Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Sokan váltanának a hőszivattyúval való fűtésre

Magyarországon a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának azok közül, akik új fűtéskorszerűsítést terveznek – közölte a Daikin csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A japán fűtési és légtechnikai vállalat megbízásából készült felmérés alapján Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá a gázinfrastruktúrához, 45 százalék fűt gázzal, 17 százalék távfűtéssel, 10 százalék fával vagy pellettel. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ezen belül 5 százaléknak hűtő-fűtő klímája, 1 százalék levegő-víz hőszivattyúja van. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezését, készülékét több mint 10 éve vásárolta, további 16 százalékuk 10 éven belül, de 5 évnél régebben. A fűtési rendszerét 48 százalék cserélné le  közülük minden második váltana hőszivattyús rendszerre. A visszajelzésekből kiderül, hogy sokan szabadulnának a gázfűtéstől, közülük is körülbelül minden második váltana hőszivattyúra – írták.

A régiós összevetés alapján a magyarok ismerik legjobban a hőszivattyús rendszer költségeit, a felújítást tervezők átlagosan 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. A válaszolók 85 százaléka úgy véli, hogy a hőszivattyú csökkenné a fűtési költségeket, 81 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a környezetterhelése szintén alacsony. A hőszivattyúk többek között ezért is népszerűek Magyarországon, míg a gázkészülékeket elsősorban az alacsonyabb áruk miatt kedvelik – tették hozzá. A felmérést 1000 fős reprezentatív mintával készítette a GfK piackutató a Daikin megbízásából. A régiós összevetés a Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában azonos módon végzett vizsgálat eredményein alapul.  

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák