Zöld Energia

Otthoni akkumulátort mutatott be a Huawei

A LUNA S1-et háztartási napelemes rendszerek számára dolgozták ki.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-04-22

Szerző:

Vanessza

A Huawei cégről a többség egészen biztosan az okostelefonokra asszociál, a kínai gyártó ugyanakkor más technológiákkal, termékekkel is foglalkozik. A vállalat a közelmúltban egy új, lakossági napelemes rendszerek számára kidolgozott, minden egyben akkumulátorcsaládról rántotta le a leplet – számol be a PV Magazin. A berendezés három változatban, egy, két vagy három akkumulátormodullal érhető el, amelyek 6,9 kilowattórától 20,7 kilowattóráig terjedő felhasználható energiát kínálnak.

A tetőre telepített fotovoltaikus rendszerekkel kombinálható akkumulátor a LUNA S1 nevet viseli. A gyártó szerint a termék továbbviszi a Huawei egyedülálló Module+ architektúráját, amely beépített energiaoptimalizálóval rendelkezik, és a szektorban először használja a vezető nagyméretű akkumulátorcellát (280 amperóra), amely messze meghaladja az iparági szintet. „Az akkumulátorcsomag szintjén történő optimalizálással több mint 40 százalékkal nagyobb energiaátbocsátást biztosít az élettartam alatt, és magas minőségével és megbízhatóságával iparágvezető, 15 éves korlátozott garanciát ér el, így hosszabb élettartamot és kiváló befektetési megtérülést kínál a felhasználóknak” – olvasható a vállalat közleményében.

A Luna2000-7/14/21-S1 energiatároló-rendszer három változatban kapható, egy, két vagy három akkumulátor-modullal és 6,9-20,7 kilowattóra hasznosítható energiával. A berendezés maximális töltési és kisütési teljesítménye 3,5 kilowatt és 1,05 kilowatt között mozog, míg az üzemi feszültségtartomány 350 volt és 560 volt között van egyfázisú rendszerek esetében, illetve 600 volt és 980 volt között háromfázisú rendszereknél.

Az egymodulos változat mérete 590-szer 255-ször 510 milliméter, tömege 80 kilogramm, míg a hárommodulos rendszer mérete 590-szer 255-ször 1230 milliméter, súlya pedig 216 kilogramm. Az új tárolórendszerek működési hőmérséklettartománya mínusz 20 Celsius-foktól plusz 55 Celsius-fokig terjed, és IP66-os védettségűek.

A Huawei LUNA S1 ötrétegű biztonsági védelmi mechanizmussal rendelkezik, beleértve a cellaszintű, elektromos, szerkezeti, aktív és vészhelyzeti védelmet. Az akkumulátor számos biztonsági tanúsítványt elért, mint például a VDE 2510-50, IEC 62169, ISO 13849, IEC 63056, IEC 62040-1, IEC 62477 és UN 38.3.

Kapcsolódó tartalom:akkumulátor energia Huawei megújuló energiaforrás

Zöld Energia

Szélenergia igen, de nem bárhol – új térkép segítheti a természetbarát beruházásokat

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki – tájékoztat az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Forrás: MME Szélerőművek által veszélyeztetett madárfajok összesített előfordulási térképe Magyarországon, 20 területi kategória felhasználásával. A madárvédelmi szempontból fontos területek az alacsony pontszámot (piros jelölést) kapták. (A legkevésbé fontos kategóriába nem esik egy UTM-négyzet sem, ezért nem szerepel a 20. kategória a jelmagyarázatban.)

Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

Az MME hangsúlyozta: a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.

Tovább olvasom