

Zöldinfó
Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése
Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.
A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.

Zöldinfó
Klímaadaptáció a gyakorlatban természetalapú megoldások a településeken
Tovább kell adni a klímaalkalmazkodás tapasztalatait.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A települések klímaalkalmazkodási képességének erősítésére tett intézkedések számbavétele mellett a valódi kérdés, hogy hogyan lehet a gyakorlati eredményeket továbbadni – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára Esztergomban, a klímaalkalmazkodásról és a vízmegtartásról szóló konferencián. Dukai Miklós hozzátette, a kétnapos esemény célja, hogy összekapcsolja a szakembereket, kutatókat és döntéshozókat a klímaváltozás hatásainak kezelése, a klímaváltozással szemben ellenálló közösségek építése érdekében – írja az alternativenergia.hu. Dukai Miklós szólt arról, hogy idén zárul Magyarország első olyan projektje, mely a települések együttműködésén alapuló, fenntartható területi vízgazdálkodási megoldások gyakorlati alkalmazását helyezte a klímaadaptáció középpontjába.
Kiemelte, hogy a projekt során egy síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtő mintaterületen, mintegy 400 négyzetkilométeren összesen 14 önkormányzattal együttműködve hoztak létre kis léptékű, természetalapú vízvisszatartást célzó megoldásokat. Ezek képesek kezelni a túl sok és a túl kevés víz problémáit. Az államtitkár elmondta, a vízgyűjtő pályázati programokkal egy teljesen új és egyedi pályázati formát alakítottak ki, és ezt szemléletet a környezeti és energiahatékonysági operatív programban is alkalmazták. A kétnapos konferenciát a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együtt szervezte, Áder János volt államfő fővédnökségével. A témák között szerepel a klímaváltozás és emberi egészség kapcsolata, a vízgazdálkodás természetalapú megoldásai és azok finanszírozása, a közösségi részvétel és az önkormányzatok szerepe az éghajlati kihívások kezelésében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Zöld energia a gyakorlatban: a MET Csoport aktívan alakítja a hálózat jövőjét
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon