Zöldinfó
OTP Jelzálog: tavaly a budapesti újlakás-forgalom harmadával esett vissza
A budapesti újlakás-forgalom tavaly harmadával esett vissza – derült ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti újlakás értéktérképéből.
Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelték, a lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédban zajló háború eszkalációjával, a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet a múlt év elején még lendületben maradt, de az év végére látványosan befékezett a piac. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben rámutatott arra, hogy az 5900-as összesített forgalom 30 százalékos éves csökkenést jelent. A januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően 2015 első felében lehetett találkozni.
Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten – ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel -, de 2023-ra 7100 megépülésére számítanak. Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése, az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. A közlemény szerint negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet.
A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található – írják a közleményben. A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett abban bízhatnak, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások – közölte az OTP Jelzálog.
Zöldinfó
A Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
Sok épületüzemeltető úgy érzi, hogy a legionella elleni védekezés egy kipipálható adminisztratív feladat, amely évről évre ugyanúgy zajlik. A valóság azonban az, hogy a kockázat jóval összetettebb, és rengeteg olyan részletből áll össze, amelyekkel kevesen foglalkoznak. A legionella jelenléte nem látványos, ezért sokszor csak egy vizsgálat mutat rá a rendszer gyenge pontjaira — addigra azonban már késő lehet.
A kockázatelemzés nem papírmunka, hanem önvédelem
A legionella kockázatelemzést az épületek többségében egyszeri kötelező dokumentumként kezelik, amit elkészítenek, lefűznek, majd hosszú ideig elő sem vesznek. Ez a hozzáállás viszont rendkívül veszélyes, mert a vízrendszerek állapota folyamatosan változik: a hőmérséklet-ingadozás, a karbantartási hiányosságok, a csövek öregedése és az időszakos használat mind módosítják a kockázatot. Ha a dokumentum nem követi ezeket a változásokat, már nem nyújt valós védelmet. Sok üzemeltető csak akkor érti meg a helyzet súlyát, amikor pozitív legionella eredményt kap. A rendszeresen frissített, szakmailag pontos kockázatelemzés viszont képes időben jelezni, hol van szükség beavatkozásra. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy elkerülhető legyen a később jelentkező probléma.
Pangó víz: a csendes kockázat, ami hónapokig rejtve marad
A pangó víz kialakulása a legionella terjedésének egyik legfőbb oka, mégis az egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott tényező. Az épületekben rengeteg olyan csaptelep, zuhany, szelep és vízvételi pont található, amelyet ritkán vagy egyáltalán nem használnak. Ezekben a víz hosszú ideig áll, felmelegszik a baktérium számára kedvező tartományba, és így optimális környezetet alakít ki a szaporodáshoz. Sok üzemeltető csak akkor végzi el az öblítést, amikor a vizsgálat közeleg, ám ez már nem oldja meg a problémát. A pangó víz nemcsak a távoli pontokon alakulhat ki, hanem a kevésbé ismert rendszerelemekben is, például vakágakban vagy elfeledett ágakban. Ezeket kockázatelemzés nélkül szinte lehetetlen felfedezni. A rendszer folyamatos ellenőrzése és karbantartása nélkül a legionella észrevétlenül terjeszkedik tovább.
A hőmérsékleti tartományok félreismerése komoly veszélyt jelent
Sokan úgy hiszik, hogy a legionella csak a melegvízben jelent kockázatot, ám a valóság mást mutat. A baktérium a 25–45 °C közötti tartományban érzi magát a legjobban, és ez a hőmérséklet gyakran a hidegvíz-hálózatban is előfordul, különösen nyáron vagy rosszul szigetelt épületekben. A hibás hőmérséklet-ellenőrzések és a hiányos mérések sok üzemeltetőt hamis biztonságérzetbe ringatnak. Előfordul, hogy egy-egy hőmérsékleti mérés megfelelő eredményt mutat, de a hálózat más pontjai már a kockázatos tartományban vannak — csak senki nem méri őket. A kockázatelemzés egyik fontos feladata éppen az, hogy feltárja ezeket a kritikus szakaszokat. Ha ez elmarad, az épület tulajdonképpen teljesen védtelen marad a baktériummal szemben.
Aqua Solutions Kft. – gyors és pontos szakmai támogatás Legionella ellen
Az épületüzemeltetők számára sokszor az jelenti a legnagyobb bizonytalanságot, hogy nem tudják, hol kezdjék a vizsgálatot, és milyen pontok számítanak valódi kockázati területnek. Az Aqua Solutions Kft. a Legionella kockázatelemzésben is kiemelkedő szakmai támogatást kínál: a cég gyors és precíz vízminta vizsgálat szolgáltatással, valamint részletes, érthető kockázatelemzéssel segíti az üzemeltetőket. A szakértőik pontosan tudják, milyen rendszerelemek hajlamosak problémát okozni, és ezeket célzottan vizsgálják. A gyors eredménykiadás különösen fontos olyan épületekben, ahol a késlekedés növelheti a fertőzésveszélyt. Az Aqua Solutions Kft. gyakorlati tapasztalata biztosítja, hogy az üzemeltetők ne csak papír szerint legyenek megfelelők, hanem valós biztonságot teremtsenek a rendszerben.
A kockázat nem látványos – épp ezért veszélyes
A legionella jelenléte teljesen észrevétlen marad a mindennapokban: nincs szaga, nincs színe, és semmilyen látható jele nincs annak, hogy a vízrendszerben elszaporodott. Mivel sok épületüzemeltető csak a kézzelfogható problémákat tartja veszélynek, a legionella fenyegetése gyakran háttérbe szorul. A rendszer viszont hónapokig működhet úgy, hogy a baktérium lassan, de folyamatosan terjed. A probléma legtöbbször csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már pozitív vízminta-vizsgálati eredmény érkezik. Ezért is létfontosságú a rendszeres kockázatelemzés és a szakértői ellenőrzés — mert a veszély pontosan azért súlyos, mert rejtve marad. A tudatos és alapos megelőzés az egyetlen megoldás arra, hogy az épület valóban biztonságos maradjon.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
