Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OTP Jelzálog: tavaly a budapesti újlakás-forgalom harmadával esett vissza

A budapesti újlakás-forgalom tavaly harmadával esett vissza – derült ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti újlakás értéktérképéből.

Létrehozva:

|

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelték, a lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédban zajló háború eszkalációjával, a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet a múlt év elején még lendületben maradt, de az év végére látványosan befékezett a piac. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben rámutatott arra, hogy az 5900-as összesített forgalom 30 százalékos éves csökkenést jelent. A januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően 2015 első felében lehetett találkozni.

Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten – ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel -, de 2023-ra 7100 megépülésére számítanak. Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése, az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. A közlemény szerint negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet.

A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található – írják a közleményben. A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett abban bízhatnak, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások – közölte az OTP Jelzálog.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz

Az erdőgazdálkodás hosszútávon is képes tűzifával kiszolgálni a lakosságot – jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mocz András az idei szociális tüzelőanyag program részleteiről szólva elmondta: a kormány a 2025-2026-os fűtési szezonban 5 milliárd forint értékű tűzifavásárlási támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Jelezte: ebből a forrásból a rászorulóknak segítenek megteremteni az “otthon melegét” – írja az alternativenergia.hu. Fontosnak nevezte, hogy Magyarországon a tűzifa fenntartható erdőgazdálkodásból származik. A hazai erdők évente mintegy 13 millió köbméternyi fa növedéket hoznak, ebből 7 millió köbmétert termelnek ki. A jövő nemzedékei nem kerülnek veszélybe, és csak azokat a fákat termelik ki, amelyek erre valóban megértek, vagy kivágásuk az erdők további fejlődését szolgálja – húzta alá.

Közölte: idén is 2000-nél több önkormányzat nyújtotta be igényét kedvezményes tűzifavásárlásra, illetve tűzifa-támogatásra. Az állami erdőgazdaságok biztosítják ennek 90 százalékát, a maradék 10 százalék a magán erdőgazdálkodók hozzájárulása a programhoz. Az állami erdészetekből a kiszállítások 70 százaléka már megtörtént – tette hozzá a helyettes államtitkár jelezve, várhatóan a tél beálltáig minden igénylőhöz eljut az átlagosan 1,5 köbméter mennyiségű, háztartásonként megközelítőleg 60 ezer forint értékű fűtőanyag.

Mocz András kitért arra is, hogy a hazai fűtési energiafelhasználás közel 30 százalékát a tűzifa adja, és erre a jövőben is szükség lesz. Tájékoztatása szerint Magyarország erdőterületeinek nagysága növekszik, folyamatosak az erőtelepítések, miközben megújulnak a kiöregedett erdők is. Jelenleg a fával borított területek aránya 24,3 százalék, a kormány célja ez 2030-ig 27 százalékra emelkedjen – jegyezte meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák