

Zöldinfó
Saját magunkat mérgezhetjük otthonainkban
A beltéri légszennyezésről nem sokat beszélünk, pedig igen káros lehet az egészségre.
Azzal sokan tisztában vannak, hogy a kültéri légszennyezés mennyire veszélyes, arról viszont kevesebb szó esik, hogy zárt térben is sokat számít a levegő minősége. Ez komoly probléma, hiszen életünk nagy részét odabent töltjük, ahol ráadásul koncentrálódhatnak a szennyeződések, ezért nagyon nem mindegy, milyen levegőt lélegzünk.
Egy új, a Nature-ben megjelent cikkben éppen erre hívják fel a figyelmet a szakértők – számol be az Index. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2020-ban 3,2 millió ember halálát okozta a beltéri légszennyezés, ami nem sokban marad el a kültéri szennyezés 3,5 millió áldozatától.
Alastair C. Lewis, a Yorki Egyetem munkatársa és kollégái szerint zárt térben rengeteg szennyező, köztük kinti részecskék, kórokozók, valamint a benti fűtőegységek által kibocsátott anyagok lehetnek jelen. A fűtés miatt szén-monoxid, az építőanyagokból és ragasztókból formaldehid, az épületekből radon szabadulhat fel, de a szövetek, bútorok és festékek is légszennyezést okozhatnak. A régi, rosszul szellőző épületekben emellett a penészgomba is komolyabb fenyegetést jelent.
Egy szennyező anyag beltéri koncentrációja alapvetően öt tényezőtől függ: a forrásának méretétől, a kültéri szennyező anyagok koncentrációjától, a légáramlástól, a kültéri és beltéri levegőcsere mértékétől, valamint a tér méretétől. Persze számos egyéb faktor, köztük az épület szellőzése, a helyi éghajlat, illetve az otthonban használt energia is szerepet játszik.
Angliai kutatások alapján a nedves otthonok aránya lecsökkent a központi fűtés szélesebb körű használata miatt, viszont megnőtt a kozmetikumok és testápolási termékek illékony szerves vegyületeinek kibocsátása beltérben. A fürdőszoba szellőztetése tehát meghatározó kérdés lehet, nemcsak a potenciális penész lerakódásának, hanem a vegyi anyagok keringésének szempontjából is.
Szerencsére vannak módszerek, amelyekkel javíthatjuk a benti levegő minőségén: a szellőztetés mellett a gáztűzhely elektromosra való cserélése, a légszűrők és légtisztítók, valamint a szigetelés is hozzájárulhat a jobb légminőséghez.

Zöldinfó
Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.
Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.
A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.
Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hiába hajlamos a kannibalizmusra a rézsikló, veszélyeztetett vipera nincs az étlapján