Zöldinfó
Praktiker: felpörgött a fűtéshez kapcsolódó termékek forgalma
A Praktiker áruházlánc országos adatai alapján az év második felében gyorsan megindult és azóta folyamatos a fűtéshez kapcsolódó termékek, köztük a szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközök, valamint kiegészítőtermékeik forgalmának növekedése.
A magyarok közel 700 millió forintot költöttek ezekre a termékekre a július 1. óta eltelt időszakban a Praktiker áruházaiban. Az áruházlánc közlése szerint a lemezkandallók forgalma ötszörösére nőtt az idei július-szeptemberi időszakban az előző évihez képest, csempekandallót pedig háromszor többen vásároltak. A nyár végére az elektromos kiegészítő fűtőeszközök iránt is emelkedett a kereslet, valamint az energiahatékonyság növelése céljából sokan vásárolnak szigetelőanyagokat – tették hozzá. Az MTI kérdésére közölték, hogy a 2022. július 1. óta eltelt időszakban szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközökből – lemezkandallók, csempekandallók – több mint 2200 darabot, a nem szilárd tüzelésű alternatív fűtési eszközökből – klímák, olajradiátorok, elektromos konvektorok, infrapanelek, splitklímák – több mint 4800-at adtak el. A téli hónapokra jellemzően nemcsak az alternatív fűtőeszközök beszerzésével, hanem a lakás energiahatékonyságának növelésével is sokan készülnek. A lakosság energiatudatos gondolkodását mutatja, hogy a 2021-es adatokhoz képest augusztusban és szeptemberben megkétszereződött az ajtó- és ablakszigeteléshez használt tömítőszalagok forgalma.
A Praktiker arra számít, hogy a felsorolt termékkategóriákban a következő időszakban a megemelkedett kereslet országszerte fennmarad, bizonyos termékek esetén pedig a hidegebb idő beköszöntével tovább emelkedik. A magyar tulajdonban lévő Praktiker 20 áruházat és egy webshopot működtet. Az áruházak összterülete 130 ezer négyzetméter, 2021-ben felépült egy 3000 négyzetméteres – online vásárlást támogató – webshopraktár Budapesten. Az áruházlánc jelenleg közel 1600 főt foglalkoztat, közülük hetvenen megváltozott munkaképességűek. A Praktiker piaci részesedése Magyarországon mintegy 33 százalék. A barkácsáruház közel 340 beszállítóval dolgozik, amelyből a magyar cégek aránya 85 százalék.
mti
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
