Zöldinfó
Praktiker: felpörgött a fűtéshez kapcsolódó termékek forgalma
A Praktiker áruházlánc országos adatai alapján az év második felében gyorsan megindult és azóta folyamatos a fűtéshez kapcsolódó termékek, köztük a szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközök, valamint kiegészítőtermékeik forgalmának növekedése.
A magyarok közel 700 millió forintot költöttek ezekre a termékekre a július 1. óta eltelt időszakban a Praktiker áruházaiban. Az áruházlánc közlése szerint a lemezkandallók forgalma ötszörösére nőtt az idei július-szeptemberi időszakban az előző évihez képest, csempekandallót pedig háromszor többen vásároltak. A nyár végére az elektromos kiegészítő fűtőeszközök iránt is emelkedett a kereslet, valamint az energiahatékonyság növelése céljából sokan vásárolnak szigetelőanyagokat – tették hozzá. Az MTI kérdésére közölték, hogy a 2022. július 1. óta eltelt időszakban szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközökből – lemezkandallók, csempekandallók – több mint 2200 darabot, a nem szilárd tüzelésű alternatív fűtési eszközökből – klímák, olajradiátorok, elektromos konvektorok, infrapanelek, splitklímák – több mint 4800-at adtak el. A téli hónapokra jellemzően nemcsak az alternatív fűtőeszközök beszerzésével, hanem a lakás energiahatékonyságának növelésével is sokan készülnek. A lakosság energiatudatos gondolkodását mutatja, hogy a 2021-es adatokhoz képest augusztusban és szeptemberben megkétszereződött az ajtó- és ablakszigeteléshez használt tömítőszalagok forgalma.
A Praktiker arra számít, hogy a felsorolt termékkategóriákban a következő időszakban a megemelkedett kereslet országszerte fennmarad, bizonyos termékek esetén pedig a hidegebb idő beköszöntével tovább emelkedik. A magyar tulajdonban lévő Praktiker 20 áruházat és egy webshopot működtet. Az áruházak összterülete 130 ezer négyzetméter, 2021-ben felépült egy 3000 négyzetméteres – online vásárlást támogató – webshopraktár Budapesten. Az áruházlánc jelenleg közel 1600 főt foglalkoztat, közülük hetvenen megváltozott munkaképességűek. A Praktiker piaci részesedése Magyarországon mintegy 33 százalék. A barkácsáruház közel 340 beszállítóval dolgozik, amelyből a magyar cégek aránya 85 százalék.
mti
Zöldinfó
A természetközeli megoldások híve került a klímapolitika élvonalába
A WWF Magyarország szakértője lett a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét nevezték ki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárává – így a civil szervezet igazgatója, Sipos Katalin után újabb WWF-es szakember vállal szerepet a kormányzati munkában – írja az alternativenergia.hu. A két kinevezés a június 26-i Magyar Közlönyben is megjelent. Kajner Péter több mint 7 évig dolgozott a természetvédelmi civil szervezet Tisza-programján, ami az Alföld, az ország leggyorsabban szárazodó területének problémáira keresi a természetközeli vízvisszatartáson, fenntartható tájhasználaton alapuló válaszokat. A szakértő a terepen és szakpolitikában szerzett tapasztalataira is építhet annak érdekében, hogy hazánkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem végre magasabb fokozatba kapcsolhasson.
Az évek óta halmozódó csapadékhiány, az egyre súlyosabb aszályok, a szaporodó éghajlati szélsőségek tükrében ma már jól látható, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövőnket, de már a jelenünket is meghatározza. Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben, ami nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem a biztonságunkat, jólétünket fenyegető egyik legnagyobb kihívás. Alapvető érdekünk, hogy ne csak rövid távon, tűzoltással reagáljunk a bekövetkező károkra, hanem hosszú távú, stratégiai szemléletben álljon át az ország át egy fenntartható és a természettel összhangban működő pályára.
Magyarország évtizedek óta szárazodik, ami legjobban az Alföldön érezhető. Folyóink vízkészletei csökkennek, a talajvízszintek süllyednek, a természetes élőhelyek pedig egyre súlyosabban károsodnak a vízhiány következtében. A mezőgazdaság, az erdészet és a gazdaság más ágazatai egyre nagyobb károkkal néznek szembe, és az önkormányzatok, háztartások számára is tapinthatóvá válik a vízhiány vagy a hőhullámok hatása. A WWF Magyarország Tisza-programja 2019 óta stratégiai tervezéssel, a tudomány által javasolt válaszok feltárásával és gyakorlati alkalmazásával, szakpolitikai javaslatok előkészítésével és mintaterületeken való bemutatásával segíti a klímaváltozáshoz való rugalmas és természetközeli alkalmazkodást az Alföldön. A program hosszú távú célja a vízvisszatartásra alapozott ártéri gazdálkodás megvalósítása a Tisza mentén, ahol csak lehet. A Felső-Tiszán, a Beregben, a Közép-Tiszán, Nagykörűben gyakorlati jó példákon keresztül igyekeznek a vízvisszatartás és fenntartható gazdálkodás előnyeit demonstrálni.
„Az éghajlatváltozás kétségkívül ránk döntötte az ajtót az elmúlt években, ideje az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtésével is intenzívebben foglalkozni – mondta Kajner Péter. – A kutatók, a civil szervezetek komoly munkát végeztek és végeznek a klímaváltozás hatásainak feltárásában, a helyes válaszok azonosításában, a jó példák bemutatásában. A közbeszédben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma, és a szakpolitikákban is történtek kedvező irányú változások. Az eddigi lépések azonban nem elegendőek, a klímapolitikának határozottabban kell fellépnie. Ahhoz, hogy ne csak a károkra reagáljunk és elszenvedjük a hatásokat, kénytelen-kelletlen alkalmazkodjunk hozzájuk, tudományos alapokon nyugvó stratégiai tervezés és összehangolt cselekvés kell a kormányzat egészében és a társadalomban, gazdaságban is. Széles körű partnerségre van szükség, és segíteni kell a közösségi kezdeményezéseket is, hogy helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találjunk. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy erős klímatörvény szükségességét. Az új klímatörvény megalkotásának a sürgős kormányzati feladatok között kell szerepelnie, hogy megadja egy erős és hatékony klímapolitika kereteit. Ebben az érintett ágazati, civil javaslatoknak komoly szerepe kell legyen” – tette hozzá Kajner Péter.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
