Zöldinfó
Rezsiszámla: spórolási tippeket mutatunk
A kormány részben átszervezi a rezsicsökkentést, az új rendszer augusztus 1-től lépett életbe.
A váratlan döntés sokakat kellemetlenül érint, rengeteg háztartás lépi át a meghatározott átlagfogyasztási korlátot, ami jelentős pluszköltséggel jár. Nem csoda, hogy az elmúlt időszakban egyre többen gondolkoznak azon, hogy miként mérsékelhetnék az elhasznált energiát. A fogyasztáscsökkentésnek megannyi módja van, hétköznapi döntéseinkkel például nagyon sokat spórolhatunk, az igazán hatékony, hosszú távú megoldást viszont az energiahatékonyság növelése jelenti. Ebben segít a Portfolio cikke, amely a Magyar Mérnöki Kamara elnökének, Wagner Ernőnek a segítségével készült. Értelemszerűen úgy érdemes belekezdeni a felújításba, hogy a lehető legkisebb költségen a lehető legnagyobb megtakarítást érhessük el. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyes korszerűsítések házilag is elvégezhetőek, emellett a gyorsaság is kiemelt szempont.
A lakosság előtt rengeteg lehetőség adott. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a szigetelés, amely érintheti akár a padlást (födémszigetelés), vagy a lábazatot és a homlokzatot. A nyílászárók cserjével szintén csökkenthető az elfogyasztott energia mennyisége, de a hőtermelés gazdaságossá tétele, például a hőszivattyúk alkalmazása is segíthet.
A hőszivattyúk meglehetősen alacsony hőmérsékletű, nagyjából 40 Celsius-fokos vizet tudnak előállítani, az épületszigetelés azonban lehetővé teszik, hogy egyazon otthon a korábbihoz képest alacsonyabb hőfokú vízzel is fűthető legyen. További spórolást eredményezhet a háztartási méretű kiserőművek használata, ez elsősorban napelemek telepítését jelenti. A napkollektorokat manapság már kevésbé tartják hatékonynak. A világítás terén a LED technológia lehet előnyös, érdemes ugyanakkor figyelni a színhőmérsékletre. A háztartási gépeknél az energetikai besorolására akkor érdemes külön figyelni, ha a napelemes rendszer nem képes megtermelni a szükséges áramot. A háztartási gépek esetében a napelem termelte energia direkt felhasználása, sőt akár a villanybojler alkalmazása is jó megoldás lehet.
Hogyan érdemes belevágni?
Amennyiben a padlás nincs szigetelve, ezzel a fejlesztéssel lehet a legjobb eredményt elérni: néhány százezer forintból, jellemzően egymillió forint alatt akár az energiahasználat 30 százaléka is megspórolható. A lábazatszigeteléssel is nagy mennyiségű energiát takaríthatunk meg, ilyenkor fontos, hogy a szigetelés minél mélyebben nyúljon a talajba. Energetikailag a homlokzatszigetelés következik, ezt célszerű a nyílászárócserével együtt elvégezni. Napelemek bármikor telepíthetőek, már amennyiben a tetőszerkezet megfelelő állapotban van.
Az, hogy mely munkálatokkal spórolhatjuk meg a legtöbb energiát, számos tényezőtől függ. A panelprogram tapasztalatai alapján a homlokzatszigetelés és a nyílászárócsere 55-60 százalékos, az 1960-1970-es években épült családi házaknál a padlásszigetelés akár 30 százalékos megtakarításhoz is vezethet. Ugyanitt a homlokzatszigeteléssel 25 százalék körüli eredményt hoz, a nyílászárócsere pedig a második legdrágább beavatkozás 4-7 százalékos hatással. A lábazatszigetelés viszonylag egyszerű, hatékonysága ugyanakkor az épületszerkezetektől függően nagyon változó lehet. A padlásszigetelés akár házilagosan is elvégezhető egy-két nap alatt, a megfelelően leterített hőszigetelő paplan 2-3 év alatt megtérül (3500 forint per négyzetméter). A komplett homlokzatszigetelés legalább három hétig tart, itt 10-17 év a megtérülés (20 ezer forint per négyzetméter). A nyílászáró négyzetméterára 90-110 ezer forint, megtérülése 15-20 év, egy átlagos házon a beruházás egy hét alatt kivitelezhető.
A lábazatszigetelés legfeljebb két hétig tart, megtérülési ideje 8-12 év (23-24 ezer forint per négyzetméterrel számolva). A napelemes rendszer telepítésénél évi 1000 kilowattóra biztosítása nagyjából 400 ezer forintba kerül, a megtérülés kevesebb mint 10 év. Wagner Ernő nem javasolja, hogy a sok gázt használó háztartások teljes egészében villanyfűtésre álljanak át, ez ugyanis tömeges átállás esetén hálózati problémákhoz vezethet. A fenti beruházások sok háztartás számára túl drágák lehetnek, de szerencsére több olyan támogatás is elérhető, amely segíthet a projektekben. Az előreláthatóan idén év végéig futó otthonfelújítási programban például különböző kül- és beltéri munkákat, így napelemes telepítést lehet megvalósítani, az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára pedig 100 százalékos támogatás is elérhető a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokra. Utóbbi program következő szakasza jövő tavasszal kezdődik.
Zöldinfó
A felkészültség is életet menthet a hőhullámok idején
A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék munkatársainak legfrissebb elemzéséből. Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással – írja az alternativenergia.hu. A déli és délkeleti országrészben az elmúlt tizenegy évben nyaranta átlagosan két-három hőhullámos hét fordult elő, de a hőhullámok egészségügyi következményei ennél jóval összetettebb képet mutatnak. A szakértők megállapítása szerint nem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő. Ez arra utal, hogy a felkészültség, az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és más helyi tényezők is jelentősen befolyásolhatják, mennyire veszélyes egy hőhullám az ott élők számára – olvasható a Másfélfok című szakportálon megjelent elemzésről készült, MTI-hez eljuttatott összefoglalóban.
A kutatók kiemelik: a hőhullámok sokkal hosszabbak, intenzívebbek és gyakoribbak, mint néhány évtizede.
A kutatás során a szakemberek nem a napi csúcshőmérsékletet, hanem a napi átlaghőmérsékletet vették alapul. Ez a mutató tükrözi ugyanis a legpontosabban azt, hogy az éjszakák mennyire képesek enyhülést hozni. Amennyiben az éjszakák is melegek maradnak, a szervezet regenerálódási lehetősége jelentősen csökken, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent.
A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, éjjel-nappali hőterhelés.
A halálozási adatok azonban más mintázatot rajzoltak ki. Mint írták, az intenzív hőhullámok meglepő módon Tolna megyében 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos többlethalálozást eredményeztek. Csongrád-Csanádban ugyanakkor – noha ez az ország legmelegebb megyéje – a többlethalálozás ennél alacsonyabb volt, ami a kutatók szerint összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli legmagasabb arányával.
A kutatók felidézik azt is, hogy a 2024. júliusi, az idei nyár előtti leghosszabb és legintenzívebb hazai hőhullám idején Budapesten a kéthetes forró időszak alatt 34 százalékos többlethalálozás következett be az azévi május-szeptemberi időszak átlagához képest. A kutatás szerint a heti bontású, megyei elemzések pontosabban jelölhetik ki azokat a térségeket, ahol a közegészségügyi és szociális ellátórendszereket, valamint a hőhullámokhoz kapcsolódó alkalmazkodási intézkedéseket érdemes megerősíteni. A hőség különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre és azokra jelent veszélyt, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni.
A kutatók szerint ezért a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz,
hogy mérsékelni lehessen azok egészségügyi következményeit.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével
