Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.

A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.

Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.

Advertisement

A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.

Advertisement

Zöldinfó

Tavaszi allergiahullám: fokozódnak a tünetek országszerte

Még tart a pollenszezon késő tavaszi legerősebb terhelésű időszaka.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Még tart a pollenszezon késő tavaszi legerősebb terhelésű időszaka, egyszerre közel húszféle allergén virágpora van jelen a levegőben – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) napi pollenjelentésében. Azt írták: a pollenterhelés ismét erősödik, egyre újabb allergének virágzása indul el, illetve éri el a tüneteket okozó szintet – írja az alternativenergia.hu. A nyír pollenkoncentrációja országosan magas, az eperfaféléké és a tölgyé a közepes-magas tartományban alakulhat. Jellemzően közepes, tüneteket okozó koncentrációban van jelen a platán, a bükk, valamint a dió pollenje, míg a juhar, a fűz és az ostorfa virágporának mennyisége alacsony-közepes szintet érhet el. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a ciprus- és tiszafafélék, a kőris, a komlógyertyán, a gyertyán, a sásfélék, továbbá már a fenyőfélék, a vadgesztenye és a pázsitfűfélék pollenje is.

A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony. A tavaszi fák pollenjére allergiások továbbra is fokozódó allergiás tünetekre számíthatnak, melyek elsősorban orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés vagy könnyezés formájában jelentkezhetnek. A pázsitfűfélék pollenjére érzékeny allergiások készüljenek fel az allergiás tünetek megjelenésére, a pázsitfűfélék virágporának koncentrációja országos viszonylatban várhatóan április végére, május elejére eléri a tüneteket okozó közepes szintet. Továbbra is jelen van a levegőben a “nyárfaszösz”, ami azonban a tévhittel ellentétben nem okoz pollenallergiás tüneteket, mivel valójában a nyárfa terméséből és annak szél által való elterjedését segítő, üres, levegővel telt, allergén fehérjéket nem tartalmazó részeiből áll. Akiknél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek, azoknál valószínűleg a levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják ezeket – hívja fel a figyelmet a központ.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák