Zöldinfó
Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között
Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.
A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.
A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.
Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.
Zöldinfó
Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen
A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.
Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
