Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Összeütközött az Északi-tengeren egy olajszállító tartályhajó és egy teherhajó, üzemanyag szivárog a tengerbe

Összeütközött hétfőn az Északi-tengeren, Anglia keleti partjainál egy tartályhajó és egy konténerszállító hajó. Mindkét hajó kigyulladt, a tartályhajó repülőgépüzemanyag-szállítmánya ömlik a tengerbe. A másik hajó rakományában veszélyes, mérgező anyagok is vannak, egy tengerész pedig eltűnt.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A tengeri hajóforgalmat figyelő valós idejű nyomkövető portálok adatai szerint – amelyeket a hajók üzemeltetői megerősítettek – az amerikai zászló alatt közlekedő Stena Immaculate tartályhajó és a Solong nevű, Portugáliában bejegyzett konténerhajó szenvedett balesetet. A Stena Immaculate 183 méter hosszú, vegyi anyagok és olajtermékek szállítására 2017-ben épített 50 ezer tonnás tartályhajó, amely A1 típusú repülőgép-üzemanyagot szállított Görögországból a kelet-angliai Hull kikötőjébe. Az amerikai védelmi minisztérium hétfő esti közlése szerint a szállítmányt az amerikai légierő Angliában állomásozó alakulatai kapták volna. A Pentagon szerint ugyanakkor a baleset nem okoz műveleti fennakadást és nem befolyásolja a harckészültséget.

A másik hajó 2005-ben készült, 141 méter hosszú Solong 9500 tonna teherbírású, és Skóciából a hollandiai Rotterdam kikötőjébe tartott. A Lloyd’s List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum hétfő este közölte, hogy a Solong rakományában 15 konténernyi nátrium-cianid is van, amely rendkívül mérgező, és vízzel érintkezve heves reakcióba léphet. A Stena Immaculate a Humber folyó torkolatvidékétől keletre, az Északi-tengeren horgonyzott, amikor a Solong nekiütközött. Az ütközés következtében mindkét hajó kigyulladt. A Stena Immaculate üzemeltetője, a Crowley nevű cég hétfőn kora este közölte, hogy a hajón több robbanás történt, a raktér oldalfala felhasadt, és a léken keresztül repülőgép-üzemanyag szivárog a tengerbe. A helyszínen készült felvételek szerint az üzemanyag a tenger felszínén is lángol, és a hajó nagy részét elborította a tűz.

A brit médiának nyilatkozó szakértők szerint ez nem annyira veszélyes, mint ha a hajó nyersolajat szállított volna és ez ömlene a tengerbe, mert az olajtól eltérően a repülőgép-üzemanyag gyorsan elpárolog. A Crowley szóvivője szerint a Stena Immaculate személyzetének mindegyik tagja biztonságban elhagyta a hajót. Graham Stuart, a térség parlamenti képviselője a sajtónak elmondta, hogy a két hajóról 37 embert szállítottak a partra, közülük egy kórházi kezelésre szorul, a többieknek nem esett bajuk. A Solong német üzemeltetője ugyanakkor hétfő este közölte, hogy a hajó 14 fős személyzetének egyik tagja eltűnt. A brit tengerhajózási hatóságok a baleset 8 kilométer átmérőjű körzetében tengeri és légtérzárlatot rendeltek el. Susan Hayman, a környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium (DEFRA) környezetvédelmi államtitkára a londoni alsóházban felszólalva kijelentette, hogy a tárca már megkezdte az előkészületeket az üzemanyagszivárgás okozta tengeri szennyeződés felszámolására. Martyn Boyers, a kelet-angliai Grimsby kikötőjének vezérigazgatója a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: gyanúja szerint a konténerhajót az automata navigációs berendezés irányíthatta a baleset előtt. Boyers szerint ezek a berendezések mindig a betáplált irányt követik, és önmaguktól nem térnek el ettől, ha a parancsnoki hídon nem avatkozik be valaki. A brit tengeri baleseti vizsgálóbizottság (Marine Accident Investigation Branch) hétfőn szakértőket küldött a helyszínre, de jelezte, hogy a baleset okainak feltárása hónapokig is eltarthat.

Advertisement

Zöldinfó

Nem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot

Az EU bírósága elutasította Lengyelország kereseteit az uniós klímavédelmi jogszabályok ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Elutasította az Európai Unió Bírósága csütörtökön Lengyelország hét keresetét, amelyekben Varsó a Fit for 55 uniós klímavédelmi jogalkotási csomag egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérte – írja az alternativenergia.hu. A bírák szerint a keresetek elfogadásához a tagállamok egyhangú jóváhagyására lett volna szükség. A luxembourgi székhelyű testület közleménye szerint Lengyelország hét olyan uniós jogszabályt támadott meg, amelyek célja, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megtámadott jogszabályok között szerepelt az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások szigorítása, a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazat kibocsátáscsökkentési célértékei, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetése.

Lengyelország emellett az energiahatékonysági irányelvet és a tagállamok kötelező kibocsátáscsökkentési célértékeit is megtámadta. Lengyelország azzal érvelt, hogy a jogszabályok elsősorban adózási jellegű rendelkezéseket tartalmaznak, illetve jelentősen befolyásolják a tagállamok energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk szerkezetét. Álláspontja szerint ezért elfogadásukhoz az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség a minősített többségi szavazás helyett. A bíróság azonban megállapította, hogy a vitatott jogszabályok elsődleges célja nem a tagállamok energiaellátási szerkezetének befolyásolása.

A hét jogszabály közül hat az uniós környezetvédelmi politika körébe tartozik, és elsősorban a káros éghajlatváltozás elleni fellépést, valamint a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseinek teljesítését szolgálja. Az energiahatékonysági irányelv pedig az uniós energiapolitika hatálya alá tartozik. A bíróság szerint ezért valamennyi jogszabály elfogadható volt a rendes jogalkotási eljárás keretében, miszerint az Európai Parlament és a minősített többséggel döntő Tanács közösen hoz döntést. Az bíróság hangsúlyozta, hogy a rendes jogalkotási eljárás alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni, és az tény, hogy valamely környezetvédelmi vagy energetikai intézkedés az elsődleges céljától eltérő területeken közvetett vagy járulékos hatásokkal járhat, nem elegendő ahhoz, hogy egy ilyen kivétel alkalmazását indokolja.

Advertisement

A bíróság elutasította Lengyelország azon érvelését is, amely szerint a jogszabályok sértik az energiapolitikai szolidaritás elvét. Rámutatott, hogy ez az elv kizárólag az uniós energiapolitika területén alkalmazandó, így a környezetvédelmi jogszabályok megtámadásához nem lehet hivatkozni rá. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő érdekeit. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az uniós jogalkotó kompenzációs intézkedéseket is elfogadott, különösen a Szociális Klímaalap keretében.

A bíróság nem fogadta el Varsó azon kifogásait sem, amelyek szerint az intézkedések az energiaárak emelkedése és a munkahelyek megszűnése miatt veszélyeztetik az uniós polgárok jólétét. Az ítéletek szerint az uniós szerződések a gazdasági és társadalmi jólét mellett a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet is alapvető célként határozzák meg, anélkül, hogy ezek között hierarchiát állítanának fel. A luxembourgi testület azt is megállapította, hogy a megtámadott jogszabályok megfelelnek az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének. Hangsúlyozta, hogy az összetett gazdasági, politikai és műszaki döntéseket igénylő területeken az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák