Zöld Energia
Öt lépésben csökkenthető a rezsiszámla
Már azzal is rengeteg pénzt spórolhatunk, ha okosan használjuk a rendelkezésre álló teret.
A téli hónapokban a gáz- és villanyszámlákon igen magas érték szerepelhet, különösen akkor, ha az ember a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozik, és többet fűt. Sharon George, a Keele-i Egyetem szakembere a The Conversationön öt lépést mutat be, amellyel nemcsak a pénztárcánknak, hanem a környezetünknek is kedvezhetünk.
Az első és egyik legegyszerűbb megoldás a hőszigetelés. Egy épületben a hőveszteség mintegy harmada a falakhoz, negyede pedig a tetőhöz köthető. Utóbbi szigetelése viszonylag olcsón és egyszerűen kivitelezhető, de a bonyolultabb beruházásokhoz is van elérhető támogatás – ilyen többek között az otthonfelújítási program, amely keretében 2022. december 31-éig nyújtható be kérelem.
Tovább spórolhatunk, ha kicsit mérsékeljük a hőmérsékletet – az adatok alapján már 1 Celsius-fokos csökkentéssel is jelentős összeg takarítható meg. A kellemes hőérzethez nem feltétlenül van szükség magas szobahőmérsékletre, sokkal pénztárca- és környezetbarátabb, ha az ember inkább hidegebb környezetben van, és jobban felöltözik. Infravörös melegítőkkel az is elérhető, hogy ne az egész teret melegítsük fel, és ott legyen kellemes a hőmérséklet, ahol arra igazán szükségünk van.
Meglepően sok pénzt spórolhatunk meg, ha egyszerre nagy mennyiségben, több napra főzünk. Egyes háztartásokban a főzés akár a teljes energiaigény 30 százalékát is adhatja, a jól megválasztott főzési szokásokkal, például több étel elkészítésével azonban mérsékelhető az energiahasználat.
A terek használatának újragondolása szintén csökkenheti a rezsit. Amennyiben például valaki több családtagjával, lakótársával együtt otthonról dolgozik, energiatakarékosabb, ha közös helyiséget használnak a munkához, így elég csak az érintett szobát megvilágítani és felfűteni.
Végezetül az alternatív energiahordozók, így a napelemek alkalmazása, valamint a fűtéskorszerűsítés is jelentős spórolást eredményezhet közép vagy hosszú távon. Noha az ilyen beruházások pénzigényesek, már néhány év alatt megtérülhetnek, Magyarországon ráadásul több olyan program is elérhető, amely a hasonló projektek megvalósításában segíti a lakosságot.
Zöld Energia
Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést
Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.
A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.
Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.
Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.
A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell