Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában 15 százalékkal csökkent az első negyedévben a lakosság villamosenergia-fogyasztása

Románia villamosenergia-fogyasztása 8,8 százalékkal (12,7 millió megawattórára) csökkent 2023 első három hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest, ezen belül a lakossági fogyasztás 15,1 százalékkal (3 millió MWh alá) csökkent – közölte hétfőn az országos statisztikai intézet.

Létrehozva:

|

Az első negyedévben a gazdaság áramfogyasztása 6,4 százalékkal (9,59 millió MWh-ra) csökkent, a közvilágításra pedig 29,1 százalékkal kevesebb (0,105 millió MWh) villamosenergiát használtak el. Románia villamosenergia-termelése 5,4 százalékkal (15,68 millió MWh-ra) nőtt a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. A villamosenergia-import 20,5 százalékkal (1,69 millió MWh-ra) csökkent, a kivitel 113,3 százalékkal (3,11 millió MWh-ra) nőtt az első három hónapban. A berendezések üzemeltetése és a hálózati veszteség 1,56 millió MWh-t tett ki. Az elsődleges energiaforrások tekintetében Románia mintegy 41,5 százalékban importra szorult. A hasznosuló energia alapján kőolajmennyiségre átszámolva Románia az első negyedévben 7,94 millió tonna kőolaj-egyenértékű (tonne of oil equivalent – toe) energiamennyiséget használt fel, ebből 4,64 millió toe származott hazai termelésből, a többit importálta.

Románia kőolaj-termelése 3,7 százalékkal csökkent, kőolaj-importja 28,6 százalékkal nőtt. Románia az első három hónapban felhasznált 2,8 millió tonna kőolaj csaknem 75 százalékát importálta. A földgáz területén fordított a helyzet: a saját termelés 7,2 százalékkal nőtt, az import pedig a tavalyi első negyedév szintjének 33,7 százalékára (66,3 százalékkal) csökkent. A felhasznált 2,16 millió toe földgáz 88,9 százaléka származott hazai termelésből, 11,1 százaléka importból.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák