyen képes a termelésre, és ezáltal garantálni tudják az élelmiszer-biztonságot és az élelmezésbiztonságot. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályi és szakmai keretek folyamatos fejlesztése most is zajlik: módosult a nitrát rendelet, a termőföldvédelmi törvény, és a gazdálkodóknak talajvédelmi cselekvési tervet kell összeállítaniuk. Kiemelte, hogy számos összehangolt intézkedés együttesen képes javítani a talajok állapotát és regenerációját.

Advertisement

A konferencia keretében megnyíló ideiglenes kamara kiállításon részletes ismertetővel mutatják be az Év talaja díjban részesült talajszelvény monolitok és a Nemzetközi Talajtani Társaság (IUSS) által 2025-ben a Világ Év Talajának megválasztott magyar, püspökladányi talajszelvény – olvasható az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák