Zöld Energia

Sokan váltanának a hőszivattyúval való fűtésre

Magyarországon a legtöbben hőszivattyús megoldást választanának azok közül, akik új fűtéskorszerűsítést terveznek – közölte a Daikin csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-20

Szerző:

Vanessza

A japán fűtési és légtechnikai vállalat megbízásából készült felmérés alapján Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka fér hozzá a gázinfrastruktúrához, 45 százalék fűt gázzal, 17 százalék távfűtéssel, 10 százalék fával vagy pellettel. A hőszivattyút használók aránya 6 százalék, ezen belül 5 százaléknak hűtő-fűtő klímája, 1 százalék levegő-víz hőszivattyúja van. A megkérdezettek negyede a fűtési berendezését, készülékét több mint 10 éve vásárolta, további 16 százalékuk 10 éven belül, de 5 évnél régebben. A fűtési rendszerét 48 százalék cserélné le közülük minden második váltana hőszivattyús rendszerre. A visszajelzésekből kiderül, hogy sokan szabadulnának a gázfűtéstől, közülük is körülbelül minden második váltana hőszivattyúra – írták.

A régiós összevetés alapján a magyarok ismerik legjobban a hőszivattyús rendszer költségeit, a felújítást tervezők átlagosan 3,2 millió forintot fizetnének egy új hőszivattyúért. A válaszolók 85 százaléka úgy véli, hogy a hőszivattyú csökkenné a fűtési költségeket, 81 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a környezetterhelése szintén alacsony. A hőszivattyúk többek között ezért is népszerűek Magyarországon, míg a gázkészülékeket elsősorban az alacsonyabb áruk miatt kedvelik – tették hozzá. A felmérést 1000 fős reprezentatív mintával készítette a GfK piackutató a Daikin megbízásából. A régiós összevetés a Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában azonos módon végzett vizsgálat eredményein alapul.

Kapcsolódó tartalom:fűtés gázfűtés hőszivattyús környezetvédelem levegő-víz hőszivattyú megújuló energia

Zöld Energia

Téli mítosz dől meg: hidegben akár hatékonyabbak is lehetnek a napelemek

A téli napelem-teljesítményt nem a havazás mértéke, hanem a tudatos rendszerkialakítás és a modern technológia határozza meg.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sokan gondolják úgy, hogy a téli időszak – különösen a havazás – gyakorlatilag lenullázza a napelemek teljesítményét. A tapasztalatok és a korszerű műszaki megoldások azonban mást mutatnak: megfelelő tervezéssel és technológiával a naperőművek hóval borított környezetben is képesek érdemi energiatermelésre. A Green Cloud szakértői szerint a kulcs nem egyetlen trükkben, hanem a részletek tudatos összehangolásában rejlik, írja az alternativenergia.hu. A napelemek termelése jelentős havazás idején sem áll le automatikusan. Fix tartószerkezetes rendszereknél valóban előfordulhat, hogy a hó ideiglenesen megül a panelek felületén, ami átmeneti teljesítménycsökkenést okoz. Ugyanakkor a megfelelően megválasztott, jellemzően 30–35 fokos dőlésszög, valamint a déli tájolás segíti a hó természetes lecsúszását és gyors olvadását – emeli ki a Green Cloud.

Még látványosabb eredmény érhető el a korszerű, trackeres rendszereknél. A Solar Markt csoport szihalmi és hódmezővásárhelyi erőműveiben alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy a panelek akár 55 fokos szögben is elforduljanak. Ennek köszönhetően a hó gyakorlatilag „lerázódik” a felületről. A bifacial, azaz kétoldalú panelek további előnyt jelentenek: a hóról visszaverődő fény a panelek hátoldalán is termelést indít el, ami hőhatással jár, így – az extrém hideg kivételével – minimálisra csökkenti a kiesést.

A hideg kifejezetten kedvez a napelemeknek

Bár a napelemek névleges üzemi hőmérséklete körülbelül 25 Celsius-fok, a modern panelek akár mínusz 40 fokig is üzembiztosan működnek. Sőt, hideg időben a hatásfokuk javulhat is: az alacsonyabb elektromos ellenállás miatt a teljesítmény 5–10 százalékkal nőhet. A Green Cloud szerint ezért a téli energiatermelés sikerét nem a hó mennyisége határozza meg, hanem

– a tudatos tervezés,

– a korszerű technológia,

– és az optimálisan kialakított rendszer.

A megfelelő dőlésszög, a tracker technológia és a bifacial panelek alkalmazása ma már nem elméleti előny, hanem számszerűsíthető, éves szinten is mérhető többlettermelést jelent.

Mi a helyzet, ha nem csúszik le a hó?

A Világgazdaság korábban összefoglalta, mit tehetnek a napelemesek akkor, ha a hó nem távozik magától a panelek felületéről – például a nem megfelelő dőlésszög miatt. Ilyenkor felmerülhet a kézi tisztítás, amely azonban nem mindig gazdaságos, és akár károsíthatja is a paneleket. Összességében a tapasztalatok azt mutatják, hogy az a néhány napos termeléskiesés, amíg hó borítja a rendszert, éves szinten elenyésző. Ezért az egyedi eseteket leszámítva gyakran jobb döntés békén hagyni a havat, és a rendszer természetes működésére bízni a megoldást.

Tovább olvasom