Zöldinfó
Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között
Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.
A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.
A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.
Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.
Zöldinfó
Zöldebb települések: új lendületet kapott a fásítás Magyarországon
Csaknem 1500 település tudta a környezetét fásítással javítani.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kormányzat által 2019-ben meghirdetett Országfásítási Programban a Településfásítási Program kiemelt szerepet kapott, így már csaknem 1500 település tudta a környezetét javítani a beszerzett több mint 56 ezer facsemetével – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsödön, ahol facsemetéket ültettek. Hubai Imre hozzátette, még idén tavasszal több mint 21 ezer csemetét ültetnek ki, hogy az év végéig folytatva a programot, elérjék a 100 ezer kiültetett csemeteszámot. Ezáltal jelentős mértékben javul a településeken élők életminősége a klimatikus viszonyok átalakulásával, megváltozásával, illetve a romlásával szembeni ellenállóképességük – tette hozzá az alternativenergia.hu.
Az államtitkár köszönetet mondott azért, hogy a település vezetése fogékony volt a programra és részese annak a több mint 1500 önkormányzatnak – év végére akár 1700 önkormányzatnak -, ahol a fenntartható és élhető települési környezet kialakításán fáradoznak. Mind a Vidékfejlesztési Program, mind pedig a Közös Agrárpolitika azt a célt szolgálja, hogy az országban növeljék a fásított területeket, és az a több mint 2 millió hektár erdősült terület, amit fenntartanak az erdőgazdaságok és a magánerdő tulajdonosok, bővüljön azzal az év végére csaknem 100 ezer csemetével, amit a településeken tudnak kihelyezni.
Herczeg Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: Öcsödön a Civil Parkban, a település két óvodájában és a bölcsődéjében ültetnek facsemetéket. Kitért arra, hogy a Civil Park melletti holtágba az elmúlt év során több mint 20 millió forint értékben érkezett pótvíz, ami ökológiai szempontból “életmentő” volt. A választókerületben négy helyszínen több mint 100 millió forint értékben juttattak pótvizet a tájba – mondta. Az öcsödi Civil Parkban három hársfacsemetét, az óvodákban és a bölcsődében tizenhét gömbszivarfacsemetét ültetnek.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMeglepően sok földmozgást regisztráltak egyetlen hónap alatt
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTámogatások hajtották a rekordot: tarolnak az elektromos autók Magyarországon
