Zöldinfó
Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése
Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.
A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.
Zöldinfó
Hibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével
Akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai erőműve.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint tízmilliárd forintos beruházással akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai gázturbinás erőműve – írja az alternativenergia.hu. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta: Az 57 megawattóra kapacitású energiatároló rendszert 3,8 milliárd forint európai uniós támogatással 10,4 milliárd forint összértékben valósították meg.
Emlékeztetett: a közelmúltban Tiszaújvárosban adtak át hasonló beruházást, Ajkán pedig a működő gázturbinás erőművükkel – amelyben két turbina van – hibrid erőmű jön létre. Kitért arra is, hogy a mostanihoz hasonló hőhullámok mutatnak rá a tárolókapacitások és a gázturbinás erőművek fontosságára, mert ezek rugalmasan működnek. A tárolókból azokban az időszakokban, amikor drágább a villamosenergia, felhasználható a kapacitás, a gázturbinás erőművek pedig gyorsan indíthatók.
Kiss Csaba, az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyettese is ezt a rugalmasságot hangsúlyozta. Elmondta: az ajkai energiatároló rendszer kapacitása egymillió laptop vagy négy millió mobiltelefon feltöltéséhez szükséges energiára elegendő. Kiemelte: az ajkai beruházás a cégcsoport zöld átállás stratégiájának részeként a hosszútávú rugalmas és fenntartható termelés biztosításához járul hozzá. Megjegyezte: az ajkaihoz hasonló hibrid erőművet adtak át Sopronkövesden a közelmúltban, ahol szélturbina mellé építettek tárolókapacitást. Lantos Mihály, az EXTOR Zrt ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az ajkai erőmű teljesítményében és komplexitásában is a legnagyobbak közé tartozik Magyarországon, így minden tekintetben példaértékű a beruházás.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
