Zöldinfó
Romániában szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel a határ menti folyókon
Szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel több romániai folyón a román-magyar határ mentén, hogy megakadályozzák az úszó hulladék átjutását Magyarországra.
A hidrotechnikai berendezéseket Bihar megye határ menti térségében szerelik fel a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös egy-egy szakaszán – mondta el szerdán az Agerpresnek Pásztor Sándor, a megye vízügyi igazgatóságának vezetője. Az igazgató szerint a vízügyi hatóság 650 ezer eurós nemzetközi finanszírozást szerzett e célra, az úszó hulladék összegyűjtésére alkalmas berendezéseket 2024 decemberéig kell felszerelni. Már Nagyvárad fölött is alkalmaznak hasonlót, mely nagy mennyiségű hulladékot gyűjt össze – mondta. Az újabb berendezések a part közelébe irányítják a folyón úszó hulladékot, amit utána kotrógéppel emelnek ki. Pásztor Sándor rámutatott, a vízügyi igazgatóságnak nem a szemét összegyűjtése a feladata, de próbálják orvosolni az emberek iskolázatlansága miatti helyzetet, és megakadályozni, hogy a szemét átjusson Magyarországra – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a Szamoson és a Tiszán nagyobb a baj, előbbi Beszterce és Kolozsvár környékéről, utóbbi Ukrajnából is szállítja a szemetet. A Körösök vízgyűjtő medencéjének bihari szakaszát gyakrabban tisztítják és kormánytámogatással az Éren és a Berettyón is újabb hidrotechnikai berendezéseket terveznek felszerelni. Romániában évek óta súlyos környezetszennyezést okoz, hogy több tonnányi műanyag palack és faanyag kerül a folyókba, melynek egy része átjut Magyarországra.
Zöldinfó
A megújuló energia lehet a kulcs az európai szigetek jövőjéhez
Az EU javítana az európai szigeteken és a tengerpart mentén élők életkörülményein és gazdasági lehetőségein.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be az uniós szigeteken, valamint a tagországok tengerpartjai mentén élők támogatására a gazdaságra, az összekapcsoltságra, az energiaellátásra, a környezetvédelemre, a demográfiára és a biztonság szavatolására vonatkozóan azzal a céllal, hogy “az e területek és az ott élők előtt álló kihívásokat lehetőségekké és tartós előnyökké alakítsa”. A brüsszeli közleményben a stratégia fontosságát hangsúlyozva az Európai Bizottság mindenekelőtt közölte: az EU-ban 17 millió ember él 16 tagállam több mint 4000 szigetén, emellett 95 millióan vannak olyanok, akik az EU 22 tagállamának összesen 70 ezer kilométert kitevő partvonala mentén, illetve tengerparti területein élnek – írja az alternativenergia.hu.
Kiemelték: az EU legtöbb szigete ugyanazon kihívásokkal néz szembe, amelyek hatással vannak gazdasági fenntarthatóságukra és lakosainak életminőségére. Ilyen a földrajzi elszigeteltség, a korlátozott összeköttetés, a magas szállítási költségek és a hosszas utazási idők, a kis és széttagolt piacok, a turizmustól, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függés, az éghajlatváltozásnak való kitettség, a demográfiai hanyatlás, a vízhiány, az alapvető szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az elszigeteltség egyéb többletköltségei.
Az európai part menti közösségekre jelentős hatással van a biodiverzitás csökkenése és a tengeri szennyezés, melyek hatással vannak ellenálló képességükre és gazdasági növekedésükre. Gyakran kihívást jelent a megfizethető lakhatás, a gazdasági tevékenység szezonalitása és a korlátozott munkalehetőségek, ami a fiatalok elvándorlásához és gazdasági instabilitáshoz vezet. Felismerve ezeket az összefonódó kihívásokat az EU stratégiája a gazdasági lehetőségek kiaknázására, az életminőség javítására és az ellenállóképesség erősítésére összpontosít. Célja a gazdaságfejlesztés, az összekapcsoltság, a versenyképesség és innováció.
A vállalkozói szellem, a diverzifikált helyi gazdaságok, a fenntartható turizmus és a digitalizáció fellendítése, miközben a szigetek és partmenti területek gazdasági tevékenységét és életét korlátozó hiányosságokat kezeli. Hangsúlyt helyez az energiabiztonságra, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Célja a dekarbonizáció felgyorsítása, a megújuló energia alkalmazásának elterjesztése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása és a biológiai sokféleség védelme. A demográfiai mutatók javítása érdekében a stratégia célja a közszolgáltatások, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás és a társadalmi befogadás megerősítése az elnéptelenedés visszafordítása és a fiatalok megtartása.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
