Zöld Energia
Öt lépésben csökkenthető a rezsiszámla
Már azzal is rengeteg pénzt spórolhatunk, ha okosan használjuk a rendelkezésre álló teret.
A téli hónapokban a gáz- és villanyszámlákon igen magas érték szerepelhet, különösen akkor, ha az ember a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozik, és többet fűt. Sharon George, a Keele-i Egyetem szakembere a The Conversationön öt lépést mutat be, amellyel nemcsak a pénztárcánknak, hanem a környezetünknek is kedvezhetünk.
Az első és egyik legegyszerűbb megoldás a hőszigetelés. Egy épületben a hőveszteség mintegy harmada a falakhoz, negyede pedig a tetőhöz köthető. Utóbbi szigetelése viszonylag olcsón és egyszerűen kivitelezhető, de a bonyolultabb beruházásokhoz is van elérhető támogatás – ilyen többek között az otthonfelújítási program, amely keretében 2022. december 31-éig nyújtható be kérelem.
Tovább spórolhatunk, ha kicsit mérsékeljük a hőmérsékletet – az adatok alapján már 1 Celsius-fokos csökkentéssel is jelentős összeg takarítható meg. A kellemes hőérzethez nem feltétlenül van szükség magas szobahőmérsékletre, sokkal pénztárca- és környezetbarátabb, ha az ember inkább hidegebb környezetben van, és jobban felöltözik. Infravörös melegítőkkel az is elérhető, hogy ne az egész teret melegítsük fel, és ott legyen kellemes a hőmérséklet, ahol arra igazán szükségünk van.
Meglepően sok pénzt spórolhatunk meg, ha egyszerre nagy mennyiségben, több napra főzünk. Egyes háztartásokban a főzés akár a teljes energiaigény 30 százalékát is adhatja, a jól megválasztott főzési szokásokkal, például több étel elkészítésével azonban mérsékelhető az energiahasználat.
A terek használatának újragondolása szintén csökkenheti a rezsit. Amennyiben például valaki több családtagjával, lakótársával együtt otthonról dolgozik, energiatakarékosabb, ha közös helyiséget használnak a munkához, így elég csak az érintett szobát megvilágítani és felfűteni.
Végezetül az alternatív energiahordozók, így a napelemek alkalmazása, valamint a fűtéskorszerűsítés is jelentős spórolást eredményezhet közép vagy hosszú távon. Noha az ilyen beruházások pénzigényesek, már néhány év alatt megtérülhetnek, Magyarországon ráadásul több olyan program is elérhető, amely a hasonló projektek megvalósításában segíti a lakosságot.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
