Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

SE: a klímaváltozás nyomán egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.

Létrehozva:

|

 Müller Veronika szerint a magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros, a több, porral “utazó” kórokozóval szemben egyelőre nincs védettség. Kifejtette: aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be. A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció növekedése, amit a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet – emelte ki. Vizsgálatok szerint azokon a napokon, amikor a szaharai “pornapok” miatt a koncentráció nagymértékű növekedését észlelték, a tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt.

Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre. Mint írták, a porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek. A szakemberek szerint ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen. A közlemény idézi Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelöltet, aki szerint fontos odafigyelni, mert ugyan nem mindenki érzi a por akut hatásait, hosszú távon a porterhelés a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet, melyek évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását.

A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros anyagokat. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új “egészségügyi kihívásokkal” találkozhat – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A hozzáadott érték növelése a cél a hazai agráriumban

A magyar mezőgazdaság versenyképességének egyik lényeges eleme a korszerű terménykezelési infrastruktúra fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezért hirdette meg az Agrárminisztérium tavaly márciusban a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztését támogató pályázati felhívást, amely kézzelfogható segítséget nyújt a gazdálkodók számára a megtermelt termény biztonságos, hatékony és fenntartható kezeléséhez – emlékeztetett közleményében az Agrárminisztérium (AM). Az első döntési körben 116, jellemzően kis és közepes léptékű beruházás megvalósítására nyertek el támogatói döntést az érintettek, összesen 7,7 milliárd forint összegben – ismertette az alternativenergia.hu. A döntések meghozatala folyamatosan fog történni a következő hetekben, a források átcsoportosításával minden formailag megfelelő, minimum pontot elért pályázatot támogatni fognak – jelentette be Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. A tárcavezető elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben meghirdetett felhívás célja a hazai termények hozzáadott értékének növelése, amelyen keresztül a magyar agrárium piaci pozíciója erősödhet. Ez a támogatás nemcsak új létesítmények megvalósítását segíti, hanem a meglévő kapacitások korszerűsítését is, különös hangsúlyt fektetve az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására.

A felhívásra a két benyújtási szakaszban összesen 516 támogatási kérelem érkezett 38,4 milliárd forint értékben. Ez egyértelműen jelzi, hogy a gazdálkodók részéről valós igény mutatkozik a fejlesztésekre, hiszen az eredeti, 15 milliárd forintos keretösszeg 2,5-szeresére nyújtottak be pályázatot. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 100 millió forint lehet – ismertette a közlemény. Ez a támogatási konstrukció is széles pályázói kör számára volt elérhető, különös tekintettel a kis és közepes agrárvállalkozásokra. A kisebb léptékű fejlesztésekkel is jelentősen erősíthető a helyi gazdaság, hiszen a beruházások által javulnak a helyben történő feldolgozás feltételei, ami a munkahelyek megtartásán keresztül a vidék megtartóképességét is növeli.

Ezek a fejlesztések azonban nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előrelépést jelentenek. Az energiahatékony technológiák és a megújuló energia használata csökkenti az üzemeltetési költségeket, mérsékli a kibocsátást, és hosszútávon fenntarthatóbb működést biztosít az agrárüzemek számára. Ezeknek a projekteknek a megvalósulását is kedvezményes előlegigényléssel és kamattámogatott hitelek biztosításával segíti az Agrárminisztérium – írták. A kormány célja egyértelmű: az agráriumnak egyszerre kell jövedelmezőnek, versenyképesnek és környezettudatosnak lennie, miközben a kis és közepes agrárvállalkozásokra kiemelt figyelmet fordítunk. Ezek a támogatói döntések egyszerre szolgálják céljainkat – hangsúlyozta Nagy István.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák