Zöld Energia
Ősztől kezdődhet meg a napelemes felfüggesztés fokozatos megszüntetése
A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal.
Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg. A későbbiekben háromhavonta ismétlődő felülvizsgálat célja, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. Hozzátették, az állami támogatásoknak köszönhetően nemzetközi összevetésben is kimagasló ütemben bővült a napenergia hazai hasznosítása. A beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal növekedtek, mára meghaladták a 4200 megawattot Magyarországon.
A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, rugalmasságának fokozása. Tavaly ősszel ezért kellett átmeneti korlátozást életbe léptetni a helyben fel nem használt áram közcélú hálózatba betáplálására – összegezte a tárca. Az ideiglenes felfüggesztés további sorsáról az ellátási és hálózati helyzet alapos elemzése nyomán születhet döntés, ennek menetrendjét egy új kormányrendelet határozza meg – ismertették. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító MAVIR álláspontjának figyelembe vételével készít elő javaslatot első alkalommal 2023 augusztus végéig. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn és hol oldja fel a zárolást – áll a közleményben.
A cégek és szervezetek háromhavonta megismétlik feladataikat mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Ezt követően a hálózati engedélyesek egyedileg dönthetnek egy adott áramkör átmeneti zárolásáról, ha azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A közcélú hálózatba táplálás megnyíló lehetőségéről automatikusan értesítik majd a 2022. november 1. után üzembe helyezett termelő egységek üzemeltetőit – írta a minisztérium.
A hazai áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújuló energiaforrásokra. A kormányzati intézkedések érdemben előmozdítják a tiszta napelemes kapacitások bővítését. Az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosulását szolgálják egyebek mellett az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését tavasztól összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel támogató pályázatok. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célszám már néhány éven belül valóra válhat, az eredeti határidőig akár kétszeresen is túlteljesülhet – áll az EM közleményében.
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
