Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.

A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.

Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.

Advertisement

A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.

Advertisement

Zöldinfó

Ha gólyacsapatot lát, ezt semmiképp ne tegye!

A gyülekező fehér gólyák nem szorulnak segítségre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhat országszerte a lakosság júliusban és augusztusban, a jelenség a költési időszak természetes velejárója, ezért a madarak nem szorulnak segítségre: etetésüktől, itatásuktól és mentésüktől is tartózkodni kell – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. A közlemény szerint július második felére a hazai fehérgólya-állomány idei fiókáinak többsége elhagyja a fészket. A fiatal és kifejlett madarak ilyenkor csapatokba rendeződve táplálkoznak és pihennek, gyakran olyan száraz, kopár területeken, amelyek első pillantásra nem tűnnek alkalmas élőhelynek. Ez sokakban aggodalmat kelthet, ugyanakkor a madaraknál ez természetes és nem szorulnak segítségre – hangsúlyozták.

Az ÉKFM arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad etetni vagy itatni a röpképes gólyákat sem. A mesterséges táplálás miatt a madarak ellustulhatnak, valamint hozzászoktathatja őket az ember közelségéhez, ami természetes viselkedésük megváltozásához vezethet. Ez különösen veszélyes lehet a hosszú távú vonulás során, mert a Közel-Kelet és Afrika egyes térségeiben az ember közelségének keresése növelheti a madarak elejtésének kockázatát. A fehér gólya elsősorban gyepeken vadászik, fő táplálékát rovarok és kisebb gerinces állatok alkotják. A közvélekedéssel ellentétben a békák és a halak csak kevés részét képezik az étrendjének.

Kopár területeket több okból is választanak a madarak. Az ilyen helyeken könnyebben észreveszik a ragadozókat, míg a gyorsan felmelegedő talaj fölött kialakuló termikek (felszálló meleg légáramlatok) lehetővé teszik, hogy a nagytestű madarak kevés energia felhasználásával emelkedjenek a magasba. Emellett a talajról visszaverődő napsugárzás elősegíti a napfürdőzést, amely hozzájárul a tollazatban elszaporodó külső élősködők, például a tolltetvek számának csökkentéséhez – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák