Zöld Energia
Öt lépésben csökkenthető a rezsiszámla
Már azzal is rengeteg pénzt spórolhatunk, ha okosan használjuk a rendelkezésre álló teret.
A téli hónapokban a gáz- és villanyszámlákon igen magas érték szerepelhet, különösen akkor, ha az ember a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozik, és többet fűt. Sharon George, a Keele-i Egyetem szakembere a The Conversationön öt lépést mutat be, amellyel nemcsak a pénztárcánknak, hanem a környezetünknek is kedvezhetünk.
Az első és egyik legegyszerűbb megoldás a hőszigetelés. Egy épületben a hőveszteség mintegy harmada a falakhoz, negyede pedig a tetőhöz köthető. Utóbbi szigetelése viszonylag olcsón és egyszerűen kivitelezhető, de a bonyolultabb beruházásokhoz is van elérhető támogatás – ilyen többek között az otthonfelújítási program, amely keretében 2022. december 31-éig nyújtható be kérelem.
Tovább spórolhatunk, ha kicsit mérsékeljük a hőmérsékletet – az adatok alapján már 1 Celsius-fokos csökkentéssel is jelentős összeg takarítható meg. A kellemes hőérzethez nem feltétlenül van szükség magas szobahőmérsékletre, sokkal pénztárca- és környezetbarátabb, ha az ember inkább hidegebb környezetben van, és jobban felöltözik. Infravörös melegítőkkel az is elérhető, hogy ne az egész teret melegítsük fel, és ott legyen kellemes a hőmérséklet, ahol arra igazán szükségünk van.
Meglepően sok pénzt spórolhatunk meg, ha egyszerre nagy mennyiségben, több napra főzünk. Egyes háztartásokban a főzés akár a teljes energiaigény 30 százalékát is adhatja, a jól megválasztott főzési szokásokkal, például több étel elkészítésével azonban mérsékelhető az energiahasználat.
A terek használatának újragondolása szintén csökkenheti a rezsit. Amennyiben például valaki több családtagjával, lakótársával együtt otthonról dolgozik, energiatakarékosabb, ha közös helyiséget használnak a munkához, így elég csak az érintett szobát megvilágítani és felfűteni.
Végezetül az alternatív energiahordozók, így a napelemek alkalmazása, valamint a fűtéskorszerűsítés is jelentős spórolást eredményezhet közép vagy hosszú távon. Noha az ilyen beruházások pénzigényesek, már néhány év alatt megtérülhetnek, Magyarországon ráadásul több olyan program is elérhető, amely a hasonló projektek megvalósításában segíti a lakosságot.
Zöld Energia
Egyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre
A rezsicsökkentés, az energiafüggetlenség és a nagyobb önellátás a legfontosabb motiváció a napelemes és energiatárolós rendszerek telepítésénél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült IPSOS reprezentatív közvélemény-kutatás szerint különösen azok a háztartások nyitottak az otthoni akkumulátorok telepítésére, amelyek már rendelkeznek napelemes rendszerrel – írja az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyar lakosság jelentős része még nem lépett be a napenergia-piacra: a válaszadók mintegy 70 százalékának jelenleg sem napeleme, sem energiatárolója nincs. A falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van, elsősorban a diplomások, a vármegyeszékhelyeken élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében. A már napelemes háztartások azonban komoly érdeklődést mutatnak az akkumulátorok iránt. A felmérés szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttet, és ha a beruházáshoz állami támogatás is társulna, a telepítési kedv 78 százalékra emelkedne.
Azok körében, akik még semmilyen rendszert nem telepítettek, egyelőre visszafogottabb a beruházási hajlandóság. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk gondolkodik napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésében. Állami támogatással azonban ez az arány 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot. Az EU-SOLAR SE felmérése szerint a lakosság óvatos a beruházási összegek tekintetében. A meglévő napelemes rendszert kiegészítő energiatárolóra a válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot költene. A teljes rendszerben gondolkodók többsége (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészt vállalna.
A motivációk között is jól látható különbség van a két csoport között. A napelemmel rendelkező háztartások számára az energiatároló elsősorban biztonsági tartalékot jelent (49 százalék) illetve lehetőséget a saját termelésű energia minél nagyobb arányú felhasználására (47 százalék). Az új beruházók ezzel szemben leginkább a rezsicsökkentés (56 százalék) miatt vágnának bele a telepítésbe, de fontos szempont számukra az energia-önellátás növelése (39 százalék) és az energiaárak kiszámíthatatlanságától való függetlenedés is (34 százalék).
A kivitelező kiválasztásakor a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: a megkérdezettek 89 százaléka ezt döntő tényezőnek tartja. Emellett fontos, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon, valamint az is, hogy ismert és megbízható szolgáltatóként működjön. Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
