Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Összeütközött az Északi-tengeren egy olajszállító tartályhajó és egy teherhajó, üzemanyag szivárog a tengerbe

Összeütközött hétfőn az Északi-tengeren, Anglia keleti partjainál egy tartályhajó és egy konténerszállító hajó. Mindkét hajó kigyulladt, a tartályhajó repülőgépüzemanyag-szállítmánya ömlik a tengerbe. A másik hajó rakományában veszélyes, mérgező anyagok is vannak, egy tengerész pedig eltűnt.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A tengeri hajóforgalmat figyelő valós idejű nyomkövető portálok adatai szerint – amelyeket a hajók üzemeltetői megerősítettek – az amerikai zászló alatt közlekedő Stena Immaculate tartályhajó és a Solong nevű, Portugáliában bejegyzett konténerhajó szenvedett balesetet. A Stena Immaculate 183 méter hosszú, vegyi anyagok és olajtermékek szállítására 2017-ben épített 50 ezer tonnás tartályhajó, amely A1 típusú repülőgép-üzemanyagot szállított Görögországból a kelet-angliai Hull kikötőjébe. Az amerikai védelmi minisztérium hétfő esti közlése szerint a szállítmányt az amerikai légierő Angliában állomásozó alakulatai kapták volna. A Pentagon szerint ugyanakkor a baleset nem okoz műveleti fennakadást és nem befolyásolja a harckészültséget.

A másik hajó 2005-ben készült, 141 méter hosszú Solong 9500 tonna teherbírású, és Skóciából a hollandiai Rotterdam kikötőjébe tartott. A Lloyd’s List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum hétfő este közölte, hogy a Solong rakományában 15 konténernyi nátrium-cianid is van, amely rendkívül mérgező, és vízzel érintkezve heves reakcióba léphet. A Stena Immaculate a Humber folyó torkolatvidékétől keletre, az Északi-tengeren horgonyzott, amikor a Solong nekiütközött. Az ütközés következtében mindkét hajó kigyulladt. A Stena Immaculate üzemeltetője, a Crowley nevű cég hétfőn kora este közölte, hogy a hajón több robbanás történt, a raktér oldalfala felhasadt, és a léken keresztül repülőgép-üzemanyag szivárog a tengerbe. A helyszínen készült felvételek szerint az üzemanyag a tenger felszínén is lángol, és a hajó nagy részét elborította a tűz.

A brit médiának nyilatkozó szakértők szerint ez nem annyira veszélyes, mint ha a hajó nyersolajat szállított volna és ez ömlene a tengerbe, mert az olajtól eltérően a repülőgép-üzemanyag gyorsan elpárolog. A Crowley szóvivője szerint a Stena Immaculate személyzetének mindegyik tagja biztonságban elhagyta a hajót. Graham Stuart, a térség parlamenti képviselője a sajtónak elmondta, hogy a két hajóról 37 embert szállítottak a partra, közülük egy kórházi kezelésre szorul, a többieknek nem esett bajuk. A Solong német üzemeltetője ugyanakkor hétfő este közölte, hogy a hajó 14 fős személyzetének egyik tagja eltűnt. A brit tengerhajózási hatóságok a baleset 8 kilométer átmérőjű körzetében tengeri és légtérzárlatot rendeltek el. Susan Hayman, a környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium (DEFRA) környezetvédelmi államtitkára a londoni alsóházban felszólalva kijelentette, hogy a tárca már megkezdte az előkészületeket az üzemanyagszivárgás okozta tengeri szennyeződés felszámolására. Martyn Boyers, a kelet-angliai Grimsby kikötőjének vezérigazgatója a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: gyanúja szerint a konténerhajót az automata navigációs berendezés irányíthatta a baleset előtt. Boyers szerint ezek a berendezések mindig a betáplált irányt követik, és önmaguktól nem térnek el ettől, ha a parancsnoki hídon nem avatkozik be valaki. A brit tengeri baleseti vizsgálóbizottság (Marine Accident Investigation Branch) hétfőn szakértőket küldött a helyszínre, de jelezte, hogy a baleset okainak feltárása hónapokig is eltarthat.

Advertisement

Zöldinfó

Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be

Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.

Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.

Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.

Advertisement

Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.

Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.

Advertisement

A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák