Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Összeütközött az Északi-tengeren egy olajszállító tartályhajó és egy teherhajó, üzemanyag szivárog a tengerbe

Összeütközött hétfőn az Északi-tengeren, Anglia keleti partjainál egy tartályhajó és egy konténerszállító hajó. Mindkét hajó kigyulladt, a tartályhajó repülőgépüzemanyag-szállítmánya ömlik a tengerbe. A másik hajó rakományában veszélyes, mérgező anyagok is vannak, egy tengerész pedig eltűnt.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A tengeri hajóforgalmat figyelő valós idejű nyomkövető portálok adatai szerint – amelyeket a hajók üzemeltetői megerősítettek – az amerikai zászló alatt közlekedő Stena Immaculate tartályhajó és a Solong nevű, Portugáliában bejegyzett konténerhajó szenvedett balesetet. A Stena Immaculate 183 méter hosszú, vegyi anyagok és olajtermékek szállítására 2017-ben épített 50 ezer tonnás tartályhajó, amely A1 típusú repülőgép-üzemanyagot szállított Görögországból a kelet-angliai Hull kikötőjébe. Az amerikai védelmi minisztérium hétfő esti közlése szerint a szállítmányt az amerikai légierő Angliában állomásozó alakulatai kapták volna. A Pentagon szerint ugyanakkor a baleset nem okoz műveleti fennakadást és nem befolyásolja a harckészültséget.

A másik hajó 2005-ben készült, 141 méter hosszú Solong 9500 tonna teherbírású, és Skóciából a hollandiai Rotterdam kikötőjébe tartott. A Lloyd’s List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum hétfő este közölte, hogy a Solong rakományában 15 konténernyi nátrium-cianid is van, amely rendkívül mérgező, és vízzel érintkezve heves reakcióba léphet. A Stena Immaculate a Humber folyó torkolatvidékétől keletre, az Északi-tengeren horgonyzott, amikor a Solong nekiütközött. Az ütközés következtében mindkét hajó kigyulladt. A Stena Immaculate üzemeltetője, a Crowley nevű cég hétfőn kora este közölte, hogy a hajón több robbanás történt, a raktér oldalfala felhasadt, és a léken keresztül repülőgép-üzemanyag szivárog a tengerbe. A helyszínen készült felvételek szerint az üzemanyag a tenger felszínén is lángol, és a hajó nagy részét elborította a tűz.

A brit médiának nyilatkozó szakértők szerint ez nem annyira veszélyes, mint ha a hajó nyersolajat szállított volna és ez ömlene a tengerbe, mert az olajtól eltérően a repülőgép-üzemanyag gyorsan elpárolog. A Crowley szóvivője szerint a Stena Immaculate személyzetének mindegyik tagja biztonságban elhagyta a hajót. Graham Stuart, a térség parlamenti képviselője a sajtónak elmondta, hogy a két hajóról 37 embert szállítottak a partra, közülük egy kórházi kezelésre szorul, a többieknek nem esett bajuk. A Solong német üzemeltetője ugyanakkor hétfő este közölte, hogy a hajó 14 fős személyzetének egyik tagja eltűnt. A brit tengerhajózási hatóságok a baleset 8 kilométer átmérőjű körzetében tengeri és légtérzárlatot rendeltek el. Susan Hayman, a környezetvédelmi, élelmezési és vidékfejlesztési minisztérium (DEFRA) környezetvédelmi államtitkára a londoni alsóházban felszólalva kijelentette, hogy a tárca már megkezdte az előkészületeket az üzemanyagszivárgás okozta tengeri szennyeződés felszámolására. Martyn Boyers, a kelet-angliai Grimsby kikötőjének vezérigazgatója a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: gyanúja szerint a konténerhajót az automata navigációs berendezés irányíthatta a baleset előtt. Boyers szerint ezek a berendezések mindig a betáplált irányt követik, és önmaguktól nem térnek el ettől, ha a parancsnoki hídon nem avatkozik be valaki. A brit tengeri baleseti vizsgálóbizottság (Marine Accident Investigation Branch) hétfőn szakértőket küldött a helyszínre, de jelezte, hogy a baleset okainak feltárása hónapokig is eltarthat.

Advertisement

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Advertisement

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák