Zöldinfó
Praktiker: felpörgött a fűtéshez kapcsolódó termékek forgalma
A Praktiker áruházlánc országos adatai alapján az év második felében gyorsan megindult és azóta folyamatos a fűtéshez kapcsolódó termékek, köztük a szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközök, valamint kiegészítőtermékeik forgalmának növekedése.
A magyarok közel 700 millió forintot költöttek ezekre a termékekre a július 1. óta eltelt időszakban a Praktiker áruházaiban. Az áruházlánc közlése szerint a lemezkandallók forgalma ötszörösére nőtt az idei július-szeptemberi időszakban az előző évihez képest, csempekandallót pedig háromszor többen vásároltak. A nyár végére az elektromos kiegészítő fűtőeszközök iránt is emelkedett a kereslet, valamint az energiahatékonyság növelése céljából sokan vásárolnak szigetelőanyagokat – tették hozzá. Az MTI kérdésére közölték, hogy a 2022. július 1. óta eltelt időszakban szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközökből – lemezkandallók, csempekandallók – több mint 2200 darabot, a nem szilárd tüzelésű alternatív fűtési eszközökből – klímák, olajradiátorok, elektromos konvektorok, infrapanelek, splitklímák – több mint 4800-at adtak el. A téli hónapokra jellemzően nemcsak az alternatív fűtőeszközök beszerzésével, hanem a lakás energiahatékonyságának növelésével is sokan készülnek. A lakosság energiatudatos gondolkodását mutatja, hogy a 2021-es adatokhoz képest augusztusban és szeptemberben megkétszereződött az ajtó- és ablakszigeteléshez használt tömítőszalagok forgalma.
A Praktiker arra számít, hogy a felsorolt termékkategóriákban a következő időszakban a megemelkedett kereslet országszerte fennmarad, bizonyos termékek esetén pedig a hidegebb idő beköszöntével tovább emelkedik. A magyar tulajdonban lévő Praktiker 20 áruházat és egy webshopot működtet. Az áruházak összterülete 130 ezer négyzetméter, 2021-ben felépült egy 3000 négyzetméteres – online vásárlást támogató – webshopraktár Budapesten. Az áruházlánc jelenleg közel 1600 főt foglalkoztat, közülük hetvenen megváltozott munkaképességűek. A Praktiker piaci részesedése Magyarországon mintegy 33 százalék. A barkácsáruház közel 340 beszállítóval dolgozik, amelyből a magyar cégek aránya 85 százalék.
mti
Zöldinfó
Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban
Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.
A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.
A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
