Zöldinfó

Rezsicsökkentés: megéri otthon raktározni az áramot?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-02

Szerző:

Hell

A rezsicsökkentés részleges kivezetésének hallatára minden korábbinál többen fontolgatják az otthoni napelemek telepítését. Az ilyen típusú projektek megvalósítására ma már különböző támogatások érhetőek el, ilyen például az a kifejezetten napelemes és fűtéskorszerűsítési program, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az alacsony jövedelmű háztartások. A program első üteme már lezárult, a következő szakasz régiótól függően idén szeptemberben vagy októberben kezdődhet. A támogatás óriási segítséget jelent a telepítésben, az üzembe helyezést követően ugyanakkor a felhasználók hamar szembesülhetnek a rendszer fő problémájával, a raktározás kérdésével – írja a HVG. A napelemek a legtöbb energiát nappal termelik, miközben a háztartásokban a fogyasztás jellemzően az esti órákban ugrik meg, ez pedig megoldást követel.

A napelemek alkalmazása önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott ingatlanban ne használnák az áramszolgáltató hálózatát. Az otthoni kiserőmű által megtermelt energiát betáplálják, ha pedig a fogyasztás meghaladja az elérhető árammenyiséget, a hálózatból érkezik pótlás. Az energia áramlását külön mérőóra figyeli, éves szinten, szaldós rendszerben számolják el a használatot. A háztartásnak csak akkor kell fizetnie, ha több energiát vett fel, mint amennyit megtermelt.

Ez a rendszer 2023 végéig lesz elérhető, aki ezt követően köt szerződést, arra már a kevésbé előnyös bruttó elszámolás vonatkozik majd. Ebben a konstrukcióban már a kilowattok helyett a forintokat veszik figyelembe, így, ha a Technológiai és Innovációs Minisztérium az aktuális áramárnál alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, a napelem ellenére is fizetni kell a villanyszámláért. Van azonban egyéb megoldás is, mégpedig az otthoni akkumulátorok, amelyek képesek elraktározni az el nem fogyasztott energiát későbbi felhasználásra. Ezen eszközök egyik előnye, hogy áramszünet esetén is képesek energiát biztosítani. A napelemes háztartások évente az ott előállított áram 30-35 százalékát használják fel helyben, a maradékot pedig az elosztói hálózatba táplálják. Az arány akkumulátor alkalmazása mellett 70-75 százalékra nőhet. Probléma ugyanakkor, hogy a beruházás költséges, a megtérülés 18-20 év lenne, de az akkumulátorok üzemideje jellemzően csupán 5-10 év.

Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint jelenleg a hálózati visszatáplálás az elterjedt Magyarországon, mert sokkal egyszerűbb és olcsóbb, az egyre több csatlakozás miatt viszont a háztartások idővel kénytelenek lesznek saját tárolókba küldeni az áramot. Azt, hogy melyik módszer éri meg a legjobban, nehéz megmondani a háztartások és felhasználók sokasága miatt. Sok esetben éppen a közüzemi hálózatra csatlakozás és az akkumulátor kombinációja adhatja a megoldást.

Zöldinfó

Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon

Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-02-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.

A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.

Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.

Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.

Tovább olvasom