Zöldinfó
Saját magunkat mérgezhetjük otthonainkban
A beltéri légszennyezésről nem sokat beszélünk, pedig igen káros lehet az egészségre.
Azzal sokan tisztában vannak, hogy a kültéri légszennyezés mennyire veszélyes, arról viszont kevesebb szó esik, hogy zárt térben is sokat számít a levegő minősége. Ez komoly probléma, hiszen életünk nagy részét odabent töltjük, ahol ráadásul koncentrálódhatnak a szennyeződések, ezért nagyon nem mindegy, milyen levegőt lélegzünk.
Egy új, a Nature-ben megjelent cikkben éppen erre hívják fel a figyelmet a szakértők – számol be az Index. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2020-ban 3,2 millió ember halálát okozta a beltéri légszennyezés, ami nem sokban marad el a kültéri szennyezés 3,5 millió áldozatától.
Alastair C. Lewis, a Yorki Egyetem munkatársa és kollégái szerint zárt térben rengeteg szennyező, köztük kinti részecskék, kórokozók, valamint a benti fűtőegységek által kibocsátott anyagok lehetnek jelen. A fűtés miatt szén-monoxid, az építőanyagokból és ragasztókból formaldehid, az épületekből radon szabadulhat fel, de a szövetek, bútorok és festékek is légszennyezést okozhatnak. A régi, rosszul szellőző épületekben emellett a penészgomba is komolyabb fenyegetést jelent.
Egy szennyező anyag beltéri koncentrációja alapvetően öt tényezőtől függ: a forrásának méretétől, a kültéri szennyező anyagok koncentrációjától, a légáramlástól, a kültéri és beltéri levegőcsere mértékétől, valamint a tér méretétől. Persze számos egyéb faktor, köztük az épület szellőzése, a helyi éghajlat, illetve az otthonban használt energia is szerepet játszik.
Angliai kutatások alapján a nedves otthonok aránya lecsökkent a központi fűtés szélesebb körű használata miatt, viszont megnőtt a kozmetikumok és testápolási termékek illékony szerves vegyületeinek kibocsátása beltérben. A fürdőszoba szellőztetése tehát meghatározó kérdés lehet, nemcsak a potenciális penész lerakódásának, hanem a vegyi anyagok keringésének szempontjából is.
Szerencsére vannak módszerek, amelyekkel javíthatjuk a benti levegő minőségén: a szellőztetés mellett a gáztűzhely elektromosra való cserélése, a légszűrők és légtisztítók, valamint a szigetelés is hozzájárulhat a jobb légminőséghez.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
