Zöldinfó
Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között
Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.
A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.
A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.
Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.
Zöldinfó
A légkör megértése a jövő kulcsa lehet
A meteorológia hatásai a mobilitástól kezdve a mezőgazdaságon át az energiatermelésig fontos gazdasági rendszerek működését befolyásolják nap mint nap.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Raisz Anikó szerint a légköri jelenségek és folyamatok megértésével jobban fel lehet készülni az időjárási szélsőségekre, a meteorológia ezért nem csupán előrejelzés, hanem felelősség és lehetőség is egyben – írja az alternativenergia.hu. Az időjárás nem ismer határokat, mindenütt fontos figyelemmel kísérni és megérteni. A fejlesztések mögött megfigyelések és globális együttműködések sokasága áll, az ezekre épülő szabad és nyílt adatcsere teszi lehetővé a jelenségek megismerését. A tudományosan megalapozott döntések segíthetik a közösségek és a környezet védelmét, hozzájárulva a fenntartható jövőhöz – tette hozzá. 1950-ben március 23-án lépett hatályba a Meteorológiai Világszervezet alapító okmánya, ennek emlékére határoztak a meteorológiai világnap megtartásáról, az első jelentős nemzetközi megemlékezést 1961-ben tartották – emlékeztetett köszöntőjében a HungaroMet vezérigazgatója. Szanka Gábor elmondta, az évforduló azóta rendszeres alkalom arra, hogy a légkör kutatása, az éghajlat változása vagy a katasztrófamegelőzés a figyelem középpontjába kerüljön.
Hozzátette, hogy az idei világnap mottója, az “observing today, protecting tomorrow” (a jelen megfigyelései a holnap biztonságának szolgálatában) is ezt az üzenetet közvetíti. Az előrejelzésekhez mindenhonnan pontos adatok kellenek, ezeket egy ország sem képes egymaga biztosítani. A globális együttműködés, az adatmegosztás ma fontosabb, mint valaha, hiszen a szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázat, a korai figyelmeztetés pedig életeket menthet és jelentős károkat előzhet meg – hangsúlyozta. Magyarország folyamatosan fejleszti a megfigyelő rendszereit, a HungaroMet pedig fontosnak tartja, hogy a belföldi mérőhálózat megbízhatóan működjön és illeszkedjen a nemzetközi rendszerekhez.
A háttérben végzett munka, a hálózatüzemeltetők, az előrejelzők, a kutatók, a műszaki és informatikai szakemberek tevékenysége sokszor láthatatlan, mégis fontos, a meteorológia pedig közös küldetés, amely segít megérteni a változó légkört. Ezt szolgálja minden adat és együttműködés, hiszen a jövő biztonsága attól függ, mennyire pontosak a mostani megfigyelések – fejtette ki Szanka Gábor.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
