Zöldinfó
OTP Jelzálog: tavaly a budapesti újlakás-forgalom harmadával esett vissza
A budapesti újlakás-forgalom tavaly harmadával esett vissza – derült ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti újlakás értéktérképéből.
Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelték, a lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédban zajló háború eszkalációjával, a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet a múlt év elején még lendületben maradt, de az év végére látványosan befékezett a piac. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben rámutatott arra, hogy az 5900-as összesített forgalom 30 százalékos éves csökkenést jelent. A januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően 2015 első felében lehetett találkozni.
Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten – ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel -, de 2023-ra 7100 megépülésére számítanak. Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése, az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. A közlemény szerint negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet.
A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található – írják a közleményben. A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett abban bízhatnak, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások – közölte az OTP Jelzálog.
Zöldinfó
Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot
A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.
A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések
