Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OTP Jelzálog: tavaly a budapesti újlakás-forgalom harmadával esett vissza

A budapesti újlakás-forgalom tavaly harmadával esett vissza – derült ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti újlakás értéktérképéből.

Létrehozva:

|

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelték, a lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédban zajló háború eszkalációjával, a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet a múlt év elején még lendületben maradt, de az év végére látványosan befékezett a piac. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben rámutatott arra, hogy az 5900-as összesített forgalom 30 százalékos éves csökkenést jelent. A januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően 2015 első felében lehetett találkozni.

Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten – ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel -, de 2023-ra 7100 megépülésére számítanak. Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése, az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. A közlemény szerint negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet.

A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található – írják a közleményben. A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett abban bízhatnak, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások – közölte az OTP Jelzálog.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák