Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Saját magunkat mérgezhetjük otthonainkban

A beltéri légszennyezésről nem sokat beszélünk, pedig igen káros lehet az egészségre.

Létrehozva:

|

Azzal sokan tisztában vannak, hogy a kültéri légszennyezés mennyire veszélyes, arról viszont kevesebb szó esik, hogy zárt térben is sokat számít a levegő minősége. Ez komoly probléma, hiszen életünk nagy részét odabent töltjük, ahol ráadásul koncentrálódhatnak a szennyeződések, ezért nagyon nem mindegy, milyen levegőt lélegzünk.

Egy új, a Nature-ben megjelent cikkben éppen erre hívják fel a figyelmet a szakértők – számol be az Index. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2020-ban 3,2 millió ember halálát okozta a beltéri légszennyezés, ami nem sokban marad el a kültéri szennyezés 3,5 millió áldozatától.

Alastair C. Lewis, a Yorki Egyetem munkatársa és kollégái szerint zárt térben rengeteg szennyező, köztük kinti részecskék, kórokozók, valamint a benti fűtőegységek által kibocsátott anyagok lehetnek jelen. A fűtés miatt szén-monoxid, az építőanyagokból és ragasztókból formaldehid, az épületekből radon szabadulhat fel, de a szövetek, bútorok és festékek is légszennyezést okozhatnak. A régi, rosszul szellőző épületekben emellett a penészgomba is komolyabb fenyegetést jelent.

Advertisement

Egy szennyező anyag beltéri koncentrációja alapvetően öt tényezőtől függ: a forrásának méretétől, a kültéri szennyező anyagok koncentrációjától, a légáramlástól, a kültéri és beltéri levegőcsere mértékétől, valamint a tér méretétől. Persze számos egyéb faktor, köztük az épület szellőzése, a helyi éghajlat, illetve az otthonban használt energia is szerepet játszik.

Angliai kutatások alapján a nedves otthonok aránya lecsökkent a központi fűtés szélesebb körű használata miatt, viszont megnőtt a kozmetikumok és testápolási termékek illékony szerves vegyületeinek kibocsátása beltérben. A fürdőszoba szellőztetése tehát meghatározó kérdés lehet, nemcsak a potenciális penész lerakódásának, hanem a vegyi anyagok keringésének szempontjából is.

Advertisement

Szerencsére vannak módszerek, amelyekkel javíthatjuk a benti levegő minőségén: a szellőztetés mellett a gáztűzhely elektromosra való cserélése, a légszűrők és légtisztítók, valamint a szigetelés is hozzájárulhat a jobb légminőséghez.

Advertisement

Zöldinfó

Növekvő zöldfelület országszerte: 200 millió új fa segíti Magyarország klímavédelmi céljait

Több mint nyolcszáz településen több mint nyolcezer fát ültetnek a településfásítási program ötödik ütemének őszi időszakában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Viski József elmondta: a településfásítási program eddigi négy ütemében 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága több mint 2,5 milliárd forint támogatást biztosított – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: az ötödik ütemében minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért a kormány úgy döntött, hogy 21 ezer 300 darabra emeli az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy “2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken”. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére – húzta alá. Kiemelte: a program ötödik ütemének kerete 1,32 milliárd forint, mely összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint duplája. A fákat, valamint a szállítást a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja, az Országos Erdészeti Egyesület koordinációja mellett.

Viski József felidézte, hogy az erdősítést támogató, egymást kiegészítő programoknak köszönhetően Magyarországon – a globális folyamatokkal ellentétben – az erdők térfoglalása folyamatosan nő. “A cél az, hogy az ország fával borított területét 25-ről 27 százalékra növeljük 2030-ra” – jelentette ki. Az elmúlt időszakban a kormány megfordította a negatív erdőtelepítési trendet. Az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta ugyanis mintegy 200 millió új fát ültettek el országszerte az erdőterületek növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – sorolta.

Bóna Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy köszönet illeti a polgármestert és az önkormányzatot, amiért fontosnak tartotta a településfásítási programban való részvételt. Mint mondta: a kormányzat lehetővé teszi, hogy akár állami, akár uniós forrásokkal, de “előmozdítsuk a klímaváltozás elleni pozitív hozzájárulást”. Az erdők ugyanis a nemzeti zöldvagyon stratégiai jelentőségű elemei, nélkülözhetetlenek a karbonsemlegességi és klímavédelmi célok eléréséhez – fűzte hozzá. Baski Gábor Makád független polgármestere elmondta: településük csodálatos környezetben fekszik, hiszen több mint 600 hektár erdőterületük és 40 hektár parkerdőjük van, ennek ellenére az elmúlt években 6 hektárnyi területen ültettek, mert elengedhetetlennek érzi, hogy lehetőség szerint minél több fát telepítsenek. Éppen ezért terveik között szerepel, hogy a település horgásztava mellett közparkot alakítanak ki. Ennek első lépéseként most tíz fát ültettek el – a településfásítási program keretében – kőris-, hárs- és platánfákat vegyesen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák