Zöld Energia

Sokan váltanának a hőszivattyúval való fűtésre

Magyarországon a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának azok közül, akik új fűtéskorszerűsítést terveznek – közölte a Daikin csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-20

Szerző:

Vanessza

A japán fűtési és légtechnikai vállalat megbízásából készült felmérés alapján Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá a gázinfrastruktúrához, 45 százalék fűt gázzal, 17 százalék távfűtéssel, 10 százalék fával vagy pellettel. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ezen belül 5 százaléknak hűtő-fűtő klímája, 1 százalék levegő-víz hőszivattyúja van. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezését, készülékét több mint 10 éve vásárolta, további 16 százalékuk 10 éven belül, de 5 évnél régebben. A fűtési rendszerét 48 százalék cserélné le közülük minden második váltana hőszivattyús rendszerre. A visszajelzésekből kiderül, hogy sokan szabadulnának a gázfűtéstől, közülük is körülbelül minden második váltana hőszivattyúra – írták.

A régiós összevetés alapján a magyarok ismerik legjobban a hőszivattyús rendszer költségeit, a felújítást tervezők átlagosan 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. A válaszolók 85 százaléka úgy véli, hogy a hőszivattyú csökkenné a fűtési költségeket, 81 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a környezetterhelése szintén alacsony. A hőszivattyúk többek között ezért is népszerűek Magyarországon, míg a gázkészülékeket elsősorban az alacsonyabb áruk miatt kedvelik – tették hozzá. A felmérést 1000 fős reprezentatív mintával készítette a GfK piackutató a Daikin megbízásából. A régiós összevetés a Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában azonos módon végzett vizsgálat eredményein alapul.

Kapcsolódó tartalom:fűtés gázfűtés hőszivattyús környezetvédelem levegő-víz hőszivattyú megújuló energia

Zöld Energia

Új pályázati kategóriát javasolnak a meglévő napelemes rendszerekhez

Az Otthoni Energiatároló Program támogatási összegének csökkentését javasolja az MNNSZ.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Többek között alacsonyabb pályázónkénti támogatási összeget javasol meglévő napelemes rendszerek esetében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) az Otthoni Energiatároló Program módosítását kezdeményező, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek küldött nyílt levelében – írja az alternativenergia.hu. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium hétfőn jelentette be, hogy az Otthoni Energiatároló Program módosításáról döntött: a korábbi 2,5 millió forintos maximális támogatási összeg 1,8 millió forintra csökken, így további 15 ezer család kaphat vissza nem térítendő támogatást energiatárolók beszerzésére. Az MNNSZ által az MTI-hez eljuttatott nyílt levél üdvözli a módosítást, figyelmeztet azonban, hogy a maximális támogatási összeget a jelenlegi piaci árak figyelembevételével tovább lehetne csökkenteni 1,6 millió forintra. Ez a változtatás önmagában is jelentős további forrást szabadíthatna fel, amelyből újabb pályázók kaphatnának támogatást.

Az MNNSZ ezen felül támogatja, hogy az új háztartási méretű kiserőmű (hmke) rendszer és energiatároló együttes telepítésére továbbra is legfeljebb 2,5 millió forintos támogatás legyen igénybe vehető. Azt javasolják azonban, hogy a pályázatok rangsorolásakor továbbra is kapjanak kiemelt figyelmet a 2030-ig a szaldóelszámolásból kikerülő hmke-rendszerek tulajdonosai, valamint azon háztartások, amelyek a korábbi szabályozási környezetben vállalták a napelemes beruházást, de időközben már bruttó elszámolásba kerültek vagy kerülnek.

A szakmai szövetség javaslatot tett egy új, önálló támogatási kategória létrehozására is azon meglévő hmke-rendszerek számára, amelyeknél az energiatárolás miatt invertercserére is szükség van. Ennek támogatási maximumaként 2,1 millió forint meghatározását tanácsolja a nyílt levél. Az MNNSZ álláspontja szerint ezzel a módosítással a program egyszerre szolgálhatná a háztartások energiabiztonságát, a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságát, a megújuló energiaforrások integrációját és a rendelkezésre álló közpénzek hatékony felhasználását – áll a nyílt levélben.

Tovább olvasom