Zöldinfó
SE: a klímaváltozás nyomán egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal
Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.
Müller Veronika szerint a magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros, a több, porral “utazó” kórokozóval szemben egyelőre nincs védettség. Kifejtette: aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be. A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció növekedése, amit a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet – emelte ki. Vizsgálatok szerint azokon a napokon, amikor a szaharai “pornapok” miatt a koncentráció nagymértékű növekedését észlelték, a tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt.
Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre. Mint írták, a porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek. A szakemberek szerint ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen. A közlemény idézi Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelöltet, aki szerint fontos odafigyelni, mert ugyan nem mindenki érzi a por akut hatásait, hosszú távon a porterhelés a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet, melyek évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását.
A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros anyagokat. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új “egészségügyi kihívásokkal” találkozhat – olvasható a közleményben.
Zöld Energia
Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.
A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.
A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.
Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.
A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.
-
Zöld Energia5 óra telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?