Zöldinfó
Román külügyminiszter: Románia biztosítja jelenleg Moldova áramszükségletének több mint 90 százalékát
Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia biztosítja jelenleg a Moldovai Köztársaság villamosenergia-szükségletének több mint 90 százalékát.
A román diplomácia vezetője a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva beszélt erről szombaton, kijelentéseit az Agerpres hírügynökség idézte. Megjegyezte: energetikai szempontból Moldova nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az ország mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében száz százalékban külső forrásoktól függ. A tárcavezető emlékeztetett: amióta Ukrajna az orosz rakétatámadások következtében leállította az áramexportot, Románia szállít villamos energiát a Moldovai Köztársaságnak, az ország áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosítva jelenleg. A miniszter hozzátette, emellett fűtőolajat és 130 ezer köbméter tűzifát is küldtek a szomszédos országnak. “Ugyanakkor továbbra is kérjük a nemzetközi közösséget, nyújtson támogatást a Moldovai Köztársaságnak, hogy vásárolhasson energiát a szabad piacon” – tette hozzá.
A minisztert Románia schengeni térséghez való csatlakozásáról is kérdezték. Aurescu szerint Hollandia még nem hozott döntést a kérdésben, ezért van még lehetőség arra, hogy politikai, diplomáciai, technikai lépéseket tegyenek a csatlakozás elősegítése érdekében. “Mi azon dolgozunk, hogy minél előbb eredményt érjünk el, legyen az a bel- és igazságügyi tanács decemberi ülésén vagy máskor” – magyarázta. A miniszter felidézte: nemrég Nicolae Ciucă miniszterelnök arra kérte Románia európai parlamenti képviselőit és politikusait, hogy ne támadják Hollandiát ebben az időszakban. “Okosan, érvelve, diplomatikusan kell dolgozni, a frusztrációk és a követelőző retorika nem vezet eredményre. Ezek csak arra jók, hogy növeljék a vita politikai tétjét, vagy ellenérzéseket keltsenek, amelyekre most nincs szükség” – nyomatékosította.
mti
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
