Zöldinfó
Romániában szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel a határ menti folyókon
Szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel több romániai folyón a román-magyar határ mentén, hogy megakadályozzák az úszó hulladék átjutását Magyarországra.
A hidrotechnikai berendezéseket Bihar megye határ menti térségében szerelik fel a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös egy-egy szakaszán – mondta el szerdán az Agerpresnek Pásztor Sándor, a megye vízügyi igazgatóságának vezetője. Az igazgató szerint a vízügyi hatóság 650 ezer eurós nemzetközi finanszírozást szerzett e célra, az úszó hulladék összegyűjtésére alkalmas berendezéseket 2024 decemberéig kell felszerelni. Már Nagyvárad fölött is alkalmaznak hasonlót, mely nagy mennyiségű hulladékot gyűjt össze – mondta. Az újabb berendezések a part közelébe irányítják a folyón úszó hulladékot, amit utána kotrógéppel emelnek ki. Pásztor Sándor rámutatott, a vízügyi igazgatóságnak nem a szemét összegyűjtése a feladata, de próbálják orvosolni az emberek iskolázatlansága miatti helyzetet, és megakadályozni, hogy a szemét átjusson Magyarországra – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a Szamoson és a Tiszán nagyobb a baj, előbbi Beszterce és Kolozsvár környékéről, utóbbi Ukrajnából is szállítja a szemetet. A Körösök vízgyűjtő medencéjének bihari szakaszát gyakrabban tisztítják és kormánytámogatással az Éren és a Berettyón is újabb hidrotechnikai berendezéseket terveznek felszerelni. Romániában évek óta súlyos környezetszennyezést okoz, hogy több tonnányi műanyag palack és faanyag kerül a folyókba, melynek egy része átjut Magyarországra.
Zöldinfó
Veszélyes anyagot találtak több soproni utcában
Tizenkilenc önkormányzati út esetében mutatott ki a laborvizsgálat eltérő mennyiségű azbeszt tartalmú kőzetet Sopronban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
34 útszakaszt vizsgáltak meg a MAir-Scope Kft. szakemberei – írja az alternativenergia.hu. Azbeszt tartalmú kőzetet azonosítottak a Tőzike utcában, a Csőszhaz dűlőben, a Virágvölgyi és Remetelak utca kereszteződésében, az Erdburger dűlőben, a Boróka utca és Hubertusz utca kereszteződésében, a Nikolics Károly utcában, a Borbolya köz és Rozmaring utca kereszteződésében, a Kistómalom utcában, a Tómalom és a kerékpárút közötti padkában, a Sterbenz Karoly utcában, az Ady Endre út 87. előtt, a Dalárda utcában, a Dorosmai és Szőlőskert utca kereszteződésében, az Erdburger dűlő és Maurer dűlő kereszteződésében, az Ágoston Ernő utcában, a Papucsvirag utcában, a Menta utcában, a Régi Iskola soron, valamint a Vasút soron. Az önkormányzat az érintett utcákban sebességkorlátozást vezet be és behajtani tilos, kivéve lakók táblákat helyez ki. Gyors, átmeneti megoldásként az útburkolatok kálcium-klorid kezelést kapnak, ami pormentesíti a felületet. A polgármester szerint végleges megoldásként felületzárják az utakat, de ehhez a hatóságok állásfoglalása is szükséges.
A mintavételek eredményeit elküldik a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak további vizsgálatok és intézkedések céljából. Farkas Ciprián május 11-én jelezte, hogy az önkormányzat munkacsoportot állított fel annak érdekében, hogy “minden eshetőségre felkészülve, hatékony cselekvési terv álljon rendelkezésükre az osztrák azbeszt-üggyel kapcsolatban”. Létrehoztak egy központi e-mail címet is a lakossági bejelentésekhez, az oda érkező leveleket egyrészt továbbítjuk a kormányhivatalnak, másrészt saját hatáskörben is megválaszolják. A Greenpeace május 8-án közölte, hogy Sopronban két helyszínen is méréseket végeztek, amik azbesztszennyezettséget mutattak ki.
-
Zöld Közlekedés17 óra telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
