Zöldinfó
Romániában százhektárnyi erdőt vágnak ki egy új lignitbánya megnyitása érdekében
Több mint százhektárnyi erdőt vágnak ki Romániában a Gorj megyei Timiseni térségében, hogy a helyén lignitbányát nyisson az Olténiai Energetikai Komplexum.
A román kormány szerdai ülésén elfogadott határozatában hagyta jóvá, hogy a bányaprojekt által érintett 106,3 hektáros erdőt kompenzáció (csereerdősítés) nélkül kivonják az országos erdőállományból. Ezen a – Rovinari-i hőerőműtől hatkilométeres távolságban található területen – külszíni lignitbányát létesítenek, amelyből becslések szerint évente nyolcmillió tonna tüzelőanyag nyerhető ki. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter az Olténiai Energetikai Komplexum 50 éves évfordulóján, októberben jelentette be: Romániában nem zárják már be a még működő szénbányákat, hanem fejleszteni akarják a széntüzelésű hőerőműveket. Bukarest az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek teljesítése érdekében vállalta, hogy felszámolja szénbányáit, a válság miatt azonban nem engedheti meg magának, hogy lemondjon erről az energiaforrásról.
Románia villamosenergia-termelésének csaknem húsz százalékát a Zsil-völgyi széntüzelésű hőerőművek biztosítják. A legnagyobb hőerőműveket a külszíni fejtésű lignitbányák látják el fűtőanyaggal. A miniszter szerint semmit sem zárnak már be végleg, hanem fejleszteni fognak, és amikor megtörténik az átállás a megújuló energiaforrásokra, akkor konzerválják a megmaradt szénbányákat, mert tartalékmegoldást jelentenek az ország energiaellátásában.
Zöldinfó
Nagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón
Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója európai uniós támogatással, a hárommilliárd forintos beruházás 2028 tavaszára készül el – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a beruházás célja, hogy visszaállítsák a Nagyér-csatorna és az Ardicsi mellékág vízszállító képességét. A két csatorna Makó természetes vízgyűjtője és csapadékvízelvezető-hálózatának fontos eleme. A két évig tartó munkálatok eredményeként a csatorna alkalmassá válik a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló eső miatt összegyűlő víz elvezetésére a magas talajvízállású, belvíz által veszélyeztetett lakott területekről. Ahol a lakóingatlanok közelsége, a szemétlerakás, a gyors feliszapolódás szükségessé teszi, átalakítják a csatornamedret részben burkolt, részben zárt vezetésűre. Kicserélik a vízszállító képességet korlátozó átereszeket, a földmedrű szakaszokon, több mint 4,5 kilométeren kotrással állítják helyre az eredeti fenékszintet.
A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék befogadására tározót alakítanak ki a Nagyér-csatorna tehermentesítésére, ezáltal védve a lakott területeket a csapadékvíz okozta vízkároktól. A tározóhoz kapcsolódik a Nagyér-csatornából a többletvizet elvezető átemelő, nyomóvezeték és egy tolózár. A tározó ellentétes oldalán túlfolyót alakítanak ki, amely átemelőn és nyomóvezetéken keresztül szállítja a vizet a Maroshoz közvetlenül csatlakozó befogadó csatornába. A fejlesztés részeként kitisztítják a Maros előtti befogadó csatornát, illetve a nyomócső-bevezetés burkolását.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
