Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rezsiszámla: spórolási tippeket mutatunk

Létrehozva:

|

A kormány részben átszervezi a rezsicsökkentést, az új rendszer augusztus 1-től lépett életbe.

A váratlan döntés sokakat kellemetlenül érint, rengeteg háztartás lépi át a meghatározott átlagfogyasztási korlátot, ami jelentős pluszköltséggel jár. Nem csoda, hogy az elmúlt időszakban egyre többen gondolkoznak azon, hogy miként mérsékelhetnék az elhasznált energiát. A fogyasztáscsökkentésnek megannyi módja van, hétköznapi döntéseinkkel például nagyon sokat spórolhatunk, az igazán hatékony, hosszú távú megoldást viszont az energiahatékonyság növelése jelenti. Ebben segít a Portfolio cikke, amely a Magyar Mérnöki Kamara elnökének, Wagner Ernőnek a segítségével készült. Értelemszerűen úgy érdemes belekezdeni a felújításba, hogy a lehető legkisebb költségen a lehető legnagyobb megtakarítást érhessük el. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyes korszerűsítések házilag is elvégezhetőek, emellett a gyorsaság is kiemelt szempont.

A lakosság előtt rengeteg lehetőség adott. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a szigetelés, amely érintheti akár a padlást (födémszigetelés), vagy a lábazatot és a homlokzatot. A nyílászárók cserjével szintén csökkenthető az elfogyasztott energia mennyisége, de a hőtermelés gazdaságossá tétele, például a hőszivattyúk alkalmazása is segíthet.

Advertisement

A hőszivattyúk meglehetősen alacsony hőmérsékletű, nagyjából 40 Celsius-fokos vizet tudnak előállítani, az épületszigetelés azonban lehetővé teszik, hogy egyazon otthon a korábbihoz képest alacsonyabb hőfokú vízzel is fűthető legyen. További spórolást eredményezhet a háztartási méretű kiserőművek használata, ez elsősorban napelemek telepítését jelenti. A napkollektorokat manapság már kevésbé tartják hatékonynak. A világítás terén a LED technológia lehet előnyös, érdemes ugyanakkor figyelni a színhőmérsékletre. A háztartási gépeknél az energetikai besorolására akkor érdemes külön figyelni, ha a napelemes rendszer nem képes megtermelni a szükséges áramot. A háztartási gépek esetében a napelem termelte energia direkt felhasználása, sőt akár a villanybojler alkalmazása is jó megoldás lehet.

Hogyan érdemes belevágni?

Advertisement

Amennyiben a padlás nincs szigetelve, ezzel a fejlesztéssel lehet a legjobb eredményt elérni: néhány százezer forintból, jellemzően egymillió forint alatt akár az energiahasználat 30 százaléka is megspórolható. A lábazatszigeteléssel is nagy mennyiségű energiát takaríthatunk meg, ilyenkor fontos, hogy a szigetelés minél mélyebben nyúljon a talajba. Energetikailag a homlokzatszigetelés következik, ezt célszerű a nyílászárócserével együtt elvégezni. Napelemek bármikor telepíthetőek, már amennyiben a tetőszerkezet megfelelő állapotban van.

Az, hogy mely munkálatokkal spórolhatjuk meg a legtöbb energiát, számos tényezőtől függ. A panelprogram tapasztalatai alapján a homlokzatszigetelés és a nyílászárócsere 55-60 százalékos, az 1960-1970-es években épült családi házaknál a padlásszigetelés akár 30 százalékos megtakarításhoz is vezethet. Ugyanitt a homlokzatszigeteléssel 25 százalék körüli eredményt hoz, a nyílászárócsere pedig a második legdrágább beavatkozás 4-7 százalékos hatással. A lábazatszigetelés viszonylag egyszerű, hatékonysága ugyanakkor az épületszerkezetektől függően nagyon változó lehet. A padlásszigetelés akár házilagosan is elvégezhető egy-két nap alatt, a megfelelően leterített hőszigetelő paplan 2-3 év alatt megtérül (3500 forint per négyzetméter). A komplett homlokzatszigetelés legalább három hétig tart, itt 10-17 év a megtérülés (20 ezer forint per négyzetméter). A nyílászáró négyzetméterára 90-110 ezer forint, megtérülése 15-20 év, egy átlagos házon a beruházás egy hét alatt kivitelezhető.

Advertisement

A lábazatszigetelés legfeljebb két hétig tart, megtérülési ideje 8-12 év (23-24 ezer forint per négyzetméterrel számolva). A napelemes rendszer telepítésénél évi 1000 kilowattóra biztosítása nagyjából 400 ezer forintba kerül, a megtérülés kevesebb mint 10 év. Wagner Ernő nem javasolja, hogy a sok gázt használó háztartások teljes egészében villanyfűtésre álljanak át, ez ugyanis tömeges átállás esetén hálózati problémákhoz vezethet. A fenti beruházások sok háztartás számára túl drágák lehetnek, de szerencsére több olyan támogatás is elérhető, amely segíthet a projektekben. Az előreláthatóan idén év végéig futó otthonfelújítási programban például különböző kül- és beltéri munkákat, így napelemes telepítést lehet megvalósítani, az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára pedig 100 százalékos támogatás is elérhető a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokra. Utóbbi program következő szakasza jövő tavasszal kezdődik.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Advertisement

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Advertisement

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák