Zöldinfó
Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése
Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.
A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.
Zöldinfó
Nő a mezőgazdasági termelők jövedelembiztonsága a megemelt húsmarha-támogatásokkal
Újabb célzott támogatáshoz jutnak a szarvasmarhatartók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Agrárminisztérium (AM) az idei, kihívásokkal teli évben is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az állattenyésztést – írja az alternativenergia.hu. Ezért a szarvasmarha-ágazat csaknem 6 ezer gazdálkodója számára tette lehetővé, hogy összesen 3,8 milliárd forintnyi hazai forrásból nyújtott támogatáshoz jusson, amely jelentősen hozzájárul a termelők jövedelembiztonságához – jelentette be Nagy István agrárminiszter a szaktárca közleménye szerint. A miniszter kiemelte, hogy a magyar állattenyésztők helyzetének megerősítése és a szarvasmarha-ágazat stabilitásának fenntartása érdekében a Magyar Államkincstár megkezdte a hízott bika, valamint a szarvasmarha-extenzifikációs átmeneti nemzeti támogatás kifizetését az érintettek részére. Az extenzifikációs kifizetés több mint 3 ezer, a hízott bika jogcím pedig közel 4 ezer gazda számára nyújt segítséget. Nagy István ismertette, hogy ez a két támogatás olyan nemzeti forrásból finanszírozott intézkedés, amely a meghatározott történelmi bázis alapján nyújt kompenzációt a húsmarhatartók számára.
A cél ugyanis az, hogy mérsékeljék a piaci környezet változékonyságból fakadó bizonytalanságot, a hazai hízottbika-előállítás versenyképességének megőrzése jegyében. A most folyósított kifizetés mértéke az elmúlt évihez képest jelentős emelkedést mutat, ami jelzi a szaktárca elkötelezettségét az ágazat termelői iránt. A hízott bika támogatás történelmi bázisjogosultságonként a tavalyi 10 ezer forint helyett 30 ezer forintban, az extenzifikációs támogatás pedig az előző évi szintén 10 ezer forint helyett, 15 ezer forintban került megállapításra, azaz a keretösszegek is mintegy 2 milliárd forinttal meghaladják az elmúlt évi támogatási összegeket. A húsmarhatartók likviditásának erősítése egyben az ágazat exportteljesítményét is fokozza, amire a mostani időszakban különösen nagy szükség van – tette hozzá a miniszter. A KAP Irányító Hatóság vonatkozó, 143/2025. számon megjelent közleménye az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a www.kap.gov.hu-n érhető el – tájékoztatott közleményében az AM.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
