Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OPUS TIGÁZ: csak indokolt költségeket tartalmaznak a díjak

Az OPUS TIGÁZ Zrt.-t a gázszolgáltatás díjából csak az indokolt költségek alapján megállapított rendszerhasználati díjak illetik meg, amelynek mértékét a hatóság a rendszeres eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján állapítja meg – közölte az gázelosztói engedéllyel rendelkező társaság.

Létrehozva:

|

A közleményben kiemelték: a fogyasztó által fizetendő teljes díj, amely a rendszerhasználati alapdíjon és a forgalomarányos rendszerhasználati díjon felül fizetendő forgalomarányos gázdíjból áll, nem a cég bevétele. A cég területén hatályos felhasználói díjak az egyetemes szolgáltató, az MVM Next Zrt. által kiszámlázott díjak több díjelemből állnak, és több iparági szereplő – köztük az OPUS TIGÁZ – felé továbbítják azokat – tették hozzá. Jelezték, hogy a díjelemeket egy minisztériumi rendelet határozza meg. Azok két részből állnak, az egyik az alapdíj, melynek mértéke minden elosztói engedélyes esetében egységes (9192 forint évenként). A másik elem a gázdíj, amely tartalmazza a gáz árán felül a rendszerhasználati forgalmi díjakat is, amelyek elosztási területenként eltérőek. A gázszolgáltatás rendszerhasználati díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozatban állapítja meg, vizsgálva az érintett engedélyesek indokolt költségeit – írták. E díj mértéke az OPUS TIGÁZ esetében a többi elosztóhoz képest a középmezőnyben helyezkedik el – tették hozzá.

Arra is kitértek, hogy adott felhasználói kategóriában mind az E.ON csoport elosztóinál, mind az MVM Égáz-Dégáz esetében magasabb a forgalomarányos rendszerhasználati díj. Az egyetemes szolgáltatás összdíja már 2012-ben is az olasz tulajdonban levő Tigáz területén volt a legmagasabb, ennek a díjnak jelentős része azonban nem a tavaly április 1. óta szolgáltató OPUS TIGÁZ-nál jelentkezik bevételként – írták. A tájékoztatás szerint az óránként kevesebb mint 20 köbméternyi gázt fogyasztók esetében a 7665 forintos megawattóránkénti gázdíjból az elosztói forgalomarányos rendszerhasználati díj, 1121 forint illeti meg az OPUS TIGÁZ-t. A fennmaradó részén, 6544 forinton az egyetemes szolgáltató (MVM Next), a szállító (FGSZ Zrt.), a gáztárolók és mások osztoznak, ez tartalmazza többek között a szállítás, a tárolás és más kapcsolódó szolgáltatások díját. A közlemény szerint az alacsonyabb népsűrűségű területeken, mint Kelet-Magyarország ezek a díjtételek mindig is magasabbak voltak valamelyest, hiszen egy fogyasztóra vetítve itt teszi meg a leghosszabb utat a gáz, ami plusz teher a szolgáltatónak (MVM). Ezt törvényileg ismerik el a szolgáltatónak – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.

Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.

Advertisement

Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.

A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák