Zöldinfó

SE: a klímaváltozás nyomán egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-26

Szerző:

Hell

Müller Veronika szerint a magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros, a több, porral “utazó” kórokozóval szemben egyelőre nincs védettség. Kifejtette: aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be. A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció növekedése, amit a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet – emelte ki. Vizsgálatok szerint azokon a napokon, amikor a szaharai “pornapok” miatt a koncentráció nagymértékű növekedését észlelték, a tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt.

Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre. Mint írták, a porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek. A szakemberek szerint ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen. A közlemény idézi Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelöltet, aki szerint fontos odafigyelni, mert ugyan nem mindenki érzi a por akut hatásait, hosszú távon a porterhelés a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet, melyek évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását.

A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros anyagokat. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új “egészségügyi kihívásokkal” találkozhat – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:egészség egészségvédelem por

Zöldinfó

2027-től gondba kerülhet az amerikai gázexport Európába

Az Egyesült Államok harmadával bővíti a cseppfolyósított földgáz exportjára szolgáló kapacitását a következő években.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Államok 2030-ra harmadával növeli a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára szolgáló kapacitását, ugyanakkor az európai metánrendelet nehezítheti az európai szállításokat – jelentette ki Charlie Riedl, az LNG kitermelésével és kereskedelmével foglalkozó amerikai szereplőket tömörítő Center for Liquified Natural Gas szervezet ügyvezető igazgatója az amerikai külügyminisztérium szervezésében Washingtonban tartott tájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy jelenleg 9 LNG-exportlétesítmény üzemel az Egyesült Államokban, napi csaknem 500 millió köbméter kapacitással, és tíz helyen hajtanak végre bővítést, aminek révén 2030-ra napi 840 millió köbmétert meghaladó export válik lehetővé – írja az alternativenergia.hu. Charlie Riedl elmondta, hogy 2023-ban az amerikai export mintegy 80 százaléka irányult Európába. Az arány az elmúlt években kissé csökkent, de az Egyesült Államok változatlanul Európa második legjelentősebb földgáz-szállítója, cseppfolyósított földgázt tekintve pedig a legnagyobb szereplő – mondta.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európába irányuló szállításokban “kihívásokat” okozhatnak az Európai Unió metánrendelet néven ismert szabályozásának 2027. január 1-én életbe lépő előírásai, amelyek az amerikai eladások korlátozásához vezethetnek, és ennek érdekében lépéseket sürgetett. Rámutatott arra, hogy az európai jogszabály jelenlegi megfogalmazása alapján nem lesz lehetséges, hogy amerikai LNG az érintett előírások hatályba lépése után az európai piacra kerüljön. Megjegyezte, hogy Európa kettős szorításba kerülhet, miután szintén 2027-től tervezi leállítani az Oroszországból származó földgáz vásárlását. Magyarország helyzetét illetően az MTI kérdésére elmondta, hogy amerikai cseppfolyósított földgáz nagyobb mennyiségű magyarországi szállításához jelentős infrastrukturális beruházásokra lesz szükség, ami az alapját kell, hogy képezze minden kereskedelmi tárgyalásnak. “További csővezetéket és infrastruktúrát igényel, hogy a gáz a piacra érkezhessen” – fogalmazott Charlie Ried.

A Center for Liquified Natural Gas ügyvezető igazgatója hozzátette ugyanakkor, hogy az Európa középső térségében tervezett észak-déli, úgynevezett “vertikális” energiaszállítási folyosó kialakítása összekapcsolható a Magyarország számára szükséges pótlólagos infrastruktúra kiépítésével is, ami több évre szóló fejlesztési feladat.

Tovább olvasom