Zöldinfó
Praktiker: felpörgött a fűtéshez kapcsolódó termékek forgalma
A Praktiker áruházlánc országos adatai alapján az év második felében gyorsan megindult és azóta folyamatos a fűtéshez kapcsolódó termékek, köztük a szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközök, valamint kiegészítőtermékeik forgalmának növekedése.
A magyarok közel 700 millió forintot költöttek ezekre a termékekre a július 1. óta eltelt időszakban a Praktiker áruházaiban. Az áruházlánc közlése szerint a lemezkandallók forgalma ötszörösére nőtt az idei július-szeptemberi időszakban az előző évihez képest, csempekandallót pedig háromszor többen vásároltak. A nyár végére az elektromos kiegészítő fűtőeszközök iránt is emelkedett a kereslet, valamint az energiahatékonyság növelése céljából sokan vásárolnak szigetelőanyagokat – tették hozzá. Az MTI kérdésére közölték, hogy a 2022. július 1. óta eltelt időszakban szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközökből – lemezkandallók, csempekandallók – több mint 2200 darabot, a nem szilárd tüzelésű alternatív fűtési eszközökből – klímák, olajradiátorok, elektromos konvektorok, infrapanelek, splitklímák – több mint 4800-at adtak el. A téli hónapokra jellemzően nemcsak az alternatív fűtőeszközök beszerzésével, hanem a lakás energiahatékonyságának növelésével is sokan készülnek. A lakosság energiatudatos gondolkodását mutatja, hogy a 2021-es adatokhoz képest augusztusban és szeptemberben megkétszereződött az ajtó- és ablakszigeteléshez használt tömítőszalagok forgalma.
A Praktiker arra számít, hogy a felsorolt termékkategóriákban a következő időszakban a megemelkedett kereslet országszerte fennmarad, bizonyos termékek esetén pedig a hidegebb idő beköszöntével tovább emelkedik. A magyar tulajdonban lévő Praktiker 20 áruházat és egy webshopot működtet. Az áruházak összterülete 130 ezer négyzetméter, 2021-ben felépült egy 3000 négyzetméteres – online vásárlást támogató – webshopraktár Budapesten. Az áruházlánc jelenleg közel 1600 főt foglalkoztat, közülük hetvenen megváltozott munkaképességűek. A Praktiker piaci részesedése Magyarországon mintegy 33 százalék. A barkácsáruház közel 340 beszállítóval dolgozik, amelyből a magyar cégek aránya 85 százalék.
mti
Zöldinfó
Tisztább levegőt akar az EU: bővíteni kell a magyar mérőhálózatot is
Szigorúbb követelményeket határoz meg az új európai uniós levegőminőségi szabályozási irányelv.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szigorúbb határértékeket, a mérőhálózat bővítését és problémák esetére cselekvési tervek kidolgozását írja elő az új európai uniós levegőminőségi szabályozási irányelv, amelyről a Magyar Meteorológiai Társaság levegőkörnyezeti szakosztálya által rendezett előadóülésen beszéltek a HungaroMet Nonprofit Zrt. szakértői Budapesten. Az egyik szakértő, Varga Judit előadásában hangsúlyozta: Magyarországon 8-12 ezer, idő előtti halálozásért felel a légszennyezettség, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai lakosság nagy része egészségkárosító hatású légszennyezettségi környezetben él – írja az alternativenergia.hu. Az új, 2024-ben elfogadott irányelvvel az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 2005-höz viszonyítva 55 százalékkal csökkenti a légszennyezés egészségre gyakorolt hatását – ismertette.
Hozzátette, az irányelv fő célja az emberi egészség védelme, majd arról beszélt, hogy az uniós szabályban meghatározzák a mérőhálózatot, a modellezést, a levegőminőségi határértékeket, a végrehajtás érdekében szükséges terveket és programokat, a nyilvánosság tájékoztatásának módját, valamint a szankcionálás és az időszakos mentesség szabályrendszerét. Dézsi Viktor, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója a jogszabályi követelmények ismertetése után elmondta: a levegőt szennyező legfontosabb komponenseket 56 automata mérőállomás és több mintavételi pont méri ma Magyarországon.
Jelezte: az új irányelv egyrészt szigorúbb határértékeket vezet be, másrészt új légszennyező anyagok – például az ultrafinom részecskék vagy az ammónia – mérését is megköveteli. Ehhez új műszerek beszerzésére és a mérési pontok fejlesztésére is szükség van, ezért a jelenlegi rendszer bővítése szükséges – jelentette ki. Ferenczi Zita a levegőminőség modellezéséről szólva kiemelte: a modellezéssel azt is előre jelezhetik, hogy a légköri közegbe bekerült szennyezőanyagok hogyan tudnak terjedni. A modellezés szerepe az új levegőminőségi irányelvben egyszerre tér ki a levegőminőség értékelésére, a térbeli reprezentativitás bemutatására, az előrejelzésre, a kibocsátási források azonosítására és az intézkedések hatásainak tervezésére – foglalta össze.
Hangsúlyozta, hogy a modellezés és a mérés nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. Kis-Kovács Gábor előadásában a légszennyező anyagok kibocsátóiról szólt, amelyek ismerete alapfeltétele a levegőminőség védelmének. Ismertette a nemzeti kibocsátási leltárak tartalmát, és kitért az energiatermelés során, a háztartásokban, a közlekedésben vagy épp a mezőgazdaságban képződő légszennyező anyagokra is. Bezegh Barbara a 2019-ben kezdődött HungAIRy LIFE integrált projektről beszélt. A mintegy 16 millió eurós, 60 százalékban európai uniós, 40 százalékban állami finanszírozású program célja a levegőminőségi tervek megvalósításának támogatása – mondta, kitérve a projekt több, már megvalósult elemére.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
