Átlagosan hatszorosára nőtt 2022 júliusában a hőszivattyúkkal kapcsolatos lakossági megkeresések száma a Daikin budapesti márkaboltjában az előző év hasonló időszakához képest, és a cég közel 300 főt számláló partnerhálózata is hasonló nagyságrendű bővülésről számolt be, de van, ahol tízszeresére nőtt az érdeklődés. Az érdeklődő fogyasztók a legkülönbözőbb ingatlantípusokkal rendelkeznek, és azonnali megoldást szeretnének a gázról történő leválásra. A Daikin Hungary Kft. és forgalmazó, illetve szerelő partnerei a gyakran meggondolatlan, azonnali átalakítás helyett a meglévő rendszerek optimalizálására, az átalakítások előtti gondos, átfogó tervezésre és az energetikai, épületgépészeti felmérés fontosságára hívják fel a figyelmet. Egyes hőszivattyús rendszerek telepítése akár három-négy éven belül megtérülhet.

A Daikin Hungary Kft. a magyarországi lakossági és ipari hűtő-fűtő megoldások egyik vezető szállítójaként extrém keresletnövekedést tapasztalt a levegő-víz hőszivattyús megoldások iránt mind budapesti márkaboltjában, mind a partnerhálózatában. A rezsiárak változásának bejelentése után átlagosan hatszor többen érdeklődtek a levegő-víz hőszivattyús megoldások iránt 2022 júliusában, mint az előző év ugyanezen hónapjában. A megnövekedett kereslet azért is számít kiugrónak, mivel az eddigi években júliusban a megkeresések legnagyobb része – közel háromnegyede – a klímák, vagyis a levegő-levegő hőszivattyúk és a hűtési megoldások iránt mutatkozott. Ehhez képest most többen érdeklődnek a vizes hőszivattyúkkal kapcsolatban, aki pedig klímát szeretne, az 99%-ban már nem a hűtési, hanem a fűtési igényt említi. Az érdeklődők mintegy fele az otthonfelújítási támogatást is szeretné igénybe venni az új készülékek telepítéséhez.

„A többszörösére növekedett igény mellett viszont klímaszerelőkből és telepítő szakemberekből nem lett több. Egy komplett fűtési rendszer átalakítása sem épületgépészeti, sem költségoldalról nem feltétlenül a legideálisabb megoldás. Azt javasoljuk minden lakossági érdeklődő számára, hogy a meglévő fűtési rendszerek karbantartása, tisztítása és optimalizálása mellett az eddigi fogyasztás figyelembevételével forduljanak szakemberhez, és energetikai, épületgépészeti számításokkal keressék meg az ingatlan állapotához, az elvárt komfortszinthez és az anyagi lehetőségekhez legoptimálisabb fűtési és melegvíz-előállítási megoldást” – mondja Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Magyar ingatlanállomány: jelentős a gázkitettség

A KSH kimutatása szerint a magyarországi lakóingatlan-állomány közel 4,5 millió egységből állt 2021-ben: ebből 3,85 millió a lakott, használt és mintegy százezer az elmúlt öt évben épült új ingatlan, azaz az elmúlt öt évben az ingatlanállomány 2,2%-a újult meg.

Az új építésű ingatlanok mintegy 70 százalékánál egyedi központi fűtés található, vagyis nem a társasház biztosítja egy központi kazánnal. Az elsődleges fűtési megoldás jellemzően mintegy 74 százalékban gáz volt az elmúlt öt évben épült lakásokban, hőszivattyú mintegy 10 százalékban, fa-pellet fűtés 2 százalékban, elektromos direkt fűtés majdnem 5 százalékban került beépítésre.

„A 3,85 millió lakott használt lakás, ház mintegy 63 százaléka monovalens, tehát egyféle energiaforrást használ fűtésre. Az ingatlanok 44 százaléka, 1,7 millió lakás kizárólag gázfűtést használ, míg ha idevesszük a gázt és a fafűtést egyaránt használók számát, akkor 2,35 millió ingatlannak van gázkitettsége. Az Európai Unió szakpolitikai irányelvei egyértelműen azt mondják ki, hogy lakossági szinten a fosszilis források nem támogathatóak az előttünk álló években, illetve a helyi emissziót is radikálisan mérsékelni kell” – mondja Szalai Gabriella, a Daikin Hungary Kft. fenntarthatósági szakértője. Szakmai becslések szerint a használt, lakott ingatlanok közül mintegy 600 ezer konvektorral fűtött, míg 200 ezer ingatlannál gázkonvektorokat és fatüzelést egyaránt használnak. A Magyarországon jelenleg is üzemben lévő gázkonvektorok száma iparági és a Daikin becslése szerint elérheti a 2,5-3 milliót. Az ingatlanállomány 18 százalékában, 700 ezer ingatlannál alkalmaznak kizárólag fafűtést, közel 100 ezer a fával és szénnel egyaránt fűtők száma. A távhővel fűtött ingatlanok aránya 16 százalék körüli. Villanyfűtést közel 34 ezer ingatlannál használnak, kizárólag szénnel alig négyezer ingatlan fűtött, a fűtőolaj használata elenyésző, alig ötszáz háztartásban jellemző.

A statisztikai adatok alapján a háztartások egyötöde már most több lábon áll: a gázzal és fával fűtők aránya 17 százalék (620 ezer ingatlan), a fával és szénnel fűtőké 2,5 százalék (100 ezer ingatlan), míg a megújuló energiát és gázt használók száma 0,2 százalék (kilencezer ingatlan).

A területi megoszlást elemezve kiderül, hogy Budapesten a mintegy 800 ezer ingatlan 23 százaléka (187 ezer lakás) konvektoros vagy kályhás fűtést alkalmaz, Pest megyében pedig még magasabb ez az arány: közel 25 százalékos. A vármegyéket tekintve kiugró értéket mutat Jász-Nagykun-Szolnok (53%), Nógrád (49%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (48%) a konvektoros, illetve kályhás fűtés arányát tekintve.

A gázkonvektoros fűtés az egyik legkevésbé hatékony megoldás. Évtizedekkel ezelőtti megjelenésükkor modernebbnek számítottak, mint a korábbi fával, vagy szénnel üzemelő kályhák, ám hatásfokuk alacsony. A konvektorok legnagyobb teljesítményénél ugyan 78-85 százalékos üzemi hatásfok mérhető, de 20 százalékos teljesítmény alatt gyakran nem képesek fűteni, ez rendkívüli energiapazarlást jelent, hiszen a gáz égés nélkül a szabadba távozik. „A lakossági gázfelhasználás csökkentésére az egyik legnagyobb potenciált a konvektoros fűtések kiváltása jelenti. Ez a lehetőség 800 ezer háztartást érinthet” – teszi hozzá Szalai Gabriella.

Fontos tényező még a hőszigetelés is. 2012 óta bő 10 százalékponttal nőtt a szigetelt családi házak aránya, ám még mindig 33% körül mozog, míg a panelházak 44%-a van szigetelve. Ennél rosszabb a szigetelt nagy és kis társasházak aránya: előbbiek mindössze 26, utóbbiak 16%-a számít szigeteltnek.

A H tarifa előnyei

A frissen megjelent részletszabályok szerint a hőszivattyúkkal otthonukat fűtő háztartások esetén mind a villamosenergia-mennyiség tekintetében, mind az igénybe vett kedvezményes – H vagy Geo – áramtarifára a korábbi szabályozás maradt érvényes.

A H tarifa abban az esetben igényelhető, ha a hőszivattyú – jelen esetben a hűtő-fűtő klíma szezonális fűtési hatásfoka átlagos, kontinentális éghajlaton (SCOP/A) legalább 3,4-es értékű. A H tarifa különálló mérőórája október 15. és április 15. között kedvezményes tarifával számol, az április 16. és október 14. közötti időszakban pedig a normál A1 tarifával. A hőszivattyúkhoz igényelhető GEO tarifától eltérően a H tarifa a kedvezményes időszakon belül folyamatosan rendelkezésre áll. A H tarifa igénylése önmagában még nem biztos, hogy elég a hőszivattyúk bekötéséhez. Egyrészt szükség lehet a hálózati teljesítményt bővíteni 32 amperra, ami további 150-160 ezer forint költséggel járhat. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy az ingatlan kábelezése megfelelő-e – a régi alumínium kábelekre nem kötik rá a szerelők a klímát. Harmadrészt szükség lehet a mérőóraszekrény cseréjére, ami további több százezer forintos költséget jelenthet. Azt is célszerű szem előtt tartani, hogy a H tarifa igénylése és a kiépítés között több hónap is eltelhet.

A H-tarifával üzemeltetett, legalább 3,4-es SCOP értékű hőszivattyú nagyságrendileg alacsonyabb költség mellett képes előállítani 1 kWh fűtési energiát. Egy gázkonvektor az évi 1729 köbméteres átlagfogyasztásig 15, az átlagfogyasztás felett pedig 101 forintból képes előállítani 1 kWh fűtési energiát. Egy hagyományos gázkazán esetében 12 és 84 forint ugyanez az érték, míg egy kondenzációs gázkazán körülbelül 10, illetve 67 forintból képes ugyanerre a teljesítményre. Egy H-tarifával üzemelő hőszivattyú mindössze 6,76 forint mellett képes ugyanennek az energiának az előállítására, de egy magasabb SCOP értékű hőszivattyú akár 5 forintnál kevesebből is képes kihozni 1 kWh fűtési energiát – vagyis a piaci áron vásárolt gázzal üzemelő konvektorhoz képest huszadannyi, egy kondenzációs gázkazánhoz képest pedig tizedannyi költség mellett képes fűtési energiát előállítani.

Hőszivattyú: minden ingatlantípusra alkalmas?

„Egy biztos, a pánikvásárlás jellemzően nem vezet jó megoldáshoz” – mondja Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági üzletágának vezetője. „A megfelelő fűtési és melegvízelőállítási megoldás kiválasztásához három szempontot kell figyelembe venni: a bekerülési költséget, az üzemeltetési költséget és a komfortszintet. Mindezek mellett pedig meg kell vizsgálni az ingatlan falazatát, a szigetelés meglétét, a nyílászárókat, a belmagasságot, az alapterületet és a meglévő fűtési rendszert. Komplett új fűtési rendszer kiépítésébe csak ezek ismeretében és figyelembevételével, illetve energetikai számítások után érdemes belefogni” – teszi hozzá.

Fűtési megoldások különböző ingatlantípusokra: téglalakás gázkonvektorral

A gázkonvektorral fűtött lakások egyik klasszikus kihívása, hogy nincs elég gyűjtőkémény ahhoz, hogy bekössenek egy kondenzációs gázkazánt – erre egy kisebb, 30-40 nm-es lakásban sokszor hely sincs igazán –, és a bekerülési költség szempontjából sem éri meg a radiátoros központi fűtés kiépítése. A Daikin javaslata szerint itt a legegyszerűbb megoldás a levegős hőszivattyús rendszer – vagyis egy hűtő-fűtő split klíma, akár parapetes kivitelben történő – beépítése. Ebben az esetben megmaradhat a legjellemzőbb melegvíz-előállítási módszer, az átfolyós vízmelegítő, illetve létezik már olyan klíma, amellyel meleg vizet is elő lehet állítani.

A Daikin Hungary Kft. egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakásra vonatkozó mintaszámítása esetében a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Ezzel szemben egy három beltéri – egy kültéri egységből álló levegős hőszivattyú készülék ára mintegy 1 millió forint, a telepítése közel 400 000 forint, a H tarifa kiépítése pedig szintén legalább 3-400 ezer forint. Az így létrejött, 1,7 millió forintos beruházással kiépített új fűtési rendszer évi mintegy 75 000 forint mellett üzemeltethető, vagyis a főzési, melegvíz-előállítási gázfogyasztás nélkül évi mintegy 400 ezer forintos megtakarítást jelent a gázkonvektorhoz képest. A jelenlegi áram- és gázárakkal számolva ez a beruházás mintegy négy év alatt megtérül. A Daikinnak arra is van megoldása, hogy a levegős hőszivattyú a lakás melegvíz-ellátását is biztosítsa: a Multi+ termékcsalád, amelyre használatimelegvíz-tárolót is rá lehet csatlakoztatni. Ez a megoldás ideális azoknál a – főként belvárosi – lakásfelújításoknál, ahol a gázkonvektort, illetve gázbojlert kell lecserélni, de akár a nyaralóknál is szóba jöhet. A Multi+ rendszerrel megtakarítható a kéménybélelés, a gázterv, a hőleadók (jellemzően radiátorok) és a gázkészülék költsége, így egyetlen készülék biztosítja a hűtést-fűtést és a melegvíz-ellátást.

Fűtési megoldások különböző ingatlantípusokra: Kádár-kocka gázkonvektorral

Ez az egyik leggyakoribb háztípus Magyarországon, sok érdeklődő jelentkezett a Daikinnál, hogy a Kádár-kocka jellegű családi házába szeretne hőszivattyút telepíteni. Amennyiben a ház fűtését gázkonvektorral biztosítják, úgy a levegő-víz hőszivattyú telepítése nem rentábilis, hiszen mélyfelújítás keretében egy teljesen új felületfűtési-hűtési rendszert kell kiépíteni. Ehhez kapcsolódik a hőszivattyú-készülék legalább 2,5 millió forintos bekerülési költsége, így a komplett beruházás akár 6-8-10 millió forintra is rúghat, ami akár az ingatlan jelenlegi értékét is meghaladhatja. Ugyancsak nem alkalmas a levegő-víz hőszivattyú telepítésére a régi öntöttvas, esetleg alumínium radiátorokból álló központi fűtés sem. A Daikin javaslata szerint a belvárosi gázkonvektoros lakásokhoz hasonlóan itt sem érdemes leválni a gázhálózatról, hanem a kedvezményes gázmennyiség kihasználása mellett ebben az esetben is egy levegős hőszivattyú telepítésével érdemes számolni.

A Daikin mintaszámítása egy 110 négyzetméteres, 4 szobás, évi 3000 köbméter gázfogyasztású házra vonatkozik, amelynek a fűtési költsége körülbelül évi 1,1 millió forint lesz. Itt 6 darab beltéri egységgel kalkulálva a készülékek ára 2,1 millió forint, a telepítés költsége hozzávetőlegesen 750 000 forint, illetve az előző példához hasonlóan a H tarifa kiépítése szintén legalább 3-400 ezer forint. A várhatóan évi mintegy 150 ezer forintos fűtési költség a gázfűtés költségéhez képest hetedannyi, az éves megtakarítás közel 1 millió forint, a megtérülés pedig a jelenlegi árakkal számolva nagyjából három év.

Fűtési megoldások különböző ingatlantípusokra: központi fűtés padló- vagy falfűtéssel

A padló,- illetve falfűtéses ingatlanok döntő többsége alkalmas arra, hogy levegő-víz hőszivattyúra álljon át a fűtés – és akár a hűtés is. Itt a Daikin számítása alapján éves 3000 m3 gázfogyasztás mellett a fűtési költség évi 1,1 millió forint. Egy levegő-víz monoblokk hőszivattyú készülék ára 3 millió forint, a telepítés 500 ezer forint, az előző példához hasonlóan a H tarifa kiépítése szintén legalább 3-400 ezer forint. A levegő-víz hőszivattyús rendszerrel a fűtési költség hozzávetőleg 80%-kal, 200 000 forintra csökken, a megtérülési idő pedig 5,5 év.

Azonnali fogyasztáscsökkentés fűtéskorszerűsítés és szigetelés nélkül

A teljes magyar lakosság, de még a legkevésbé hatékony fűtéssel rendelkező mintegy 1 millió ingatlan tulajdonosa sem tud egyik napról a másikra, még a 2022-es fűtési szezon előtt átállni modern, alacsony energiafelhasználású és környezetbarát megoldásra. Ugyanakkor számukra is számos megoldás létezik, amellyel akár azonnal csökkenthetik ingatlanuk fűtési célú energiafelhasználását. Az egyik legfontosabb tényező a gázkészülékek megfelelő karbantartása és tisztítása, továbbá a fűtési rendszerek optimális beállítása.

Amennyiben van központi termosztát, akkor annak a család életritmusával harmonizáló beállításával sok energia takarítható meg: napközben, amikor nem tartózkodnak otthon, elegendő a 17°C, és okos programozással a lakás felfűthető, mire a család hazaérkezik. Érdemes tudatosítani, hogy 1°C-kal alacsonyabb hőmérséklet mintegy 6 százalék energiamegtakarítást jelenthet fűtési időszakban. Egy hagyományos gázkazán hatásfoka is növelhető akár 10 százalékkal, ha az égőfejet rendszeresen tisztítják. Központi fűtés esetén érdemes ellenőrizni a vizes körökben a megfelelő víznyomást, azt, hogy a radiátorok nem csepegnek-e, illetve 10 évenként érdemes átmosatni a fűtési rendszert, és ezzel eltávolítani a lerakódásokat.

Bár nincsenek univerzális szabályok, hiszen az ingatlan méretétől és szigeteltségétől a fűtési rendszer paraméterezéséig számos befolyásoló tényező létezik, szintén érdemes megvizsgálni, hogy hány fokra van állítva az előremenő vízhőmérséklet, és valóban szükséges-e a beállított hőfok. Ugyancsak érdemes megnézni, hogy a központi fűtések keringtető szivattyúi milyen fokozatra vannak állítva, és még a komolyabb téli mínuszok előtt egyénileg kipróbálni, hogy mennyivel változik a komfortérzet, ha alacsonyabb szintre állítják őket. Ha egy keringtető szivattyú 10-50 W teljesítmény között állítható fokozatokban, akkor nem mindegy, hogy óránként 15, vagy 50 W-os teljesítménnyel működik, így havi szinten több 10 kWh áramfogyasztás takarítható meg.