Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ősztől kezdődhet meg a napelemes felfüggesztés fokozatos megszüntetése

A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal.

Létrehozva:

|

Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg. A későbbiekben háromhavonta ismétlődő felülvizsgálat célja, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. Hozzátették, az állami támogatásoknak köszönhetően nemzetközi összevetésben is kimagasló ütemben bővült a napenergia hazai hasznosítása. A beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal növekedtek, mára meghaladták a 4200 megawattot Magyarországon.

A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, rugalmasságának fokozása. Tavaly ősszel ezért kellett átmeneti korlátozást életbe léptetni a helyben fel nem használt áram közcélú hálózatba betáplálására – összegezte a tárca. Az ideiglenes felfüggesztés további sorsáról az ellátási és hálózati helyzet alapos elemzése nyomán születhet döntés, ennek menetrendjét egy új kormányrendelet határozza meg – ismertették. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító MAVIR álláspontjának figyelembe vételével készít elő javaslatot első alkalommal 2023 augusztus végéig. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn és hol oldja fel a zárolást – áll a közleményben.

A cégek és szervezetek háromhavonta megismétlik feladataikat mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Ezt követően a hálózati engedélyesek egyedileg dönthetnek egy adott áramkör átmeneti zárolásáról, ha azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A közcélú hálózatba táplálás megnyíló lehetőségéről automatikusan értesítik majd a 2022. november 1. után üzembe helyezett termelő egységek üzemeltetőit – írta a minisztérium.

Advertisement

A hazai áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújuló energiaforrásokra. A kormányzati intézkedések érdemben előmozdítják a tiszta napelemes kapacitások bővítését. Az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosulását szolgálják egyebek mellett az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését tavasztól összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel támogató pályázatok. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célszám már néhány éven belül valóra válhat, az eredeti határidőig akár kétszeresen is túlteljesülhet – áll az EM közleményében.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák