Zöld Energia
Sokan váltanának a hőszivattyúval való fűtésre
Magyarországon a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának azok közül, akik új fűtéskorszerűsítést terveznek – közölte a Daikin csütörtökön az MTI-vel.
A japán fűtési és légtechnikai vállalat megbízásából készült felmérés alapján Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá a gázinfrastruktúrához, 45 százalék fűt gázzal, 17 százalék távfűtéssel, 10 százalék fával vagy pellettel. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ezen belül 5 százaléknak hűtő-fűtő klímája, 1 százalék levegő-víz hőszivattyúja van. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezését, készülékét több mint 10 éve vásárolta, további 16 százalékuk 10 éven belül, de 5 évnél régebben. A fűtési rendszerét 48 százalék cserélné le közülük minden második váltana hőszivattyús rendszerre. A visszajelzésekből kiderül, hogy sokan szabadulnának a gázfűtéstől, közülük is körülbelül minden második váltana hőszivattyúra – írták.
A régiós összevetés alapján a magyarok ismerik legjobban a hőszivattyús rendszer költségeit, a felújítást tervezők átlagosan 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. A válaszolók 85 százaléka úgy véli, hogy a hőszivattyú csökkenné a fűtési költségeket, 81 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a környezetterhelése szintén alacsony. A hőszivattyúk többek között ezért is népszerűek Magyarországon, míg a gázkészülékeket elsősorban az alacsonyabb áruk miatt kedvelik – tették hozzá. A felmérést 1000 fős reprezentatív mintával készítette a GfK piackutató a Daikin megbízásából. A régiós összevetés a Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában azonos módon végzett vizsgálat eredményein alapul.
Zöld Energia
Több mint 1900 MWh energiatároló kapacitás is épülhet a szélerőművek mellé
Lezárult a szélerőművekre kiírt pályázat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lezárult a szélerőművekre kiírt pályázat benyújtási szakasza, a határidőig 37 jelentkező 46 pályázata érkezett be – tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-t. A pályázók 11 járásban, 8 csatlakozási pontra nyújtották be jelentkezésüket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A betáplálásra igényelt összteljesítmény 1834 megavoltamper (MVA), míg a tervezett szélerőművek névleges villamos teljesítőképessége 2289 villamos megawatt (MWe). A beruházásokhoz kapcsolódva a pályázók összesen 1947 megawattóra (MWh) névleges villamosenergia-tárolási kapacitás kiépítését vállalták. A MEKH a benyújtott pályázatok feldolgozását és értékelését követően az előzetes eredményeket legkésőbb 2026. december 13-ig közzéteszi a honlapján – közölték.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter óriásinak nevezte az érdeklődést kedd este közétett Facebook bejegyzésében, kiemelve, hogy 2300 megawattnyi új szélerőmű építésére érkeztek pályázatok, miközben az első körben nagyjából 700 megawattnyi új kapacitás hálózati csatlakozására van lehetőség. Megjegyezte, hogy az előző kormány éveken át akadályozta a szélerőművek építését, ők azonban változtattak ezen, és elkezdték behozni a lemaradást. “A célunk egyszerű: termeljünk több energiát itthon, függjünk kevésbé a külföldtől, és tegyük biztonságosabbá Magyarország energiaellátását!” – fogalmazott a miniszter.
Az energiahivatal tájékoztatása szerint a szélerőművi kapacitások létesítésére és a meglévő kapacitások bővítésére beérkezett pályázatokat november 2-án, a pályázati kiírás rendelkezéseinek megfelelően az értékelő bizottság delegált tagjainak jelenlétében közjegyző bontotta fel. A bontási jegyzőkönyv alapján készült összesítő táblázat, amely tartalmazza a pályázók és a benyújtott pályázatok azonosító adatait, valamint a közjegyző által készített jegyzőkönyv kivonatos hiteles másolata elérhető a hivatal honlapján.
A pályázati eljárás következő szakaszában az értékelő bizottság a benyújtási határidőtől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy a beadott pályázatok megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban és a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek. A hibás vagy hiányos dokumentációt benyújtó pályázók legfeljebb egy alkalommal hiánypótlási felhívást kaphatnak, amit 5 napos határidővel kell teljesíteniük – írta közleményében az energiahivatal.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
