Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OTP Jelzálog: tavaly a budapesti újlakás-forgalom harmadával esett vissza

A budapesti újlakás-forgalom tavaly harmadával esett vissza – derült ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti újlakás értéktérképéből.

Létrehozva:

|

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben kiemelték, a lakásárakkal és hitelkamatokkal, a szomszédban zajló háború eszkalációjával, a nehezen tervezhető kivitelezési időkkel és költségekkel leírható makrókörnyezetben a kereslet a múlt év elején még lendületben maradt, de az év végére látványosan befékezett a piac. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője a közleményben rámutatott arra, hogy az 5900-as összesített forgalom 30 százalékos éves csökkenést jelent. A januártól júniusig eladott mintegy 3800 új társasházi lakás még hozta a megelőző öt év átlagát, az év második felében már csak 2100 fővárosi újlakás talált gazdára, aminél alacsonyabb volumennel csak a Covid megjelenésekor, 2020 első felében, illetve ezt megelőzően 2015 első felében lehetett találkozni.

Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2022-ben 6300 társasházi lakást adtak át Budapesten – ez nem egyenlő a használatba vételi engedélyekkel -, de 2023-ra 7100 megépülésére számítanak. Az idénre tervezett átadások számából toronymagas a XIII. kerület részesedése, az 1700 lakás a budapesti teljes volumen közel negyede. A közlemény szerint negatív hatással volt az eladatlan lakáskészletre, hogy tavaly az új kínálat meghaladta a keresletet.

A 2023. január elején elérhető, azonnal költözhető 640 darabos új lakáskészlet 2014 óta a negyedik legnagyobb féléves volumen. Aki rögtön költözne, továbbra is a XIII., XI. és VIII. kerületben találhat legkönnyebben ingatlant. Építés alatt állóból további 5100 darabos a fővárosi eladatlan készlet, ebből majdnem minden negyedik a XI. kerületben található – írják a közleményben. A kereslet megtorpanása és az összességében bizonytalanná váló piaci környezet ellenére sem látszanak jelek az újépítésű lakások árának mérséklődésére. A beruházók inkább kivárnak az értékesítés indításával, emellett abban bízhatnak, hogy az ősszel a lakáspiac slágertémájává váló rezsiteher-növekedés hatására összességében nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani a piaci forgalomból az energiahatékony új lakások – közölte az OTP Jelzálog.

Advertisement

Zöldinfó

A tavaszi erdőtüzeket szinte mindig emberi figyelmetlenség okozza

Minden tavaszi erdőtűz emberi mulasztás miatt keletkezik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hideg napok után egyre többen döntenek úgy, hogy szabadidejüket a természetben töltik, kertészkedéssel, kirándulással köszöntve a tavasz első napsugarait – írja az alternativenergia.hu. Ezzel egy időben előkerülnek a bográcsok, grillsütők, nyársak is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet az elővigyázatosságra szabadtéri tűz használatakor, hiszen a tavaszi erdőtűzszezon éppen a hóolvadás utáni csapadékmentes időszakra esik. Annak ellenére, hogy az idei tél nem szűkölködött csapadékban és a korábbi évekhez képest hűvösebb volt, egy hét száraz-meleg időjárás sok helyen elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a holt biomassza kiszáradjon. A hétvégére várható, száraz csapadék nélküli időjárás tovább növeli az erdőre átterjedő szabadtéri tüzek kockázatát.

A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban. A „gazosok”, nádasok, árokpartok meggyújtása, majd a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok millió facsemete pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek. A nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés is rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Előfordul, hogy a tűzgyújtók nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt és akár a szomszédos faházákat is. A ház körül keletkezett növényi hulladék elégetése helyett mindenképpen javasolt inkább komposztálni. A nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, avarégetés után) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéledhet.

Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek és nehezebb őket eloltani. Mivel a tavaszi tüzek 100 százalékát mi, emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni leghatékonyabb védekezés az odafigyelés, a tűzgyújtási szabályok betartása. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák