Zöldinfó
Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése
Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.
A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.
Zöldinfó
Szigorítanák az erdőgazdálkodást a biodiverzitás védelme érdekében
Leállítják a védett erdők kitermelését, és szigorítják az ipari szankciókat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hangsúlyozta, azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére – ismertette az alternativenergia.hu. “Nem engedhetjük tovább a tarvágásokat, erdeink nem csupán faanyagot, hanem a jövőnket és a hazánk épségét jelentik” – fogalmazott. Közölte, átalakítják az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó. Szakmai körökben tiltakozást váltott ki, amikor néhány éve már rendeletben, majd a múlt év középen törvény engedélyezte a tarvágást az őshonos fafajú, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőkben.
Sajtójelentések szerint az MTA Biológiai Tudományok Osztálya nem támogatta azt a törvénytervezetet, mert a természetvédelmi és Natura 2000 elődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdőkben csak ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében látta megengedhetőnek a gazdasági hasznosítást. Az Európai Erdészek Szövetségének szakmai állásfoglalása szerint a vágásos üzemmód bizonyos típusai – szálalóvágás, fokozatos felújító vágás – keretében megvalósítható az erdei biodiverzitás, az erdőborítás fenntartása, de a tarvágás nem tekinthető ökológiailag fenntartható gazdálkodási módnak.
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
