Zöldinfó
Rezsiszámla: spórolási tippeket mutatunk
A kormány részben átszervezi a rezsicsökkentést, az új rendszer augusztus 1-től lépett életbe.
A váratlan döntés sokakat kellemetlenül érint, rengeteg háztartás lépi át a meghatározott átlagfogyasztási korlátot, ami jelentős pluszköltséggel jár. Nem csoda, hogy az elmúlt időszakban egyre többen gondolkoznak azon, hogy miként mérsékelhetnék az elhasznált energiát. A fogyasztáscsökkentésnek megannyi módja van, hétköznapi döntéseinkkel például nagyon sokat spórolhatunk, az igazán hatékony, hosszú távú megoldást viszont az energiahatékonyság növelése jelenti. Ebben segít a Portfolio cikke, amely a Magyar Mérnöki Kamara elnökének, Wagner Ernőnek a segítségével készült. Értelemszerűen úgy érdemes belekezdeni a felújításba, hogy a lehető legkisebb költségen a lehető legnagyobb megtakarítást érhessük el. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyes korszerűsítések házilag is elvégezhetőek, emellett a gyorsaság is kiemelt szempont.
A lakosság előtt rengeteg lehetőség adott. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a szigetelés, amely érintheti akár a padlást (födémszigetelés), vagy a lábazatot és a homlokzatot. A nyílászárók cserjével szintén csökkenthető az elfogyasztott energia mennyisége, de a hőtermelés gazdaságossá tétele, például a hőszivattyúk alkalmazása is segíthet.
A hőszivattyúk meglehetősen alacsony hőmérsékletű, nagyjából 40 Celsius-fokos vizet tudnak előállítani, az épületszigetelés azonban lehetővé teszik, hogy egyazon otthon a korábbihoz képest alacsonyabb hőfokú vízzel is fűthető legyen. További spórolást eredményezhet a háztartási méretű kiserőművek használata, ez elsősorban napelemek telepítését jelenti. A napkollektorokat manapság már kevésbé tartják hatékonynak. A világítás terén a LED technológia lehet előnyös, érdemes ugyanakkor figyelni a színhőmérsékletre. A háztartási gépeknél az energetikai besorolására akkor érdemes külön figyelni, ha a napelemes rendszer nem képes megtermelni a szükséges áramot. A háztartási gépek esetében a napelem termelte energia direkt felhasználása, sőt akár a villanybojler alkalmazása is jó megoldás lehet.
Hogyan érdemes belevágni?
Amennyiben a padlás nincs szigetelve, ezzel a fejlesztéssel lehet a legjobb eredményt elérni: néhány százezer forintból, jellemzően egymillió forint alatt akár az energiahasználat 30 százaléka is megspórolható. A lábazatszigeteléssel is nagy mennyiségű energiát takaríthatunk meg, ilyenkor fontos, hogy a szigetelés minél mélyebben nyúljon a talajba. Energetikailag a homlokzatszigetelés következik, ezt célszerű a nyílászárócserével együtt elvégezni. Napelemek bármikor telepíthetőek, már amennyiben a tetőszerkezet megfelelő állapotban van.
Az, hogy mely munkálatokkal spórolhatjuk meg a legtöbb energiát, számos tényezőtől függ. A panelprogram tapasztalatai alapján a homlokzatszigetelés és a nyílászárócsere 55-60 százalékos, az 1960-1970-es években épült családi házaknál a padlásszigetelés akár 30 százalékos megtakarításhoz is vezethet. Ugyanitt a homlokzatszigeteléssel 25 százalék körüli eredményt hoz, a nyílászárócsere pedig a második legdrágább beavatkozás 4-7 százalékos hatással. A lábazatszigetelés viszonylag egyszerű, hatékonysága ugyanakkor az épületszerkezetektől függően nagyon változó lehet. A padlásszigetelés akár házilagosan is elvégezhető egy-két nap alatt, a megfelelően leterített hőszigetelő paplan 2-3 év alatt megtérül (3500 forint per négyzetméter). A komplett homlokzatszigetelés legalább három hétig tart, itt 10-17 év a megtérülés (20 ezer forint per négyzetméter). A nyílászáró négyzetméterára 90-110 ezer forint, megtérülése 15-20 év, egy átlagos házon a beruházás egy hét alatt kivitelezhető.
A lábazatszigetelés legfeljebb két hétig tart, megtérülési ideje 8-12 év (23-24 ezer forint per négyzetméterrel számolva). A napelemes rendszer telepítésénél évi 1000 kilowattóra biztosítása nagyjából 400 ezer forintba kerül, a megtérülés kevesebb mint 10 év. Wagner Ernő nem javasolja, hogy a sok gázt használó háztartások teljes egészében villanyfűtésre álljanak át, ez ugyanis tömeges átállás esetén hálózati problémákhoz vezethet. A fenti beruházások sok háztartás számára túl drágák lehetnek, de szerencsére több olyan támogatás is elérhető, amely segíthet a projektekben. Az előreláthatóan idén év végéig futó otthonfelújítási programban például különböző kül- és beltéri munkákat, így napelemes telepítést lehet megvalósítani, az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára pedig 100 százalékos támogatás is elérhető a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokra. Utóbbi program következő szakasza jövő tavasszal kezdődik.
Zöldinfó
Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.
Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
