Zöldinfó

Rezsicsökkentés: megéri otthon raktározni az áramot?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-02

Szerző:

Hell

A rezsicsökkentés részleges kivezetésének hallatára minden korábbinál többen fontolgatják az otthoni napelemek telepítését. Az ilyen típusú projektek megvalósítására ma már különböző támogatások érhetőek el, ilyen például az a kifejezetten napelemes és fűtéskorszerűsítési program, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az alacsony jövedelmű háztartások. A program első üteme már lezárult, a következő szakasz régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet. A támogatás óriási segítséget jelent a telepítésben, az üzembe helyezést követően ugyanakkor a felhasználók hamar szembesülhetnek a rendszer fő problémájával, a raktározás kérdésével – írja a HVG. A napelemek a legtöbb energiát nappal termelik, miközben a háztartásokban a fogyasztás jellemzően az esti órákban ugrik meg, ez pedig megoldást követel.

A napelemek alkalmazása önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott ingatlanban ne használnák az áramszolgáltató hálózatát. Az otthoni kiserőmű által megtermelt energiát betáplálják, ha pedig a fogyasztás meghaladja az elérhető árammenyiséget, a hálózatból érkezik pótlás. Az energia áramlását külön mérőóra figyeli, éves szinten, szaldós rendszerben számolják el a használatot. A háztartásnak csak akkor kell fizetnie, ha több energiát vett fel, mint amennyit megtermelt.

Ez a rendszer 2023 végéig lesz elérhető, aki ezt követően köt szerződést, arra már a kevésbé előnyös bruttó elszámolás vonatkozik majd. Ebben a konstrukcióban már a kilowattok helyett a forintokat veszik figyelembe, így, ha a Technológiai és Innovációs Minisztérium az aktuális áramárnál alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, a napelem ellenére is fizetni kell a villanyszámláért. Van azonban egyéb megoldás is, mégpedig az otthoni akkumulátorok, amelyek képesek elraktározni az el nem fogyasztott energiát későbbi felhasználásra. Ezen eszközök egyik előnye, hogy áramszünet esetén is képesek energiát biztosítani. A napelemes háztartások évente az ott előállított áram 30-35 százalékát használják fel helyben, a maradékot pedig az elosztói hálózatba táplálják. Az arány akkumulátor alkalmazása mellett 70-75 százalékra nőhet. Probléma ugyanakkor, hogy a beruházás költséges, a megtérülés 18-20 év lenne, de az akkumulátorok üzemideje jellemzően csupán 5-10 év.

Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint jelenleg a hálózati visszatáplálás az elterjedt Magyarországon, mert sokkal egyszerűbb és olcsóbb, az egyre több csatlakozás miatt viszont a háztartások idővel kénytelenek lesznek saját tárolókba küldeni az áramot. Azt, hogy melyik módszer éri meg a legjobban, nehéz megmondani a háztartások és felhasználók sokasága miatt. Sok esetben éppen a közüzemi hálózatra csatlakozás és az akkumulátor kombinációja adhatja a megoldást.

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom