Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Rekordot döntöttek a negatív áras órák – 500 megawattra nő a hazai energiatárolás jövőre

Augusztus végéig több volt a nulla vagy negatív áramáras óra, mint tavaly egész évben.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az időjárásfüggő megújulók elterjedése szokatlan jelenségekhez vezet a nemzetközi energiapiacokon. Derűs, napsütéses időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a pillanatnyi túlkínálat a mínuszos tartományba szorítja az áram tőzsdei árát – hívta fel a figyelmet bejegyzésében az alternativenergia.hu. Jórészt az óriási napenergia-kapacitások miatt Magyarországon idén újra rekordot döntött a nullánál nem nagyobb árral jellemezhető órák száma. A helyzet kezelésében sokat segít az energiatárolói képességek megerősítése, a kormány összesen 230 milliárd forinttal támogatja a családok és vállalkozások fejlesztéseit. Bejegyzésében a minisztérium kiemelte: januártól augusztusig 309 alkalommal volt nulla vagy negatív a villamos energia piaci ára Magyarországon. Így az első nyolc hónapban meghaladta a tavalyi egész éves darabszámot. (A 2024-es 306 esetből 274 történt meg a nyár végéig.) Bár új csúcs született, a növekedés üteme mintha lassulna.

2023-ban 93 legfeljebb nullás órát regisztráltak, többet, mint a megelőző tíz évben összesen. Tavalyra megháromszorozódott az esetszám, ehhez képest idén fékeződni látszik a bővülés üteme. Távolról sem magyar sajátosságról van szó: az uniós tagállamokban összesen közel 10 ezer negatív áras óra fordult elő 2024-ben – jegyezte meg az EM. A zöldenergia hatékonyabb felhasználása érdekében kézenfekvő megoldás az energiatárolók telepítése. A napközbeni csúcstermelési időszakban előálló többletmennyiség így félretehető késő délutánig, kora estig, a csúcsfogyasztás idejére. A tárolói kapacitások kisimítják az áramárak szélsőséges kilengéseit is – emlékeztetett az elemzés. Felidézték, hogy a kormány a Napenergia Plusz Programmal segítette a családokat napelem és energiatároló egyidejű beszerzésében, felszerelésében.

Az energiaszektor vállalatait több pályázat ösztönözte új létesítmények telepítésére. Csak az elmúlt hónapokban a MAVIR – Az energia irányítója Szolnokon, az MVM Csoport Litéren, az E.on Soroksáron létesített tárolót. Az Opus Energetika Aranyosapátiban, Csengeren, Nyírlugosban és Rakamazon helyezett üzembe új berendezéseket, a Mol Algyőn fogott hozzá a kivitelezéshez. A már zajló beruházások révén a 2023 végi 22 megawattról már jövőre 500 megawattra nő az összes beépített teljesítmény. A Jedlik Ányos Energetikai Programban ősszel induló 50 milliárd forintos kiírás még közelebb visz a 2030-ra megcélzott 1 gigawatt tárolói kapacitáshoz – jelezte az EM.

Advertisement

Zöld Energia

Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot

Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.

Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák