Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Őslakosok is vannak az idei “zöld Nobel-díjasok” között

Létrehozva:

|

Őslakos ecuadori környezetvédelmi aktivisták is vannak a Goldman Környezetvédelmi Díj, hétköznapi nevén zöld Nobel-díj idei kitüntetettjei között – számolt be róla a The Guardian.

A két dél-amerikai díjazott a 29 éves Alex Lucitante és a 30 éves Alexandra Narváez, akik egy bennszülöttmozgalom élére álltak, hogy megvédjék a cofán nép ősi területét az aranybányászattól. 2018 októberében ennek eredményeként az ecuadori bíróságok 52 aranybányászati koncessziót töröltek, amelyeket a közösség beleegyezése nélkül, illegálisan adtak ki. A sikeres fellépésnek köszönhetően 32 ezer hektárnyi, a cofánok által szentnek tartott, érintetlen, nagy biodiverzitású esőerdő menekült meg. A győzelem precedenst teremtett Ecuadorban, ahol az alkotmánybíróság példaként használja az ügyet arra, hogyan kell tiszteletben tartani az őslakos népek jogait. A környezetvédelmi aktivisták szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb helyszín a világon, mivel a kormányok rendszeresen megsértik az őslakosok konzultációhoz való jogát, amelyet az őslakos és törzsi népekről szóló egyezmény rögzít.

A környezetvédelmi díj további elnyerői között van az 55 éves holland Marjan Minnesma, aki beperelte a holland kormányt, amiért nem védte meg polgárait az éghajlati válságtól. A bíróság arra kötelezte Hollandiát, hogy kezdje meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A próbaper sikere nyomán világszerte hasonló perek indultak el. Az afrikai győztes, egy nigériai környezetvédelmi jogász, szintén holland kötődésű. Az 52 éves Chima Williams húsz év alatt harcolta ki Hágában, hogy a Royal Dutch Shell olajvállalatot felelősségre vonják a leányvállalata okozta olajszennyezés miatt, amely jelentős ökológiai, társadalmi és gazdasági károkat okozott a Niger deltájában. Goldman-díjas lett egy nyugdíjas thaiföldi tanár, Niwat Roykaew is, aki a halászok és a gazdák segítségével megakadályozott egy kínai csatornaprojektet, amely Ázsia legnagyobb biodiverzitású folyóját, a Mekongot fenyegette.

Advertisement

Egy amerikai diák, Nalleli Cobo kampánya pedig elérte, hogy Los Angeles betiltott minden új olajprojektet, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig fokozatosan megszünteti a meglévő olajkitermelő helyeket. Cobo kilencéves korában csatlakozott a közösség harcához egy olajkút bezárásáért, miután ő és más gyerekek is megbetegedtek. Édesanyjával együtt mozgósította a közösséget, panaszokat nyújtott be, gyűléseken vett részt, és tanúskodott a környezetszennyezés okozta egészségkárosodással kapcsolatban. Cobo, akinél 19 évesen rákot diagnosztizáltak, műtéten és kemoterápiás kezelésen is átesett. Ma már 21 éves, politológiát tanul az egyetemen, és azt tervezi, hogy 2036-ban indul az amerikai elnökválasztáson. Az 1989-ben alapított Goldman-díjat eddig 93 ország 213 környezetvédelmi aktivistája kapta meg.

Advertisement

Zöldinfó

Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.

Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.

Advertisement

Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.

A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák