Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pénteken kezdődik az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME közleményében. Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.

A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.

Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két-három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.

Advertisement

A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve. Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi. A jelentőlapot az MME honlapjáról lehet letölteni.

Advertisement

Zöldinfó

Ismeretlen eredet, komoly kockázat: így ismerhetők fel a hamis növényvédő szerek

A hamis növényvédő szerek használata veszélyezteti a termést, a környezetet és az egészséget – hívja fel a figyelmet a Nébih.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleményében ismertette: az Európai Növényvédelmi Szövetség becslése szerint Európában a növényvédőszer-kereskedelem 14 százaléka érintett a hamisításban és az illegális forgalmazásban, Magyarországon ez az arány 10 százalék körüli. A hamisított készítmények ismeretlen eredetűek és összetételűek, ezért sem hatékonyságuk, sem biztonságuk nem garantált. Minőségük és tényleges összetételük ellenőrizetlen, használatuk veszélyes lehet – közölték. A legálisan forgalmazott növényvédő szereket a hatóság szigorú, többlépcsős vizsgálat után engedélyezi, figyelembe véve a hatékonyságot, az ember és a környezet számára elfogadható kockázatot és a minőségi paramétereket. Az engedélyezett készítményeket a forgalmazás teljes időtartama alatt ellenőrzik. Az előírásoknak megfelelően, magyar nyelvű címkével, a használati utasítás és a veszélyjelzések betartása mellett biztonságosan lehet alkalmazni – hangsúlyozták.

Közölték, a Nébih “Ne permetezz kockázatot” kommunikációs kampányhete a hamis növényvédő szerek jelentette kockázatot helyezi a középpontba. A hatóság felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy növényvédő szert kizárólag engedéllyel rendelkező, magyarországi forgalmazótól vegyenek. Kiemelten foglalkozik a hamisítványok felismerésével is: gyanúra adhat okot például a feltűnően alacsony ár, a hibás vagy hiányos címke, a magyar nyelvű használati útmutató hiánya, valamint az ismeretlen vagy külföldi eladó. Gyanú esetén a Nébih zöld száma (06-80/263-244) hívható, valamint bejelentés tehető a növényvédelmi hatóságnál.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák