A rezsicsökkentés részleges kivezetésének hallatára minden korábbinál többen fontolgatják az otthoni napelemek telepítését. Az ilyen típusú projektek megvalósítására ma már különböző támogatások érhetőek el, ilyen például az a kifejezetten napelemes és fűtéskorszerűsítési program, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az alacsony jövedelmű háztartások. A program első üteme már lezárult, a következő szakasz régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet. A támogatás óriási segítséget jelent a telepítésben, az üzembe helyezést követően ugyanakkor a felhasználók hamar szembesülhetnek a rendszer fő problémájával, a raktározás kérdésével – írja a HVG. A napelemek a legtöbb energiát nappal termelik, miközben a háztartásokban a fogyasztás jellemzően az esti órákban ugrik meg, ez pedig megoldást követel.

A napelemek alkalmazása önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott ingatlanban ne használnák az áramszolgáltató hálózatát. Az otthoni kiserőmű által megtermelt energiát betáplálják, ha pedig a fogyasztás meghaladja az elérhető árammenyiséget, a hálózatból érkezik pótlás. Az energia áramlását külön mérőóra figyeli, éves szinten, szaldós rendszerben számolják el a használatot. A háztartásnak csak akkor kell fizetnie, ha több energiát vett fel, mint amennyit megtermelt.

Ez a rendszer 2023 végéig lesz elérhető, aki ezt követően köt szerződést, arra már a kevésbé előnyös bruttó elszámolás vonatkozik majd. Ebben a konstrukcióban már a kilowattok helyett a forintokat veszik figyelembe, így, ha a Technológiai és Innovációs Minisztérium az aktuális áramárnál alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, a napelem ellenére is fizetni kell a villanyszámláért. Van azonban egyéb megoldás is, mégpedig az otthoni akkumulátorok, amelyek képesek elraktározni az el nem fogyasztott energiát későbbi felhasználásra. Ezen eszközök egyik előnye, hogy áramszünet esetén is képesek energiát biztosítani. A napelemes háztartások évente az ott előállított áram 30-35 százalékát használják fel helyben, a maradékot pedig az elosztói hálózatba táplálják. Az arány akkumulátor alkalmazása mellett 70-75 százalékra nőhet. Probléma ugyanakkor, hogy a beruházás költséges, a megtérülés 18-20 év lenne, de az akkumulátorok üzemideje jellemzően csupán 5-10 év.

Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint jelenleg a hálózati visszatáplálás az elterjedt Magyarországon, mert sokkal egyszerűbb és olcsóbb, az egyre több csatlakozás miatt viszont a háztartások idővel kénytelenek lesznek saját tárolókba küldeni az áramot. Azt, hogy melyik módszer éri meg a legjobban, nehéz megmondani a háztartások és felhasználók sokasága miatt. Sok esetben éppen a közüzemi hálózatra csatlakozás és az akkumulátor kombinációja adhatja a megoldást.