Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OPUS TIGÁZ: csak indokolt költségeket tartalmaznak a díjak

Az OPUS TIGÁZ Zrt.-t a gázszolgáltatás díjából csak az indokolt költségek alapján megállapított rendszerhasználati díjak illetik meg, amelynek mértékét a hatóság a rendszeres eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján állapítja meg – közölte az gázelosztói engedéllyel rendelkező társaság.

Létrehozva:

|

A közleményben kiemelték: a fogyasztó által fizetendő teljes díj, amely a rendszerhasználati alapdíjon és a forgalomarányos rendszerhasználati díjon felül fizetendő forgalomarányos gázdíjból áll, nem a cég bevétele. A cég területén hatályos felhasználói díjak az egyetemes szolgáltató, az MVM Next Zrt. által kiszámlázott díjak több díjelemből állnak, és több iparági szereplő – köztük az OPUS TIGÁZ – felé továbbítják azokat – tették hozzá. Jelezték, hogy a díjelemeket egy minisztériumi rendelet határozza meg. Azok két részből állnak, az egyik az alapdíj, melynek mértéke minden elosztói engedélyes esetében egységes (9192 forint évenként). A másik elem a gázdíj, amely tartalmazza a gáz árán felül a rendszerhasználati forgalmi díjakat is, amelyek elosztási területenként eltérőek. A gázszolgáltatás rendszerhasználati díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozatban állapítja meg, vizsgálva az érintett engedélyesek indokolt költségeit – írták. E díj mértéke az OPUS TIGÁZ esetében a többi elosztóhoz képest a középmezőnyben helyezkedik el – tették hozzá.

Arra is kitértek, hogy adott felhasználói kategóriában mind az E.ON csoport elosztóinál, mind az MVM Égáz-Dégáz esetében magasabb a forgalomarányos rendszerhasználati díj. Az egyetemes szolgáltatás összdíja már 2012-ben is az olasz tulajdonban levő Tigáz területén volt a legmagasabb, ennek a díjnak jelentős része azonban nem a tavaly április 1. óta szolgáltató OPUS TIGÁZ-nál jelentkezik bevételként – írták. A tájékoztatás szerint az óránként kevesebb mint 20 köbméternyi gázt fogyasztók esetében a 7665 forintos megawattóránkénti gázdíjból az elosztói forgalomarányos rendszerhasználati díj, 1121 forint illeti meg az OPUS TIGÁZ-t. A fennmaradó részén, 6544 forinton az egyetemes szolgáltató (MVM Next), a szállító (FGSZ Zrt.), a gáztárolók és mások osztoznak, ez tartalmazza többek között a szállítás, a tárolás és más kapcsolódó szolgáltatások díját. A közlemény szerint az alacsonyabb népsűrűségű területeken, mint Kelet-Magyarország ezek a díjtételek mindig is magasabbak voltak valamelyest, hiszen egy fogyasztóra vetítve itt teszi meg a leghosszabb utat a gáz, ami plusz teher a szolgáltatónak (MVM). Ezt törvényileg ismerik el a szolgáltatónak – írták.

Advertisement

Otthon

AI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?

Drága lehet, ha a ChatGPT-re bízzuk a felújítást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki az AI segítségével ellenőrizte vagy kérdőjelezte meg szakmai javaslatait, munkáját vagy árait. A legtöbben nem az AI használatát kifogásolják, hiszen sokan maguk is alkalmazzák, hanem azt, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot. A Mapei Kft. felmérése szerint ennek akár hibás kivitelezés is lehet a következménye. Az AI még nem mindennapos szereplője az építkezéseknek, de már egyértelműen belépett a megrendelők és a szakemberek közötti egyeztetésbe. A kutatásban megkérdezett építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már AI-ra hivatkozó megrendelővel, míg 27 százalékuk még soha nem tapasztalt ilyet. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként szembesült a jelenséggel, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik vele.

Az AI megmondta, a szakember felsóhajtott

A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak az AI-ra: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztási kérdésekben 31, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék találkozott AI-tól származó érvekkel. Az árazásnál 20, a hibák okainál 17, a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalékos az említési arány.

Advertisement

Az adatokból az látszik, hogy a megrendelők legtöbbet a munka előtt használják az AI-t: megoldást, anyagot, munkafolyamatot és árat keresnek. A probléma akkor kezdődik, amikor az előzetes tájékozódásból bebetonozott álláspont lesz.

“Egy chatbot ugyanis általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Advertisement

Kié legyen az utolsó szó: a szakemberé vagy a ChatGPT-é?

A kerekített eredmények alapján tehát tízből körülbelül hét szakember valamilyen mértékű fenntartást fogalmazott meg. A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő mesterséges intelligenciával tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. Közepesen zavarónak 27 százalék tartja, 23 százalékot pedig eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség.

Advertisement

A nyitott válaszokból ugyanakkor nem rajzolódik ki általános technológiaellenesség. Az elfogadóbb szakemberek szerint természetes, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik. Szerintük a felkészültebb ügyféllel akár könnyebb is lehet az egyeztetés, a félreértések pedig megfelelő szakmai magyarázattal tisztázhatók.

A kritikusabb válaszadók fő problémája az, amikor az ügyfél az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezeli. A kritikus szakemberek indoklásai között két állítás volt a leggyakoribb: az AI nem veszi figyelembe a helyszíni körülményeket, illetve pontatlan vagy nem ellenőrzött információt adhat. Többen azt is érzik, hogy a megrendelő inkább hisz a chatbotnak, mint a többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek. Ebből irreális ár elvárások, tarthatatlan határidők vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai igények születhetnek.

Advertisement

Az egy válaszadó szakember szerint az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”. Ez jól összefoglalja a szakemberek dilemmáját: a tanácsot a gép adja, de a hibás kivitelezésért már a kivitelezőnek kell helytállnia.

Az AI már a szakemberek szerszámosládájában is ott van

Advertisement

A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk pedig egyszer-kétszer már kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék fordul az AI-hoz, míg 17 százalékuk még soha nem használta.

“A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére használják az AI-t, amely sokuknál részben már a Google szerepét is átvette, és a kivitelezés szinte teljes folyamatában megjelenik” – mutatott rá Markovich Béla.

Advertisement

A válaszadók 44 százaléka alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos szakmai információk keresésére használja a mesterséges intelligenciát. Költségszámításhoz, az anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék veszi igénybe. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, a munkafolyamatok megtervezésére pedig 10 százalék alkalmazza.

Tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százaléknak segít.

Advertisement

A ChatGPT tud ajánlani csempét, de felrakni továbbra sem fogja

A Mapei kutatása rámutat, hogy az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy az ügyfél az AI segítségével tájékozódik, ötleteket gyűjt, és megpróbálja megérteni az előtte álló munkát. A határ ott húzódik, ahol az AI már nem egyszerű információforrásként, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő virtuális műszaki ellenőrként van jelen. Ha a megrendelő mindenáron az AI tanácsának végrehajtását várja a szakembertől, könnyen éppen az történhet, amit el akart kerülni: szakszerű kivitelezés helyett kontármunka készül.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák