Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Összeütközött az Északi-tengeren egy olajszállító tartályhajó és egy teherhajó, üzemanyag szivárog a tengerbe

Összeütközött hétfőn az Északi-tengeren, Anglia keleti partjainál egy tartályhajó és egy konténerszállító hajó. Mindkét hajó kigyulladt, a tartályhajó repülőgépüzemanyag-szállítmánya ömlik a tengerbe. A másik hajó rakományában veszélyes, mérgező anyagok is vannak, egy tengerész pedig eltűnt.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A tengeri hajóforgalmat figyelő valós idejű nyomkövető portálok adatai szerint – amelyeket a hajók üzemeltetői megerősítettek – az amerikai zászló alatt közlekedő Stena Immaculate tartályhajó és a Solong nevű, Portugáliában bejegyzett konténerhajó szenvedett balesetet. A Stena Immaculate 183 méter hosszú, vegyi anyagok és olajtermékek szállítására 2017-ben épített 50 ezer tonnás tartályhajó, amely A1 típusú repülőgép-üzemanyagot szállított Görögországból a kelet-angliai Hull kikötőjébe. Az amerikai védelmi minisztérium hétfő esti közlése szerint a szállítmányt az amerikai légierő Angliában állomásozó alakulatai kapták volna. A Pentagon szerint ugyanakkor a baleset nem okoz műveleti fennakadást és nem befolyásolja a harckészültséget.

A másik hajó 2005-ben készült, 141 méter hosszú Solong 9500 tonna teherbírású, és Skóciából a hollandiai Rotterdam kikötőjébe tartott. A Lloyd’s List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum hétfő este közölte, hogy a Solong rakományában 15 konténernyi nátrium-cianid is van, amely rendkívül mérgező, és vízzel érintkezve heves reakcióba léphet. A Stena Immaculate a Humber folyó torkolatvidékétől keletre, az Északi-tengeren horgonyzott, amikor a Solong nekiütközött. Az ütközés következtében mindkét hajó kigyulladt. A Stena Immaculate üzemeltetője, a Crowley nevű cég hétfőn kora este közölte, hogy a hajón több robbanás történt, a raktér oldalfala felhasadt, és a léken keresztül repülőgép-üzemanyag szivárog a tengerbe. A helyszínen készült felvételek szerint az üzemanyag a tenger felszínén is lángol, és a hajó nagy részét elborította a tűz.

A brit médiának nyilatkozó szakértők szerint ez nem annyira veszélyes, mint ha a hajó nyersolajat szállított volna és ez ömlene a tengerbe, mert az olajtól eltérően a repülőgép-üzemanyag gyorsan elpárolog. A Crowley szóvivője szerint a Stena Immaculate személyzetének mindegyik tagja biztonságban elhagyta a hajót. Graham Stuart, a térség parlamenti képviselője a sajtónak elmondta, hogy a két hajóról 37 embert szállítottak a partra, közülük egy kórházi kezelésre szorul, a többieknek nem esett bajuk. A Solong német üzemeltetője ugyanakkor hétfő este közölte, hogy a hajó 14 fős személyzetének egyik tagja eltűnt. A brit tengerhajózási hatóságok a baleset 8 kilométer átmérőjű körzetében tengeri és légtérzárlatot rendeltek el. Susan Hayman, a környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium (DEFRA) környezetvédelmi államtitkára a londoni alsóházban felszólalva kijelentette, hogy a tárca már megkezdte az előkészületeket az üzemanyagszivárgás okozta tengeri szennyeződés felszámolására. Martyn Boyers, a kelet-angliai Grimsby kikötőjének vezérigazgatója a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: gyanúja szerint a konténerhajót az automata navigációs berendezés irányíthatta a baleset előtt. Boyers szerint ezek a berendezések mindig a betáplált irányt követik, és önmaguktól nem térnek el ettől, ha a parancsnoki hídon nem avatkozik be valaki. A brit tengeri baleseti vizsgálóbizottság (Marine Accident Investigation Branch) hétfőn szakértőket küldött a helyszínre, de jelezte, hogy a baleset okainak feltárása hónapokig is eltarthat.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást

A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.

Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák