Zöldinfó
Összeütközött az Északi-tengeren egy olajszállító tartályhajó és egy teherhajó, üzemanyag szivárog a tengerbe
Összeütközött hétfőn az Északi-tengeren, Anglia keleti partjainál egy tartályhajó és egy konténerszállító hajó. Mindkét hajó kigyulladt, a tartályhajó repülőgépüzemanyag-szállítmánya ömlik a tengerbe. A másik hajó rakományában veszélyes, mérgező anyagok is vannak, egy tengerész pedig eltűnt.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A tengeri hajóforgalmat figyelő valós idejű nyomkövető portálok adatai szerint – amelyeket a hajók üzemeltetői megerősítettek – az amerikai zászló alatt közlekedő Stena Immaculate tartályhajó és a Solong nevű, Portugáliában bejegyzett konténerhajó szenvedett balesetet. A Stena Immaculate 183 méter hosszú, vegyi anyagok és olajtermékek szállítására 2017-ben épített 50 ezer tonnás tartályhajó, amely A1 típusú repülőgép-üzemanyagot szállított Görögországból a kelet-angliai Hull kikötőjébe. Az amerikai védelmi minisztérium hétfő esti közlése szerint a szállítmányt az amerikai légierő Angliában állomásozó alakulatai kapták volna. A Pentagon szerint ugyanakkor a baleset nem okoz műveleti fennakadást és nem befolyásolja a harckészültséget.
A másik hajó 2005-ben készült, 141 méter hosszú Solong 9500 tonna teherbírású, és Skóciából a hollandiai Rotterdam kikötőjébe tartott. A Lloyd’s List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum hétfő este közölte, hogy a Solong rakományában 15 konténernyi nátrium-cianid is van, amely rendkívül mérgező, és vízzel érintkezve heves reakcióba léphet. A Stena Immaculate a Humber folyó torkolatvidékétől keletre, az Északi-tengeren horgonyzott, amikor a Solong nekiütközött. Az ütközés következtében mindkét hajó kigyulladt. A Stena Immaculate üzemeltetője, a Crowley nevű cég hétfőn kora este közölte, hogy a hajón több robbanás történt, a raktér oldalfala felhasadt, és a léken keresztül repülőgép-üzemanyag szivárog a tengerbe. A helyszínen készült felvételek szerint az üzemanyag a tenger felszínén is lángol, és a hajó nagy részét elborította a tűz.
A brit médiának nyilatkozó szakértők szerint ez nem annyira veszélyes, mint ha a hajó nyersolajat szállított volna és ez ömlene a tengerbe, mert az olajtól eltérően a repülőgép-üzemanyag gyorsan elpárolog. A Crowley szóvivője szerint a Stena Immaculate személyzetének mindegyik tagja biztonságban elhagyta a hajót. Graham Stuart, a térség parlamenti képviselője a sajtónak elmondta, hogy a két hajóról 37 embert szállítottak a partra, közülük egy kórházi kezelésre szorul, a többieknek nem esett bajuk. A Solong német üzemeltetője ugyanakkor hétfő este közölte, hogy a hajó 14 fős személyzetének egyik tagja eltűnt. A brit tengerhajózási hatóságok a baleset 8 kilométer átmérőjű körzetében tengeri és légtérzárlatot rendeltek el. Susan Hayman, a környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium (DEFRA) környezetvédelmi államtitkára a londoni alsóházban felszólalva kijelentette, hogy a tárca már megkezdte az előkészületeket az üzemanyagszivárgás okozta tengeri szennyeződés felszámolására. Martyn Boyers, a kelet-angliai Grimsby kikötőjének vezérigazgatója a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: gyanúja szerint a konténerhajót az automata navigációs berendezés irányíthatta a baleset előtt. Boyers szerint ezek a berendezések mindig a betáplált irányt követik, és önmaguktól nem térnek el ettől, ha a parancsnoki hídon nem avatkozik be valaki. A brit tengeri baleseti vizsgálóbizottság (Marine Accident Investigation Branch) hétfőn szakértőket küldött a helyszínre, de jelezte, hogy a baleset okainak feltárása hónapokig is eltarthat.
Zöldinfó
A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe
A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.
Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.
A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.
A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.
A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
