Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rezsiszámla: spórolási tippeket mutatunk

Létrehozva:

|

A kormány részben átszervezi a rezsicsökkentést, az új rendszer augusztus 1-től lépett életbe.

A váratlan döntés sokakat kellemetlenül érint, rengeteg háztartás lépi át a meghatározott átlagfogyasztási korlátot, ami jelentős pluszköltséggel jár. Nem csoda, hogy az elmúlt időszakban egyre többen gondolkoznak azon, hogy miként mérsékelhetnék az elhasznált energiát. A fogyasztáscsökkentésnek megannyi módja van, hétköznapi döntéseinkkel például nagyon sokat spórolhatunk, az igazán hatékony, hosszú távú megoldást viszont az energiahatékonyság növelése jelenti. Ebben segít a Portfolio cikke, amely a Magyar Mérnöki Kamara elnökének, Wagner Ernőnek a segítségével készült. Értelemszerűen úgy érdemes belekezdeni a felújításba, hogy a lehető legkisebb költségen a lehető legnagyobb megtakarítást érhessük el. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyes korszerűsítések házilag is elvégezhetőek, emellett a gyorsaság is kiemelt szempont.

A lakosság előtt rengeteg lehetőség adott. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a szigetelés, amely érintheti akár a padlást (födémszigetelés), vagy a lábazatot és a homlokzatot. A nyílászárók cserjével szintén csökkenthető az elfogyasztott energia mennyisége, de a hőtermelés gazdaságossá tétele, például a hőszivattyúk alkalmazása is segíthet.

Advertisement

A hőszivattyúk meglehetősen alacsony hőmérsékletű, nagyjából 40 Celsius-fokos vizet tudnak előállítani, az épületszigetelés azonban lehetővé teszik, hogy egyazon otthon a korábbihoz képest alacsonyabb hőfokú vízzel is fűthető legyen. További spórolást eredményezhet a háztartási méretű kiserőművek használata, ez elsősorban napelemek telepítését jelenti. A napkollektorokat manapság már kevésbé tartják hatékonynak. A világítás terén a LED technológia lehet előnyös, érdemes ugyanakkor figyelni a színhőmérsékletre. A háztartási gépeknél az energetikai besorolására akkor érdemes külön figyelni, ha a napelemes rendszer nem képes megtermelni a szükséges áramot. A háztartási gépek esetében a napelem termelte energia direkt felhasználása, sőt akár a villanybojler alkalmazása is jó megoldás lehet.

Hogyan érdemes belevágni?

Advertisement

Amennyiben a padlás nincs szigetelve, ezzel a fejlesztéssel lehet a legjobb eredményt elérni: néhány százezer forintból, jellemzően egymillió forint alatt akár az energiahasználat 30 százaléka is megspórolható. A lábazatszigeteléssel is nagy mennyiségű energiát takaríthatunk meg, ilyenkor fontos, hogy a szigetelés minél mélyebben nyúljon a talajba. Energetikailag a homlokzatszigetelés következik, ezt célszerű a nyílászárócserével együtt elvégezni. Napelemek bármikor telepíthetőek, már amennyiben a tetőszerkezet megfelelő állapotban van.

Az, hogy mely munkálatokkal spórolhatjuk meg a legtöbb energiát, számos tényezőtől függ. A panelprogram tapasztalatai alapján a homlokzatszigetelés és a nyílászárócsere 55-60 százalékos, az 1960-1970-es években épült családi házaknál a padlásszigetelés akár 30 százalékos megtakarításhoz is vezethet. Ugyanitt a homlokzatszigeteléssel 25 százalék körüli eredményt hoz, a nyílászárócsere pedig a második legdrágább beavatkozás 4-7 százalékos hatással. A lábazatszigetelés viszonylag egyszerű, hatékonysága ugyanakkor az épületszerkezetektől függően nagyon változó lehet. A padlásszigetelés akár házilagosan is elvégezhető egy-két nap alatt, a megfelelően leterített hőszigetelő paplan 2-3 év alatt megtérül (3500 forint per négyzetméter). A komplett homlokzatszigetelés legalább három hétig tart, itt 10-17 év a megtérülés (20 ezer forint per négyzetméter). A nyílászáró négyzetméterára 90-110 ezer forint, megtérülése 15-20 év, egy átlagos házon a beruházás egy hét alatt kivitelezhető.

Advertisement

A lábazatszigetelés legfeljebb két hétig tart, megtérülési ideje 8-12 év (23-24 ezer forint per négyzetméterrel számolva). A napelemes rendszer telepítésénél évi 1000 kilowattóra biztosítása nagyjából 400 ezer forintba kerül, a megtérülés kevesebb mint 10 év. Wagner Ernő nem javasolja, hogy a sok gázt használó háztartások teljes egészében villanyfűtésre álljanak át, ez ugyanis tömeges átállás esetén hálózati problémákhoz vezethet. A fenti beruházások sok háztartás számára túl drágák lehetnek, de szerencsére több olyan támogatás is elérhető, amely segíthet a projektekben. Az előreláthatóan idén év végéig futó otthonfelújítási programban például különböző kül- és beltéri munkákat, így napelemes telepítést lehet megvalósítani, az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára pedig 100 százalékos támogatás is elérhető a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokra. Utóbbi program következő szakasza jövő tavasszal kezdődik.

Advertisement

Zöldinfó

Beton alá kerülnek a legjobb termőtalajok

A túlbetonozás veszélyeire figyelmeztetnek hazai kutatók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét – emelte ki az alternativenergia.hu. A Green Policy Center zöldpolitikai műhely által közzétett adatok szerint a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. Csak a tavalyi évben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből. Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.

“Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. A közlemény rámutat a hazai ingatlan- és úthálózat kihasználatlanságára és túlméretezettségére. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat – hívják fel a figyelmet.

Mint írták, az úthálózat sűrűsége nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését. A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.

Advertisement

Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet. Köves Alexandra ökológiai közgazdász hozzátette: a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni. A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.

A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák