Zöldinfó
Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között
Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.
A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.
A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.
Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.
Zöldinfó
2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
Közvitára bocsátotta a horvát kormány a polgári célú atomenergia fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A javaslat szerint az atomenergiának 2040-ig az ország éves villamosenergia-szükségletének legalább 30 százalékát kellene fedeznie – írja az alternativenergia.hu. A kabinet hangsúlyozta: a jogszabály elfogadása önmagában nem jelent döntést atomerőmű építéséről, és nem kötelezi Horvátországot konkrét beruházásra. Ante Susnjar gazdasági miniszter a tervezet ismertetésekor azt mondta: a törvény célja a nukleáris energia polgári célú fejlesztéséhez, kutatásához és esetleges alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése, a legmagasabb biztonsági előírások mellett. Hozzátette: Horvátországnak stabil és biztonságos energiaellátásra van szüksége, miközben teljesítenie kell kibocsátáscsökkentési vállalásait is. A miniszter szerint a javaslat azt is szolgálja, hogy az ország időben kiépítse a szükséges szakmai tudást, szabályozói kapacitásokat és felügyeleti rendszert azokhoz a technológiákhoz, amelyeket Európában és a világ más részein már alkalmaznak vagy gyors ütemben fejlesztenek.
Susnjar a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőanyag kezeléséről közölte: a törvény rögzíti, hogy ezekkel az anyagokkal kizárólag a hatályos hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően lehet gazdálkodni. A törvényjavaslatról csütörtökön a parlamentben is vitát tartottak. Több ellenzéki képviselő arra figyelmeztetett, hogy Horvátországban még nem készültek el a szükséges elemzések, nem világosak a várható költségek, és továbbra sem rendezett a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdése. A szociáldemokraták és a zöldek szerint egy ilyen, hosszú távú következményekkel járó jogszabályt nem lenne szabad kellő előkészítés nélkül elfogadni.
A kormánypártok támogatták a törvény előkészítését, és azzal érveltek, hogy az atomenergia nem ideológiai, hanem energetikai szuverenitási és ellátásbiztonsági kérdés. Több felszólaló szerint az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású, stabil forrásként kiegészítheti a nap- és szélenergiát, különösen akkor, amikor a megújulók nem biztosítanak elegendő termelést. Egyes ellenzéki pártok – köztük a Híd (Most), valamint a Centrum és a GLAS – szintén nem zárták ki az atomenergia jövőbeli szerepét, de átfogó szakmai és társadalmi vitát sürgettek. A horvát kormány szerint a törvényjavaslat egy hosszabb folyamat első lépése lehet, amelyben a szakmai szervezetek, az érintett intézmények, a civil társadalom és a lakosság is véleményt mondhat Horvátország lehetséges nukleárisenergia-stratégiájáról.
-
Zöld Közlekedés23 óra telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVizsgálat indult az EcoPro debreceni üzemében történt esemény után
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaCsendben tűnnek el a jól ismert madárfajok Európa tájairól
