Zöldinfó
SE: a klímaváltozás nyomán egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal
Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.
Müller Veronika szerint a magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros, a több, porral “utazó” kórokozóval szemben egyelőre nincs védettség. Kifejtette: aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be. A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció növekedése, amit a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet – emelte ki. Vizsgálatok szerint azokon a napokon, amikor a szaharai “pornapok” miatt a koncentráció nagymértékű növekedését észlelték, a tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt.
Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre. Mint írták, a porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek. A szakemberek szerint ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen. A közlemény idézi Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelöltet, aki szerint fontos odafigyelni, mert ugyan nem mindenki érzi a por akut hatásait, hosszú távon a porterhelés a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet, melyek évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását.
A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros anyagokat. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új “egészségügyi kihívásokkal” találkozhat – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Tovább bővül a környezetbarát agrárgyakorlatokhoz nyújtott segítség
Újabb jelentős támogatáshoz jutnak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat vállaló gazdák.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 58,5 milliárd forint támogatás utalása kezdődött meg, hiszen indulnak az alaptámogatások, az újraelosztó támogatások, a fiatal gazdák kiegészítő jövedelem támogatása mellett, az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodást támogató programok (ÖKO) kifizetései, melyek csaknem 37 ezer kérelem alapján jutnak el az érintett gazdálkodókhoz – jelentette be Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. A miniszter tájékoztatása szerint a kifizetések célja, hogy garantálja a termelők fizetőképességét, különös tekintettel a kisebb üzemméretű gazdaságok számára, segítse azokat a gazdálkodókat, akik a természeti erőforrások megőrzését, a talaj- és vízvédelem erősítését, a biodiverzitás fenntartását és a klímaváltozás hatásainak mérséklését vállalják mindennapi gazdálkodásuk során – írja az alternativenergia.hu. Az AKG arra ösztönzi a gazdákat, hogy a fenntartható földhasználati gyakorlatok bevezetésével, a vegyszerhasználat csökkentésével, és a talaj termékenységének hosszú távú megőrzésével végezzék termelő munkájukat. Az ökológiai gazdálkodás lehetősége pedig azoknak a gazdáknak nyújt segítséget, akik tanúsított bio minősítéssel, vegyszermentesen, természetes módszerekkel termelnek, hozzájárulva az egészséges, biztonságos és fenntartható élelmiszer-előállításhoz – ismertette Nagy István.
Kiemelte, hogy minden eddiginél nagyobb területen támogatják ezekben a programokban való részvételt, hiszen az AKG esetében több mint 1,5 millió hektár, az ÖKO esetében pedig mintegy 330 ezer hektár terület esetében hozott a tárca korábban pozitív támogatói döntést. Ezeknek a programoknak a népszerűsége jelzi, hogy a magyar agrárium zöld átállása folyamatos, a tudatos gazdálkodói szemlélet egyre határozottabb, hiszen a kedvező támogatási feltételeknek köszönhetően a fenntartható termelés környezeti- és gazdasági értelemben egyaránt kiszámítható – áll a közleményben. A környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a vidéki térségek megerősítéséhez, az élelmiszer-önrendelkezés növeléséhez és a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez. Ennek fényében is különösen káros az Európai Bizottság javaslata, ami az összes uniós alapot egy egységes tervbe vonná össze, közös végrehajtási szabályokkal.
Magyarország folyamatosan a független, kétpilléres agrártámogatási rendszer mellett foglal állást, hiszen a tervezett támogatási rendszer még azokat az eredményeket is veszélyeztetné az élelmezés biztonság mellett, amiket a fenntartható gazdálkodás tekintetében értek el a gazdálkodók – hangsúlyozta a tárcavezető az AM közleménye szerint.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
