Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Saját magunkat mérgezhetjük otthonainkban

A beltéri légszennyezésről nem sokat beszélünk, pedig igen káros lehet az egészségre.

Létrehozva:

|

Azzal sokan tisztában vannak, hogy a kültéri légszennyezés mennyire veszélyes, arról viszont kevesebb szó esik, hogy zárt térben is sokat számít a levegő minősége. Ez komoly probléma, hiszen életünk nagy részét odabent töltjük, ahol ráadásul koncentrálódhatnak a szennyeződések, ezért nagyon nem mindegy, milyen levegőt lélegzünk.

Egy új, a Nature-ben megjelent cikkben éppen erre hívják fel a figyelmet a szakértők – számol be az Index. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2020-ban 3,2 millió ember halálát okozta a beltéri légszennyezés, ami nem sokban marad el a kültéri szennyezés 3,5 millió áldozatától.

Alastair C. Lewis, a Yorki Egyetem munkatársa és kollégái szerint zárt térben rengeteg szennyező, köztük kinti részecskék, kórokozók, valamint a benti fűtőegységek által kibocsátott anyagok lehetnek jelen. A fűtés miatt szén-monoxid, az építőanyagokból és ragasztókból formaldehid, az épületekből radon szabadulhat fel, de a szövetek, bútorok és festékek is légszennyezést okozhatnak. A régi, rosszul szellőző épületekben emellett a penészgomba is komolyabb fenyegetést jelent.

Advertisement

Egy szennyező anyag beltéri koncentrációja alapvetően öt tényezőtől függ: a forrásának méretétől, a kültéri szennyező anyagok koncentrációjától, a légáramlástól, a kültéri és beltéri levegőcsere mértékétől, valamint a tér méretétől. Persze számos egyéb faktor, köztük az épület szellőzése, a helyi éghajlat, illetve az otthonban használt energia is szerepet játszik.

Angliai kutatások alapján a nedves otthonok aránya lecsökkent a központi fűtés szélesebb körű használata miatt, viszont megnőtt a kozmetikumok és testápolási termékek illékony szerves vegyületeinek kibocsátása beltérben. A fürdőszoba szellőztetése tehát meghatározó kérdés lehet, nemcsak a potenciális penész lerakódásának, hanem a vegyi anyagok keringésének szempontjából is.

Advertisement

Szerencsére vannak módszerek, amelyekkel javíthatjuk a benti levegő minőségén: a szellőztetés mellett a gáztűzhely elektromosra való cserélése, a légszűrők és légtisztítók, valamint a szigetelés is hozzájárulhat a jobb légminőséghez.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák