Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában 15 százalékkal csökkent az első negyedévben a lakosság villamosenergia-fogyasztása

Románia villamosenergia-fogyasztása 8,8 százalékkal (12,7 millió megawattórára) csökkent 2023 első három hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest, ezen belül a lakossági fogyasztás 15,1 százalékkal (3 millió MWh alá) csökkent – közölte hétfőn az országos statisztikai intézet.

Létrehozva:

|

Az első negyedévben a gazdaság áramfogyasztása 6,4 százalékkal (9,59 millió MWh-ra) csökkent, a közvilágításra pedig 29,1 százalékkal kevesebb (0,105 millió MWh) villamosenergiát használtak el. Románia villamosenergia-termelése 5,4 százalékkal (15,68 millió MWh-ra) nőtt a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. A villamosenergia-import 20,5 százalékkal (1,69 millió MWh-ra) csökkent, a kivitel 113,3 százalékkal (3,11 millió MWh-ra) nőtt az első három hónapban. A berendezések üzemeltetése és a hálózati veszteség 1,56 millió MWh-t tett ki. Az elsődleges energiaforrások tekintetében Románia mintegy 41,5 százalékban importra szorult. A hasznosuló energia alapján kőolajmennyiségre átszámolva Románia az első negyedévben 7,94 millió tonna kőolaj-egyenértékű (tonne of oil equivalent – toe) energiamennyiséget használt fel, ebből 4,64 millió toe származott hazai termelésből, a többit importálta.

Románia kőolaj-termelése 3,7 százalékkal csökkent, kőolaj-importja 28,6 százalékkal nőtt. Románia az első három hónapban felhasznált 2,8 millió tonna kőolaj csaknem 75 százalékát importálta. A földgáz területén fordított a helyzet: a saját termelés 7,2 százalékkal nőtt, az import pedig a tavalyi első negyedév szintjének 33,7 százalékára (66,3 százalékkal) csökkent. A felhasznált 2,16 millió toe földgáz 88,9 százaléka származott hazai termelésből, 11,1 százaléka importból.

Advertisement

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák