Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Papír és műanyag vezeti az uniós csomagolási hulladék toplistáját

Csökkent a műanyag csomagolásból származó lakossági hulladék mennyisége az EU-ban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2023-ban, azaz lakosonként 177,8 kilogramm, ami 8,7 kilogrammal kevesebb a 2022-eshez képest, de 21,2 kilogrammos növekedést jelent a tíz évvel korábbi, 2013-as szinthez viszonyítva – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az alternativenergia.hu szerint a hozzáférhető legfrissebb adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban 2023 folyamán keletkezett összes csomagolási hulladék 40,4 százalékát papír és karton, 19,8 százalékát műanyag, 18,8 százalékát üveg, 15,8 százalékát fa, 4,9 százalékát fém, valamint 0,2 százalék egyéb hulladék tette ki. Minden uniós lakos átlagosan 35,3 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt, ebből 14,8 kilogrammot hasznosítottak újra. A keletkezett műanyaghulladék mennyisége egy kilogrammal csökkent 2022-hez képest, míg tízéves viszonylatban, 2013 és 2023 között a keletkező műanyag csomagolási hulladék mennyisége fejenként 6,4 kilogrammal nőtt, annak újrahasznosított mennyisége pedig 3,8 kilogrammal emelkedett.

Az uniós tagállamokban 2023-ban keletkezett műanyag csomagolási hulladék 42,1 százalékát hasznosították újra, ami enyhe növekedést jelent 2013-hez képest, amikor ez az arány 38,2 százalék volt. A tagországok között Belgium jelentette a legmagasabb, 59,5 százalékos újrahasznosítási arányt, majd Lettország (59,2 százalék) és Szlovákia (54,1 százalék). A legalacsonyabb arányokat Magyarországon (23 százalék), Franciaországban (25,7 százalék) és Ausztriában (26,9 százalék) jegyezték fel – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák