Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Románia elegendő víztartalékot halmozott fel a téli időszakra

Romániában sikerült helyreállítani a nyári szárazság idején megfogyatkozott víztartalékokat, így az ország a téli időszakra elegendő vízkészlettel rendelkezik – közölte kedden a román országos vízügyi főigazgatóság (ANAR).

Létrehozva:

|

Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 legfontosabb víztározó telítettsége az augusztus végi 70 százalékról 75 százalékra (3,25 milliárd köbméter) emelkedett. Jelenleg valamennyi felhasználó számára elegendő vizet tudnak szolgáltatni, de továbbra is elsőbbséget élvez a lakosság ivóvízellátása – írta az ANAR közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.

Nyáron Romániában 668 kisebb településen korlátozni kellett az ivóvízellátást a szárazság miatt. Országos szinten 252 – vezetékes vízhálózattal rendelkező – településen csak a nap bizonyos óráiban folyt víz a csapból, ugyanakkor további 416 – vezetékes hálózat nélküli – településen is korlátozták az ivóvízellátást. Az ANAR ismételten az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználásának szükségességére hívta fel a figyelmet.

Advertisement

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Advertisement

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák