Zöldinfó
Rezsicsökkentés: megéri otthon raktározni az áramot?
A rezsicsökkentés részleges kivezetésének hallatára minden korábbinál többen fontolgatják az otthoni napelemek telepítését. Az ilyen típusú projektek megvalósítására ma már különböző támogatások érhetőek el, ilyen például az a kifejezetten napelemes és fűtéskorszerűsítési program, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az alacsony jövedelmű háztartások. A program első üteme már lezárult, a következő szakasz régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet. A támogatás óriási segítséget jelent a telepítésben, az üzembe helyezést követően ugyanakkor a felhasználók hamar szembesülhetnek a rendszer fő problémájával, a raktározás kérdésével – írja a HVG. A napelemek a legtöbb energiát nappal termelik, miközben a háztartásokban a fogyasztás jellemzően az esti órákban ugrik meg, ez pedig megoldást követel.
A napelemek alkalmazása önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott ingatlanban ne használnák az áramszolgáltató hálózatát. Az otthoni kiserőmű által megtermelt energiát betáplálják, ha pedig a fogyasztás meghaladja az elérhető árammenyiséget, a hálózatból érkezik pótlás. Az energia áramlását külön mérőóra figyeli, éves szinten, szaldós rendszerben számolják el a használatot. A háztartásnak csak akkor kell fizetnie, ha több energiát vett fel, mint amennyit megtermelt.
Ez a rendszer 2023 végéig lesz elérhető, aki ezt követően köt szerződést, arra már a kevésbé előnyös bruttó elszámolás vonatkozik majd. Ebben a konstrukcióban már a kilowattok helyett a forintokat veszik figyelembe, így, ha a Technológiai és Innovációs Minisztérium az aktuális áramárnál alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, a napelem ellenére is fizetni kell a villanyszámláért. Van azonban egyéb megoldás is, mégpedig az otthoni akkumulátorok, amelyek képesek elraktározni az el nem fogyasztott energiát későbbi felhasználásra. Ezen eszközök egyik előnye, hogy áramszünet esetén is képesek energiát biztosítani. A napelemes háztartások évente az ott előállított áram 30-35 százalékát használják fel helyben, a maradékot pedig az elosztói hálózatba táplálják. Az arány akkumulátor alkalmazása mellett 70-75 százalékra nőhet. Probléma ugyanakkor, hogy a beruházás költséges, a megtérülés 18-20 év lenne, de az akkumulátorok üzemideje jellemzően csupán 5-10 év.
Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint jelenleg a hálózati visszatáplálás az elterjedt Magyarországon, mert sokkal egyszerűbb és olcsóbb, az egyre több csatlakozás miatt viszont a háztartások idővel kénytelenek lesznek saját tárolókba küldeni az áramot. Azt, hogy melyik módszer éri meg a legjobban, nehéz megmondani a háztartások és felhasználók sokasága miatt. Sok esetben éppen a közüzemi hálózatra csatlakozás és az akkumulátor kombinációja adhatja a megoldást.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
