Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Összeütközött az Északi-tengeren egy olajszállító tartályhajó és egy teherhajó, üzemanyag szivárog a tengerbe

Összeütközött hétfőn az Északi-tengeren, Anglia keleti partjainál egy tartályhajó és egy konténerszállító hajó. Mindkét hajó kigyulladt, a tartályhajó repülőgépüzemanyag-szállítmánya ömlik a tengerbe. A másik hajó rakományában veszélyes, mérgező anyagok is vannak, egy tengerész pedig eltűnt.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A tengeri hajóforgalmat figyelő valós idejű nyomkövető portálok adatai szerint – amelyeket a hajók üzemeltetői megerősítettek – az amerikai zászló alatt közlekedő Stena Immaculate tartályhajó és a Solong nevű, Portugáliában bejegyzett konténerhajó szenvedett balesetet. A Stena Immaculate 183 méter hosszú, vegyi anyagok és olajtermékek szállítására 2017-ben épített 50 ezer tonnás tartályhajó, amely A1 típusú repülőgép-üzemanyagot szállított Görögországból a kelet-angliai Hull kikötőjébe. Az amerikai védelmi minisztérium hétfő esti közlése szerint a szállítmányt az amerikai légierő Angliában állomásozó alakulatai kapták volna. A Pentagon szerint ugyanakkor a baleset nem okoz műveleti fennakadást és nem befolyásolja a harckészültséget.

A másik hajó 2005-ben készült, 141 méter hosszú Solong 9500 tonna teherbírású, és Skóciából a hollandiai Rotterdam kikötőjébe tartott. A Lloyd’s List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum hétfő este közölte, hogy a Solong rakományában 15 konténernyi nátrium-cianid is van, amely rendkívül mérgező, és vízzel érintkezve heves reakcióba léphet. A Stena Immaculate a Humber folyó torkolatvidékétől keletre, az Északi-tengeren horgonyzott, amikor a Solong nekiütközött. Az ütközés következtében mindkét hajó kigyulladt. A Stena Immaculate üzemeltetője, a Crowley nevű cég hétfőn kora este közölte, hogy a hajón több robbanás történt, a raktér oldalfala felhasadt, és a léken keresztül repülőgép-üzemanyag szivárog a tengerbe. A helyszínen készült felvételek szerint az üzemanyag a tenger felszínén is lángol, és a hajó nagy részét elborította a tűz.

A brit médiának nyilatkozó szakértők szerint ez nem annyira veszélyes, mint ha a hajó nyersolajat szállított volna és ez ömlene a tengerbe, mert az olajtól eltérően a repülőgép-üzemanyag gyorsan elpárolog. A Crowley szóvivője szerint a Stena Immaculate személyzetének mindegyik tagja biztonságban elhagyta a hajót. Graham Stuart, a térség parlamenti képviselője a sajtónak elmondta, hogy a két hajóról 37 embert szállítottak a partra, közülük egy kórházi kezelésre szorul, a többieknek nem esett bajuk. A Solong német üzemeltetője ugyanakkor hétfő este közölte, hogy a hajó 14 fős személyzetének egyik tagja eltűnt. A brit tengerhajózási hatóságok a baleset 8 kilométer átmérőjű körzetében tengeri és légtérzárlatot rendeltek el. Susan Hayman, a környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium (DEFRA) környezetvédelmi államtitkára a londoni alsóházban felszólalva kijelentette, hogy a tárca már megkezdte az előkészületeket az üzemanyagszivárgás okozta tengeri szennyeződés felszámolására. Martyn Boyers, a kelet-angliai Grimsby kikötőjének vezérigazgatója a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: gyanúja szerint a konténerhajót az automata navigációs berendezés irányíthatta a baleset előtt. Boyers szerint ezek a berendezések mindig a betáplált irányt követik, és önmaguktól nem térnek el ettől, ha a parancsnoki hídon nem avatkozik be valaki. A brit tengeri baleseti vizsgálóbizottság (Marine Accident Investigation Branch) hétfőn szakértőket küldött a helyszínre, de jelezte, hogy a baleset okainak feltárása hónapokig is eltarthat.

Advertisement

Zöldinfó

A sugárzásmérésben erős a magyar űrkutatás

Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe, mivel az ilyen befektetések hozama nemcsak számok formájában jelentkezik az ország életében – írja az alternativenergia.hu. Európa legrangosabb űrtechnológiai szakkiállításán önálló standdal volt jelen a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a HUNOR-programot pedig Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok képviselték. Kapu Tibor a rendezvényen az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nyilvánvaló, hogy Magyarország nem mérhető olyan űrtechnológiai nagyhatalmakhoz, mint az Egyesült Államok és Kína, ennek ellenére azonban vannak olyan szakterületek, amelyekhez Magyarország is rengeteget tud hozzáadni, sőt kisebb kiterjedésű szakmai területeken vezető szerepet is be tud tölteni.

A magyar kutatóűrhajós ezek között említette a sugárzásmérést, amely szavai szerint “magyar sajátossággá vált”, és Magyarország ezen a szakterületen az elmúlt évtizedekben erősebbé vált, mint több nagy űrkutatási hatalom.
Kapu Tibor szerint kiemelhető ugyanígy számos orvosbiológiai és gyógyszerkutatási terület is. Elmondta: az ő űrutazásának idején a Nemzetközi Űrállomáson zajlott 60 kísérletből 25 magyar program volt, és ezek zöme a hosszú távú űrutazások problémáinak megoldását célozta. Ennek fontossága Kapu Tibor szerint abban rejlik, hogy jóllehet az emberi űrutazások 65 évvel ezelőtt kezdődtek, ezeknek az űrutazásoknak a nagy része azonban nem hagyta el az alacsony földkörüli pályát.

“Eljutottunk a Holdra, de nem voltunk ott túl sokat, a holdutazások csak három évig tartottak, és az Apollo-programok résztvevői átlagosan 50 órát töltöttek a Hold felszínén” – hangsúlyozta Kapu Tibor. Elmondta: a most készülő Artemis-program célja is az, hogy az ember visszamenjen a Holdra, viszont immár hónapokat fog ott tölteni. “Aztán egyszer, remélhetőleg még az én életemben, el fogunk jutni a Marsra is” – tette hozzá a magyar űrhajós. Elmondta: a sugárzásmérés és a sugárzásvédelem fejlesztését célzó kutatások azért is fontosak, mert egy-egy Mars-utazás 2,5-3 év, és ennyi időt még senki nem töltött a világűrben. A leghosszabb idő egy év volt, de ezt is alacsony földkörüli pályán töltötték az űrhajósok, a Föld mágneses mezeje által védve a sugárzástól. Kapu Tibor a londoni Space-Comm Expo Europe rendezvényen előadást is tartott a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a HUNOR-program keretein belül végzett kísérletekről, emellett Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója társaságában panelbeszélgetésen is részt vett az emberes űrrepülés tapasztalatainak innovációs és gazdasági hatásairól.

Advertisement

Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős tudományos alelnöke a rendezvényen az MTI-nek elmondta: az űripar az 1980-ban végrehajtott első magyar űrrepülés óta jelen van Magyarországon. Hangsúlyozta: az, hogy a két magyar űrutazás között több mint négy évtized telt el, nem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű kutatások Magyarországon megszűntek volna. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson most is van magyar fejlesztésű sugárzásmérő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák