Zöld Energia

Sokan váltanának a hőszivattyúval való fűtésre

Magyarországon a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának azok közül, akik új fűtéskorszerűsítést terveznek – közölte a Daikin csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-20

Szerző:

Vanessza

A japán fűtési és légtechnikai vállalat megbízásából készült felmérés alapján Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá a gázinfrastruktúrához, 45 százalék fűt gázzal, 17 százalék távfűtéssel, 10 százalék fával vagy pellettel. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ezen belül 5 százaléknak hűtő-fűtő klímája, 1 százalék levegő-víz hőszivattyúja van. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezését, készülékét több mint 10 éve vásárolta, további 16 százalékuk 10 éven belül, de 5 évnél régebben. A fűtési rendszerét 48 százalék cserélné le közülük minden második váltana hőszivattyús rendszerre. A visszajelzésekből kiderül, hogy sokan szabadulnának a gázfűtéstől, közülük is körülbelül minden második váltana hőszivattyúra – írták.

A régiós összevetés alapján a magyarok ismerik legjobban a hőszivattyús rendszer költségeit, a felújítást tervezők átlagosan 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. A válaszolók 85 százaléka úgy véli, hogy a hőszivattyú csökkenné a fűtési költségeket, 81 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a környezetterhelése szintén alacsony. A hőszivattyúk többek között ezért is népszerűek Magyarországon, míg a gázkészülékeket elsősorban az alacsonyabb áruk miatt kedvelik – tették hozzá. A felmérést 1000 fős reprezentatív mintával készítette a GfK piackutató a Daikin megbízásából. A régiós összevetés a Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában azonos módon végzett vizsgálat eredményein alapul.

Kapcsolódó tartalom:fűtés gázfűtés hőszivattyús környezetvédelem levegő-víz hőszivattyú megújuló energia

Zöld Energia

Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű

Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-14

Szerző:

Hell

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.

A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.

Tovább olvasom