Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel a határ menti folyókon

Szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel több romániai folyón a román-magyar határ mentén, hogy megakadályozzák az úszó hulladék átjutását Magyarországra.

Létrehozva:

|

A hidrotechnikai berendezéseket Bihar megye határ menti térségében szerelik fel a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös egy-egy szakaszán – mondta el szerdán az Agerpresnek Pásztor Sándor, a megye vízügyi igazgatóságának vezetője. Az igazgató szerint a vízügyi hatóság 650 ezer eurós nemzetközi finanszírozást szerzett e célra, az úszó hulladék összegyűjtésére alkalmas berendezéseket 2024 decemberéig kell felszerelni. Már Nagyvárad fölött is alkalmaznak hasonlót, mely nagy mennyiségű hulladékot gyűjt össze – mondta. Az újabb berendezések a part közelébe irányítják a folyón úszó hulladékot, amit utána kotrógéppel emelnek ki. Pásztor Sándor rámutatott, a vízügyi igazgatóságnak nem a szemét összegyűjtése a feladata, de próbálják orvosolni az emberek iskolázatlansága miatti helyzetet, és megakadályozni, hogy a szemét átjusson Magyarországra – hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a Szamoson és a Tiszán nagyobb a baj, előbbi Beszterce és Kolozsvár környékéről, utóbbi Ukrajnából is szállítja a szemetet. A Körösök vízgyűjtő medencéjének bihari szakaszát gyakrabban tisztítják és kormánytámogatással az Éren és a Berettyón is újabb hidrotechnikai berendezéseket terveznek felszerelni. Romániában évek óta súlyos környezetszennyezést okoz, hogy több tonnányi műanyag palack és faanyag kerül a folyókba, melynek egy része átjut Magyarországra.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nagyobb arányban áll át örökerdő-gazdálkodásra a Vérteserdő

Gyarapodott a Vérteserdő Zrt. élőfa-állománya tavaly.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt. által kezelt 46 ezer hektárnyi állami erdőterület faállományában 2025-ben közel 190 ezer köbméter növedék keletkezett, ezzel elmúlt 25-30 év eredményeként a kezelésüben lévő erdők élőfakészlete már mintegy 8,9 millió köbméter – közölte az alternativenergia.hu. A tavalyi évet összegezve ismertették, hogy a társaság 124 ezer köbméter faanyagot termelt ki, ez tűzifaként, a tatabányai távfűtés energia-alapanyagaként, valamint fafeldolgozó üzemek alapanyagaként hasznosult. A rönkértékesítés megközelítette a 10 ezer köbmétert, a papír- és rostlemezipari értékesítés pedig 15 ezer köbmétert tett ki. A fiatal és középkorú erdőkben 2480 hektáron végeztek nevelővágásokat, amelyek az állományok stabilitását és ellenálló képességét javították. Kármegelőzést szolgáló, egészségügyi célú termelésekre 673 hektáron volt szükség, tarvágás 65 hektáron történt, jellemzően nemesnyárasokban és akácosokban.

A társaság az őszi-tavaszi erdősítési időszakban 318 mázsa makkot vetett, és 1,1 millió csemetét ültetett el. Új erdőtelepítést 13 hektáron végeztek, 7 hektáron pedig korábbi telepítések aszálykárait pótolták. A jövő erdeinek utánpótlására az Agostyáni Arborétum csemetekertjében burkolt gyökerű, szárazságtűrőbb példányokat nevelnek, ezzek mintegy 300 hektáron segíthetik a természeti állapot javítását. A Vérteserdő Zrt. a genetikai értékek megőrzése érdekében 2025-ben két új génrezervátumot jelölt ki, molyhos tölgyre 650, virágos kőrisre 300 hektáron. Emellett két új magtermőállomány jött létre, és 127 kiemelkedő tulajdonságú törzsfát azonosítottak.

A társaság által kezelt erdők 20,7 százalékán, összesen 8700 hektáron már nem vágásos erdőfenntartás folyik. A tervek szerint ez az arány 2026-ban 25 százalékra emelkedik, további 1000 hektár faanyagtermelést nem szolgáló erdő és 900 hektár örökerdő kijelölésével. A Vérteserdő három vadászterületen, összesen 28,5 ezer hektáron lát el vadgazdálkodási feladatokat. Tavaly kiemelt figyelmet kapott az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése. A mezőgazdasági területekre és a lakott térségekre nehezedő vadnyomás mérséklése érdekében 3400 vad került terítékre, ennek közel fele vaddisznó volt. A közjóléti és oktatási programok keretében közel 3100 diák vett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon, az Agostyáni Arborétum látogatószáma meghaladta a 10 ezer főt. Kiemelt közösségi siker volt, hogy a Szárligetet Csákvárral összekötő erdei útszakasz elnyerte az “Év Erdei Kerékpárútja 2025” címet. A Vérteserdő Zrt. a déli Gerecse, a Súri-Bakonyalja, a Győr-Tatai-teraszvidék és a Vértes hegység erdeit gondozza, Komárom-Esztergom, Fejér és kis részben Győr-Moson-Sopron vármegyében, mintegy 46 200 hektáron.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák