Zöldinfó

Praktiker: felpörgött a fűtéshez kapcsolódó termékek forgalma

A Praktiker áruházlánc országos adatai alapján az év második felében gyorsan megindult és azóta folyamatos a fűtéshez kapcsolódó termékek, köztük a szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközök, valamint kiegészítőtermékeik forgalmának növekedése.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-14

Szerző:

Hell

A magyarok közel 700 millió forintot költöttek ezekre a termékekre a július 1. óta eltelt időszakban a Praktiker áruházaiban. Az áruházlánc közlése szerint a lemezkandallók forgalma ötszörösére nőtt az idei július-szeptemberi időszakban az előző évihez képest, csempekandallót pedig háromszor többen vásároltak. A nyár végére az elektromos kiegészítő fűtőeszközök iránt is emelkedett a kereslet, valamint az energiahatékonyság növelése céljából sokan vásárolnak szigetelőanyagokat – tették hozzá. Az MTI kérdésére közölték, hogy a 2022. július 1. óta eltelt időszakban szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközökből – lemezkandallók, csempekandallók – több mint 2200 darabot, a nem szilárd tüzelésű alternatív fűtési eszközökből – klímák, olajradiátorok, elektromos konvektorok, infrapanelek, splitklímák – több mint 4800-at adtak el. A téli hónapokra jellemzően nemcsak az alternatív fűtőeszközök beszerzésével, hanem a lakás energiahatékonyságának növelésével is sokan készülnek. A lakosság energiatudatos gondolkodását mutatja, hogy a 2021-es adatokhoz képest augusztusban és szeptemberben megkétszereződött az ajtó- és ablakszigeteléshez használt tömítőszalagok forgalma.

A Praktiker arra számít, hogy a felsorolt termékkategóriákban a következő időszakban a megemelkedett kereslet országszerte fennmarad, bizonyos termékek esetén pedig a hidegebb idő beköszöntével tovább emelkedik. A magyar tulajdonban lévő Praktiker 20 áruházat és egy webshopot működtet. Az áruházak összterülete 130 ezer négyzetméter, 2021-ben felépült egy 3000 négyzetméteres – online vásárlást támogató – webshopraktár Budapesten. Az áruházlánc jelenleg közel 1600 főt foglalkoztat, közülük hetvenen megváltozott munkaképességűek. A Praktiker piaci részesedése Magyarországon mintegy 33 százalék. A barkácsáruház közel 340 beszállítóval dolgozik, amelyből a magyar cégek aránya 85 százalék.

mti

Kapcsolódó tartalom:eladás fűtés termékek

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom