Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rezsicsökkentés: Megoldás lehet a napelemek telepítése?

Létrehozva:

|

Rekordmennyiségű kérelem került beküldésre az első ütemben. Ebből már 500 támogatott kézhez is kapta az értesítést arról, hogy nyertek a pályázaton. Folyamatosan érkeznek a támogatói okiratok is a nyertesekhez.

Legkésőbb őszig ezt mindenki megkapja. Valamivel több mint 200 milliárd forintra lehetett pályázni, ezzel a pályázattal több tízezer olyan családnak jelenthet megoldást akik az átlagjövedelem alatt keresnek. Nekik a növekvő rezsiterhek csökkentésében jelentősen érezhető segítséget nyújt egy ilyen pályázat- jelentette be Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a tárca szerdai közleménye szerint.

Hangsúlyozta az államtitkár: a kormány célja, hogy tovább erősítse a magyar háztartások energiabiztonságát és a lakossági napelemek elterjedésének támogatásával hozzájáruljon a klímavédelmi célkitűzések eléréséhez. A tavaly évvégén elindított pályázat segítségével a lakossági környezetszennyező fűtési rendszerek lecserélésre kerülnek, megújuló energiaforráson alapuló és korszerű, környezetkímélő megoldással kerülnek kiváltásra. A családok saját maguknak tudnak majd áramot termelni ennek köszönhetően. A pályázat Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve részét képezi, a magyar családok energiahatékonyságát növelő beruházásokat a kormány hazai költségvetésből előfinanszírozza a Terv Európai Bizottság általi elfogadásáig.

Advertisement

A közlemény szerint a kiírást példátlan érdeklődés kísérte, több mint 43 ezer kérelem érkezett, ezért az első ütem keretének megemelésével lehetővé tették, hogy mindenki, aki a benyújtott pályázata alapján jogosult a támogatásra, az kaphasson támogatást, sikeres pályázat esetén napelem telepítésére az igénylők akár 2,9 millió forintot, energiatakarékos fűtési rendszer kialakítása esetén pedig akár 11,3 millió forintot is kaphatnak.

Az elkövetkező hetekben folyamatosan küldik a támogatói okiratokat a nyerteseknek. Hogy az érintett családok mihamarabb eltudják kezdeni a kivitelezési munkálatokat, ezáltal jelentősen csökkenteni tudják a megemelkedett rezsiköltségeiket- tette hozzá az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a családok számára a napelemes pályázat mellett egyéb támogatási formák is elérhetőek, melyek segítenek otthonuk korszerűsítésében és a rezsijük csökkentésében, ezek közé tartozik az Otthonteremtési támogatás és az Otthonfelújítási kölcsön. Tehát nem csak egy támogatási forma és lehetőség áll rendelkezésükre a családoknak.

Advertisement

Akik szeretnének pályázni, de eddig még nem tették meg, nekik is van lehetőségük a második ütem keretében pályázatot beadni. Az első ütemet követően fennmaradt keretösszegre. A második ütemben leghamarabb 2023 tavaszán lehet benyújtani támogatási kérelmet/pályázatot a lakossági napelemes pályázaton, a felhívás módosítása a második ütem benyújtási szakaszára vonatkozóan folyamatban van -nyilatkozták. A pályázat lebonyolító szervezete, az ÉMI Nonprofit Kft. – a gazdaságfejlesztési miniszter döntésének megfelelően – felgyorsította a döntéselőkészítési eljárásokat, illetve a támogatói okiratok kiállítását. Ennek köszönhetően a pályázaton nyertes családok rövidebb határidővel kezdhetik meg a beruházások kivitelezését. Fontos továbbá, hogy azon támogatottak esetében, ahol a támogatói döntés megegyezik a pályázati kérelemmel, a támogatói okirat automatikusan hatályba lép, nem szükséges annak nyilatkozattal történő elfogadása. Tehát nekik nincs külön dolguk és tennivalójuk vele.

Az időközben kialakult sajnálatos háborús események és a világgazdasági történések ismeretében nem is jöhetne jobbkor egy ilyen fajta megoldás. Mind anyagilag, mind környezetkímélés szempontjából a legjobb megoldás és egyben segítség ez az embereknek, családoknak és persze nem utolsó sorban a földünknek is. Az energetikai kiszolgáltatottság és az egekbe emelkedett rezsi árak leküzdésének legjobb módja és lehetősége. Ezért akik szeretnének azok mindenképpen pályázzanak a második ütemben.

Advertisement

Zöldinfó

Beton alá kerülnek a legjobb termőtalajok

A túlbetonozás veszélyeire figyelmeztetnek hazai kutatók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét – emelte ki az alternativenergia.hu. A Green Policy Center zöldpolitikai műhely által közzétett adatok szerint a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. Csak a tavalyi évben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből. Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.

“Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. A közlemény rámutat a hazai ingatlan- és úthálózat kihasználatlanságára és túlméretezettségére. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat – hívják fel a figyelmet.

Mint írták, az úthálózat sűrűsége nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését. A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.

Advertisement

Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet. Köves Alexandra ökológiai közgazdász hozzátette: a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni. A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.

A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák