Zöldinfó
Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között
Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.
A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.
A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.
Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.
Zöldinfó
Európa egyedülálló városi madárpihenőhelye újra megtelik élettel
Madármegfigyelésekkel, bemutatókkal, előadásokkal várja az érdeklődőket szombaton a 25. Tatai Vadlúd Sokadalom.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MME Komárom-Esztergom vármegyei csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében megvalósuló programsorozat részeként a sok ezer lúd, valamint a récék, sirályok és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket a tatai Öreg-tónál – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen számos szakmai szervezet jelenik meg standdal a tóparton. Akik személyesen nem tudnak jelen lenni, azok a vadludsokadalom.hu/webkamera oldalon keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a Vadlúd Sokadalom fő attrakcióját, a vadludak reggeli ki- és délutáni behúzását, továbbá a vízen tartózkodó madarak viselkedését. Új fejlesztésként elindul a LÚD FM 91,9 MHz, amely a sokadalom idején közvetíti az eseményeket. A rendezvény idei díszvendégei a Ramsari városok 4. kerekasztalának résztvevői, továbbá Magyarország nemzetipark-igazgatóságai és natúrparkjai.
A tájékoztató szerint a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amit egy város szinte teljesen körülvesz.
A tavon telelő vadludak akár 5-6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre. Az elmúlt hetekben a Tata környéki vizes élőhelyek alkotta ramsari területre már folyamatosan érkeztek a madarak, ezen belül csak a tatai Öreg-tavon már 46 900 vadlúd tartózkodik. A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd, de a madártömegben globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludak és kis lilikek is rendszeresen feltűnnek.
A tavon napközben több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható. Ez a madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel emelkedhet. Csúcsidőszakban, november végén és december elején, a tavon éjszakázó vadlibák száma akár az 65 ezret is elérheti – ismertették.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
