Zöldinfó
OTP Jelzálog: tavaly a budapesti újlakás-forgalom harmadával esett vissza
A budapesti újlakás-forgalom tavaly harmadával esett vissza – derült ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti újlakás értéktérképéből.
Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelték, a lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédban zajló háború eszkalációjával, a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet a múlt év elején még lendületben maradt, de az év végére látványosan befékezett a piac. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben rámutatott arra, hogy az 5900-as összesített forgalom 30 százalékos éves csökkenést jelent. A januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően 2015 első felében lehetett találkozni.
Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten – ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel -, de 2023-ra 7100 megépülésére számítanak. Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése, az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. A közlemény szerint negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet.
A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található – írják a közleményben. A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett abban bízhatnak, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások – közölte az OTP Jelzálog.
Zöldinfó
Gazdák védelmében: tömegek támogatják az agrárpetíciót
Már több mint 260 ezren írták alá az agrárpetíciót.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mostanáig több mint 260 ezren támogatták az aláírásukkal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös kezdeményezését, a Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat! címmel januárban meghirdetett petíciót – közölték az érdekképviseletek az MTI-vel. A Magosz és a NAK értékelése szerint a petíció sikere azt bizonyítja, hogy a magyar emberek nem kérnek a harmadik országokból érkező bizonytalan minőségű élelmiszerekből, visszautasítják az EU mezőgazdaságát veszélyeztető szabadkereskedelmi megállapodásokat, kiállnak a gazdálkodókért, az élelmiszerbiztonságért és az uniós agrártámogatások megőrzéséért – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátették, az elhibázott brüsszeli lépések veszélyeztetik a mezőgazdaság jövőjét, az Európai Bizottság rövid távú ipari és geopolitikai érdekekért cserébe áldozza föl az agrárium stabilitását és az európai élelmezésbiztonság alapjait – írja az alternativenergia.hu.
A Közös Agrárpolitika tervezett átalakítása elfogadhatatlan, mert a források 20-25 százalékos megvonása gazdaságokat lehetetlenítene el, és a generációs megújulást sem segítik azzal, hogy az idősebb termelőktől teljes egészében elvonják a támogatást – írták. A közlemény szerint a hatástanulmányok és felhatalmazás nélküli szabadkereskedelmi egyezmények megrengetik az EU mezőgazdaságát és az élelmiszeriparát, az exportőr országokban ugyanis más a birtok- és termelési struktúra, lazábbak az élelmiszer-előállítási szabályok és olyan készítményeket is felhasználnak a termelésben, amelyeket az uniós szabályok tiltanak.
Az Ukrajnával kötött megállapodás már igazolta, hogy a kívülről beáramló termékek komoly piaci zavarokat okoznak. A májusban életbe lépő Mercosur-megállapodás súlyosbítja a helyzetet, mert az emiatt beáramló tömegtermékekről a fogyasztók nem kapnak megfelelő tájékoztatást, az európai gazdák pedig kiszorulnak a piacaikról – tették hozzá. A Magosz és a NAK úgy látja, hogy mindez nem véletlen döntések sorozata, az Európai Bizottság vezetése figyelmen kívül hagyja, hogy a mezőgazdaság nem pusztán egy gazdasági ágazat, hanem az élelmiszer-ellátás, a vidéki társadalom és a környezeti fenntarthatóság alapja. Az agrárium nem lehet kereskedelmi alkuk és hibás döntések áldozata, a magyar földet és a magyar gazdákat meg kell védeni. A közös kiállás üzenetét a kezdeményezők eljuttatják Brüsszelbe, a benyújtásig még várják az újabb aláírásokat a www.agrarpeticio.hu oldalon – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMeglepően sok földmozgást regisztráltak egyetlen hónap alatt
