Zöld Energia
Sokan váltanának a hőszivattyúval való fűtésre
Magyarországon a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának azok közül, akik új fűtéskorszerűsítést terveznek – közölte a Daikin csütörtökön az MTI-vel.
A japán fűtési és légtechnikai vállalat megbízásából készült felmérés alapján Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá a gázinfrastruktúrához, 45 százalék fűt gázzal, 17 százalék távfűtéssel, 10 százalék fával vagy pellettel. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ezen belül 5 százaléknak hűtő-fűtő klímája, 1 százalék levegő-víz hőszivattyúja van. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezését, készülékét több mint 10 éve vásárolta, további 16 százalékuk 10 éven belül, de 5 évnél régebben. A fűtési rendszerét 48 százalék cserélné le közülük minden második váltana hőszivattyús rendszerre. A visszajelzésekből kiderül, hogy sokan szabadulnának a gázfűtéstől, közülük is körülbelül minden második váltana hőszivattyúra – írták.
A régiós összevetés alapján a magyarok ismerik legjobban a hőszivattyús rendszer költségeit, a felújítást tervezők átlagosan 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. A válaszolók 85 százaléka úgy véli, hogy a hőszivattyú csökkenné a fűtési költségeket, 81 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a környezetterhelése szintén alacsony. A hőszivattyúk többek között ezért is népszerűek Magyarországon, míg a gázkészülékeket elsősorban az alacsonyabb áruk miatt kedvelik – tették hozzá. A felmérést 1000 fős reprezentatív mintával készítette a GfK piackutató a Daikin megbízásából. A régiós összevetés a Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában azonos módon végzett vizsgálat eredményein alapul.
Zöld Energia
Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat
Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.
A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.
A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.
A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
