Zöld Energia
Ősztől kezdődhet meg a napelemes felfüggesztés fokozatos megszüntetése
A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal.
Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg. A későbbiekben háromhavonta ismétlődő felülvizsgálat célja, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. Hozzátették, az állami támogatásoknak köszönhetően nemzetközi összevetésben is kimagasló ütemben bővült a napenergia hazai hasznosítása. A beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal növekedtek, mára meghaladták a 4200 megawattot Magyarországon.
A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, rugalmasságának fokozása. Tavaly ősszel ezért kellett átmeneti korlátozást életbe léptetni a helyben fel nem használt áram közcélú hálózatba betáplálására – összegezte a tárca. Az ideiglenes felfüggesztés további sorsáról az ellátási és hálózati helyzet alapos elemzése nyomán születhet döntés, ennek menetrendjét egy új kormányrendelet határozza meg – ismertették. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító MAVIR álláspontjának figyelembe vételével készít elő javaslatot első alkalommal 2023 augusztus végéig. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn és hol oldja fel a zárolást – áll a közleményben.
A cégek és szervezetek háromhavonta megismétlik feladataikat mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Ezt követően a hálózati engedélyesek egyedileg dönthetnek egy adott áramkör átmeneti zárolásáról, ha azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A közcélú hálózatba táplálás megnyíló lehetőségéről automatikusan értesítik majd a 2022. november 1. után üzembe helyezett termelő egységek üzemeltetőit – írta a minisztérium.
A hazai áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújuló energiaforrásokra. A kormányzati intézkedések érdemben előmozdítják a tiszta napelemes kapacitások bővítését. Az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosulását szolgálják egyebek mellett az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését tavasztól összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel támogató pályázatok. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célszám már néhány éven belül valóra válhat, az eredeti határidőig akár kétszeresen is túlteljesülhet – áll az EM közleményében.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
